2010. november 04., 08:422010. november 04., 08:42
Újabb borúlátó hírek láttak napvilágot tegnap Románia gazdasági kilátásait illetően: miközben a nemzeti bank (BNR) magasabb inflációs szintet helyezett kilátásba a 2010-es évre, több elemző cég is úgy vélekedett, hogy az ország gazdasága az elkövetkező évben sem áll helyre.
A BNR tegnapi becslése szerint a korábban becsült 7,8 helyett 8,2 százalékos lesz az infláció, ami jegybanki források szerint akár még túlzottan optimista jóslatnak is bizonyulhat, amennyiben a vártnál is kedvezőtlenebbül alakulnak a pénzromlást befolyásoló tényezők. Az éves infláció szeptemberben kétéves csúcsot ért el: 7,7 százalékos volt, túllépve a szakemberek által becsült 7,6 százalékot.
A jegybank utoljára augusztusban módosította inflációs előrejelzését: akkor az év elején becsült 3,7-ről 7,8-ra növelte a román fizetőeszköz hígulásának várható mértékét. Mindez annak nyomán vált szükségessé, hogy júliustól életbe lépett az ötszázalékos áfaemelés, amelynek nyomán az általános forgalmi adó 19-ről 24 százalékra nőtt. A jegybank egyébként kedden történelmi mélyonton, 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, egyúttal 2012-re is a 2011-re becsült, 3 százalék +/- egy százalékpontos inflációt jósolt.
Az ING Bank Románia elemzői ugyanakkor nem túl derűlátóak a jegybank jóslatait illetően. Mint jelezték, azok megvalósításához a nemzeti banknak szigorítania kellene monetáris politikáját, ám mivel erre kevés esély mutatkozik, az inflációs célt valószínűleg nem sikerül majd tartani. Többek között azért sem – vélik az elemzők – mert a közeljövőben további áremelések várhatók, többek között olyan tételek esetében, amelyek az európai uniós átlag alatt vannak. Ilyen tétel a földgáz, a cigaretta, a távhő és a villanyáram is.
Nem kevésbé borúlátó hangot üt meg az Oxford Economics elemzése sem, amely szerint Románia gazdasága jövőre is 1 százalékkal csökken, bár a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévtől kezdődően várhatóan növekedni fog. A politikai instabilitás azonban jövőre is jelentős lesz – vélik a szakemberek. „A bizonytalansági tényezők továbbra is jelentős mértékben befolyásolják a gazdasági kilátásokat, a legfrissebb adatok eddig azt jelzik, hogy a gazdaság zsugorodása folytatódott az idei év második felében is. Nem számítunk arra, hogy a GDP a jövő év második negyede előtt növekedni kezdjen” – írják az elemzők. Az Oxford Economics szerint idén 2,7 százalékkal csökken a GDP, jövőre pedig egy százalékkal csökken a gazdaság teljesítménye. Ezek az adatok pesszimistábbak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az európai Bizottság által korábban kiadott előrejelzéseknél, amelyek idénre 2 százalékos GDP-csökkenéssel, jövőre viszont 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak.
Sőt az IMF már az idei negyedik negyedévre is növekedésben reménykedett. Keith Edmonds, a cég elemzője szerint az Emil Boc vezette kormány pozíciói erősödtek annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság kedvezően véleményezte a nyugdíjtörvényt, illetve hogy múlt szerdán elbukott az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány, ám a politikai veszélyek továbbra sem hárultak el. „Az új pénzügyminiszternek rendeznie kell az állam által felhalmozott adósságok helyzetét, valamint az államkötvények maximális hozama körüli vitákat is, mivel a kormány nem hajlandó 7 százalékosnál nagyobb hozamot elfogadni. Emellett ki kell dolgoznia a 2011-es költségvetést is, hogy megvalósulhassanak a fiskális politika célkitűzései. Ezek után pedig árpilisban újabb tárgyalásokat kell kezdenie az IMF-fel egy elővigyázatossági hitelszerződésről” – áll az elemzésben. A dokumentum mindezek mellett a belső fogyasztás 2,4 százalékos csökkenésével számol a 2011-es esztendőre, ami szintén negatívan befolyásolja a gazdaságot, ám még mindig jobb, mint az idei 3,9 százalékos visszaesés.
Némileg derűlátóbb adatokat közölt a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó és elemző cég, amely szerint jövőre enyhe gazdsági növekedés várható, ám az infláció jóval magasabb lesz a jegybank által becsült értéknél. A PwC eszerint 1,6 százalékos növekedést remél, ám emellett az infláció mértéke akár 5,4 százalékos is lehet a cég elemzői szerint.
Az optimisták táborát erősíti Traian Băsescu köztársasági elnök is, aki szerint a válság nehezén már túl vagyuk. A szlovéniai látogatáson tartózkodó államfő úgy vélte, a nehézségek időszaka véget ért, és az ország olyan szakaszba lépett, amelyet makrogazdasági konszolidáció és stabilitás jellemez. Băsescu ennek fényében nem a további visszaesést, hanem a növekedést jósló elemzéseket idézte, és úgy vélte, a 2011-es esztendő a gazdasági növekedés kezdetének éve lesz.
Az államfő leszögezte: továbbra is következetesen visszadob minden olyan jogszabályt, amely ellentétes a kormány válságellenes intézkedéseivel. Ezzel arra utalt, hogy egy nappal korábban visszaküldte a parlamentnek a alapélelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentéséről, valamint a 2000 lejnél kisebb nyugdíjak adómentességéről szóló jogszabályt, amelyeket a nagyobbik kormánypárt saját bevallása szerint „véletlenül” szavazott meg. Băsescu hangsúlyozta: a makrogazdasági stabilitás érdekében nem lehet ilyen törvényeket gyakorlatba ültetni.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.