Cél az energiahatékonyság. Többek között korszerűbb fűtésrendszerre is lehet pályázni a most elindult kormányprogram keretében
Fotó: Haáz Vince
Az ingatlan szigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a fűtésrendszer vagy a világítás korszerűsítésre, árnyékolók felszerelésére lehet 15 ezer euró értékig pályázni a tegnap útjára indított, Energeiahatékony lakás elnevezésű program keretében. Bár az indulás zökkenőmentes volt, nincs könnyű dolguk a pályázó magánszemélyeknek.
2020. szeptember 16., 09:312020. szeptember 16., 09:31
Pörög a kedden délben útjára indított Energiahatékony lakás program, ami – a korábbi tapasztalatokkal ellentétben – a bukaresti környezetvédelmi minisztérium által beharangozott időpontban, 13 órakor elindult, és azóta zajlik a regisztráció a Környezetvédelmi Alap (AFM) hivatalos honlapján. Három óra alatt már több mint 1800 magánszemély jelentkezett be.
A visszajelzések szerint a regisztrációnál kedden nem voltak fennakadások, igaz, előfordult, hogy kétszer-háromszor is neki kellett futni, amíg az igénylő megkapta az azonosító számot, és kérését visszaigazolták.
Mint ismeretes, a Zöld ház programra nem indult ilyen zökkenőmentesen a bejelentkezés, akkor a kivitelezőcégeknek kellett regisztrálniuk az igénylőket, a honlap gyorsan lefagyott, majd csalás gyanúja miatt le is állították.
Ezúttal azonban az igénylő magánszemélynek kell feltöltenie a személyes adatait: a személyazonossági igazolvány számát, érvényességi idejét, a személyi számot, telefonszámot és elektronikus postai címet. Ez egyszerűnek tűnik, ám a bonyodalom csak ezután kezdődik:
A honlapon pontosítanak, hogy minden dokumentumnak már az online bejelentkezés pillanatában érvényesnek kell lennie. Vagyis, aki regisztrál, annak már rendelkeznie kell a teljes iratcsomóval: a kérvény és a személyi igazolvány másolata mellé be kell szerezni a telekkönyvi kivonatot, adóigazolást a megyei és a helyi pénzügyi hivataloktól, az épület energetikai bizonylatát, az energetikai audit alapján készült jelentést.
Az online bejelentkezésnél azt is be kell jelölni, hogy mekkora összegű támogatásra tartanak igényt. Valamennyi pályázat esetében a beruházás értékének 60 százalékát fedezik a program révén, a támogatás összege azonban nem haladhatja meg a 15 ezer eurót, vagyis a 70 ezer lejt. A pénzt az ingatlan szigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a fűtésrendszer, a világítás korszerűsítésre, árnyékolók felszerelésére lehet lehívni.
Jobb szigetelés. A nyílászárók cseréjére is fordítható a 15 ezer euróig terjedő támogatás
Fotó: Haáz Vince
Czine Zsolt építészmérnök kedden a Krónika megkeresésére elmondta: amikor elkészül az energetikai vizsgálat, javaslatokat is megfogalmaznak, hogy milyen beruházásokkal lehet energiatakarékosabbá tenni az épületet. A szakértő, akinek a cége energetikai felmérést és auditot is végez, kifejtette, az első órákban a nagyszámú jelentkező azt jelzi, hogy már sokan rákészültek a pályázatra, beszerezték a szükséges dokumentumokat. Tapasztalatai szerint ugyanakkor sokan meghátráltak, mert a részvétel utánjárással, költséggel jár, ki kell fizetni az energetikai auditot, a bizonylatot, ez viszont utólag a pályázatban elszámolható. Másrészt további nehezítés, hogy magas – 40 százalékos – az önrész, ugyanakkor a pályázat utófinanszírozásos, tehát
A mutatókat is el kell érni, minél nagyobb összeget kér a pályázó, annál magasabb szintre kell felhoznia a ház energiahatékonyságát – figyelmeztet Czine Zsolt. Hozzátette, a falak, a födém szigetelése, a nyílászárók cseréje sokat nyom a latban, ezekkel látványos eredményeket lehet elérni. A pályázati útmutatóban, ami elérhető a Környezetvédelmi Alap honlapján, különben pontosan szerepel, milyen feltételeknek kell eleget tenni, milyen szintről, hová kell felfejleszteni az ingatlant. Czine Zsolt arra is kitért, általában azok, akik már részt vettek valamilyen kormányzati programban, fotovoltaikus berendezéseket szereltek fel, vagy önerőből már hőszigeteltek, nem vállalják a pályázattal járó bonyodalmakat.
Czine Zsolt szerint különben ez egy jó program, nagy összegeket lehet lehívni, és az egyén, valamint a társadalom számára is előnyös, ha energiatakarékosak az épületek.
– részletezte az építészmérnök. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy Nyugat-Európában adókedvezményekkel ösztönzik, hogy a tulajdonosok befektessenek, és javítsanak az épületek energetikai állapotán, a román kormány által meghirdetett program is ezt a célt szolgálja.
Costel Alexe környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, jelenleg a romániai házak nagy része nincs megfelelően hőszigetelve, ezért a külső falak okozta energiaveszteség eléri a 30 százalékot, az ablakok vagy a tető okozta energiaveszteség pedig a 25 százalékot. A környezetvédelmi tárca vezetője azt mondja, a programnak környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi vetülete egyaránt van, hiszen a beruházás jelentős mértékben csökkenti az energiafogyasztást, a lakástulajdonosok kevesebbet fizetnek, és csökken a szén-dioxid-kibocsátás.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
szóljon hozzá!