2011. október 27., 09:412011. október 27., 09:41
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a cég szerdai közleményében ismerteti: a pesszimista szemlélet arra vezethető vissza, hogy a vállalatvezetők – különösen Közép-Európa északi részén – az európai államadósság-válság erősödésétől tartanak, ami rontja a régió gazdaságainak kilátásait. A térség egészét tekintve megállapítható: a közép-európai cégvezetőknek csupán 16 százaléka látja optimistán a régió általános gazdasági kilátásait az előttünk álló hat hónapra vonatkozóan, a vezetők 43 százaléka véli úgy, hogy a közeljövőben romlani fog a helyzet.
A korábbi felmérésekhez hasonlóan most is lényeges különbségek mutatkoznak a válaszadók véleményei között az egyes országok szintjén. A térség északi országainak cégvezetőire korábban jellemző optimizmus mostanra jelentősen gyengült. A lengyel cégvezetőknek mindössze 10 százaléka számít létszámnövekedésre a cégénél, szemben a júniusi 36 százalékkal, és alig több mint háromötöde (62 százalék) számít árbevétel-növekedésre – júniusban még 85 százalékuk bízott ebben, a visszaesés tehát igen jelentős. Csehországban a júniusi 16 százalékhoz képest a vezetőknek már több mint egynegyede (27 százalék) prognosztizál árbevétel-csökkenést; a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok egyenlő arányban (27-27 százalék) oszlanak meg azok között, akik az elkövetkezendő egy évben cégük alkalmazotti létszámának növekedésére, illetve csökkenésére számítanak.
A felmérésben vizsgált hat állam közül Szlovákia volt az, ahol a legjelentősebb romlás figyelhető meg az ország gazdasági kilátásait illetően. Júniusban a szlovák vállalatvezetőknek még 84 százaléka látta pozitívnak a gazdasági kilátásokat, manapság viszont már csak 12 százalékuk számít kedvező változásra; a vezetők 52 százaléka szerint kell gazdasági visszaesésre számítani, míg az előző kiadásban senki sem vélekedett így.
A felmérés szerint a kilátások délen is romlanak, de korántsem olyan mértékben, mint északon. A horvát cégvezetők visszafogottabban nyilatkoznak a hitellehetőségekről: az előző kutatás során regisztrált 83 százalékos részarányhoz képest már csak 64 százalékuk szerint állnak rendelkezésre a megfelelő hitelforrások. A hangulat romlása ellenére a következő egy évet tekintve a horvát vezetők a vállalkozások pénzügyi kilátásait, az új termékek és szolgáltatások piaci megjelenésének valószínűségét, valamint az alkalmazotti létszámok alakulását illetően optimistábbnak mondhatók, mint a többi ország cégvezetői. Seres Béla elmondta azt is, hogy az árbevételek következő évi alakulásával kapcsolatos várakozások tekintetében Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb változás. Júniusban a megkérdezettek 63 százaléka számított árbevétel-növekedésre – ez az érték mostanra 29 százalékra esett vissza. A cégvezetők nagyobbik része (57 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy árbevételük nagyságrendileg változatlan marad.
A román cégvezetők országuk elkövetkezendő hat hónapra vonatkozó általános gazdasági kilátásairól jórészt ugyanúgy vélekedtek, mint az előző felmérés alkalmával, ám a cégvezetők az eddigieknél negatívabban ítélték meg cégük pénzügyi kilátásait.
A Deloitte felmérése hat ország – Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia – legnagyobb vállalatainál vezető szerepet betöltő tisztségviselők véleményeit és várakozásait vizsgálja saját kutatási módszertan segítségével. A Deloitte az első Business Sentiment Index felmérés eredményeit 2009 szeptemberében tette közzé. A válaszadók csoportját közel 200 vállalatvezető alkotta, akik a térség legnagyobb vállalatait képviselték – olvasható a közleményben.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.