Fotó: Pixabay
Ismét felmerült a nagy családi eseményeken kapott „borítékos” ajándékok, illetve a zenészek-fotósok keresetének megadóztatása Romániában: mindez a kormány által a héten ismertetett, a költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomag passzusaiból olvasható ki. Marcel Ciolacu kormányfő cáfolja, hogy erre készülnének.
2023. szeptember 22., 20:222023. szeptember 22., 20:22
A tervek szerint a Marcel Ciolacu vezette, „lyuktömködésbe” fogott kabinet ki akarja vetni hálóját többek között az ismeretlen eredetű jövedelmekre, amelyek után nem fizetnek adót. Elrettentésként 16 százalékról 70 százalékosra növelné az államot illető sarcot azok után a bevételek után, melyek eredete ismeretlen. Az Adevărul értelmezése szerint
A bukaresti portál emlékeztet: Romániában másfél évtizede próbálják időnként valamilyen módon „megfogni” a lagzikon, keresztelőkön és egyéb családi eseményeken gazdát váltó, tehetősebb ünnepeltek-vendégek esetén akár kisebb vagyont is kitevő összegeket. A legutóbbi próbálkozás 2018-ban volt, amikor az országos adóhatóság (ANAF) felszólításokat kezdett küldeni fiatal házasoknak. Ezekben arra kérték őket, nyilatkozzanak, milyen cégekkel, magánvállalkozói engedéllyel rendelkezőkkel, magánszemélyekkel kerültek üzleti kapcsolatba lakodalmuk során a fényképezés-videózás, a zene, egyéb szórakoztató szolgáltatások, illetve a vendéglátás biztosítása terén.
Egy évvel korábban az adóhatóság a szórakoztatóipar celebjeinek háza táján is vizsgálódott, amelynek eredményeképpen közölték: az ellenőrzések során összesen 4,67 millió lejnyi be nem jelentett jövedelmet találtak, amelyek után 1,164 millió lejnyi adót kellett volna fizetni. A célszemélyek között a hagyományos román mulatós-lagzizene, a manele olyan képviselői is szerepeltek, mint Florin Salam, Vali Vijelie şi Ţancă Uraganu. Az ANAF akkor azt is közölte, hogy a szórakoztatóipar celebjeinek „profilja” adózási szempontból a kiemelten kockázatosak közé tartozik.
A most tervezett adóügyi változtatásokban is találni olyan részt, mely ezen a területen szigorítana: módosítanák a 2015/70-es számú törvényt, mely rendeltetése szerint a készpénzzel történő ügyletek esetében növelné a „pénzügyi fegyelmet”. A jelenlegi jogszabály szerint naponta legtöbb 10 ezer lejt lehet készpénzben „bezsebelni” egy-egy szolgáltatásért, az új előírások viszont 5000 lejre csökkentik a határt, 2025 január elsejétől pedig 2500 lejre. A be nem jelentett, azaz ismeretlen eredetű jövedelemre pedig az eddigi 16 helyett 70 százalékos adót szeretnének kivetni.
Ami az Adevărul szerint – a törvény betűjét nézve – ugyanúgy érvényes lehet például az ifjú pár által a násznéptől „borítékban” kapott nászajándékra is. Mindezt továbbgondolva, a portál cikke szerint
Ugyanakkor természetesen nehéz elképzelni, életszerűtlenül hangzik, hogy az adóügyi módosítások valóban általánosan kiterjednének a nászajándékra is. Már csak azért is, mert a hivatalos eljárás szerint az ANAF-nak ellenőrzést kell folytatnia, bizonyíthatóan meg kell állapítania az ismeretlen eredetű jövedelmet – és nagyon valószínűtlen, hogy a lagzi, a „nagy nap” végén az ifjú pár ezentúl árgus szemekkel figyelő adóellenőrök társaságában fogja felnyitni az ajándékba kapott borítékokat.
A híresztelésekre maga a miniszterelnök reagált, cáfolva azokat. Marcel Ciolacu pénteken kijelentette, hogy a kormánynak nem áll szándékában megadózni az esküvőkön és keresztelőkön ajándékozott pénzösszegeket. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy hétfőn is lesz még egy találkozója a pénzügyminiszterrel, és a jogszabályjavaslat a parlamenti beterjesztése előtt még módosulhat.
Amikor az igazolatlan eredetű vagyonokra kivetett 70 százalékos adóról kérdezték, Ciolacu hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem vonatkozik az esküvői és keresztelői pénzajándékokra. „Meg sem fordult a fejünkben, hogy ezeket megadózzuk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!