„Merénylet a gazdaság ellen”. Elemzői szkepticizmus, szakszervezeti és munkáltatói elégedetlenség övezi a büdzséfoltozást

Hosszú hónapokon át bizonytalanság övezte a bukaresti kormány által az egyre nagyobb költségvetési hiány foldozását célzó intézkedéscsomagot, számos verzió kiszivárgott, amíg végre a héten a Marcel Ciolacu vezette kabinet közvitára bocsátotta az Európai Bizottságnak már korábban bemutatott jogszabályjavaslatot. Amely – az alkalmazottakhoz hasonlóan – a munkáltatók tetszését sem nyerte el, a napokban több bíráló nyilatkozat is napvilágot látott. Hogy ezeket mennyire fogja figyelembe venni a kormány a törvénytervezet végső változatában, amelyért felelősséget készül vállalni a parlament előtt, nehéz lenne megjósolni. Mindössze annyi biztos, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő friss nyilatkozatai egyaránt arra engednek következtetni, hogy még semmi nincs kőbe vésve.

Nagy változtatásokra viszont hiú ábránd lenne számítani, hiszen a helyzet súlyos,

és amennyiben nem sikerül kordában tartani a költségvetési hiányt, úgy Románia összesen 75 milliárd euró uniós forrást veszíthet el, 46 milliárdot a kohéziós alapokból és 29,3 milliárdot a helyreállítási alapból.

És azt Marcel Boloș pénzügyminiszter is elismeri, hogy jogosak a román államháztartási hiánnyal kapcsolatos brüsszeli aggályok, a költségvetési törvényben ugyanis 4,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak, de a deficit már májusban 2,33 százalékos volt, augusztus végére pedig elérte a GDP 2,66 százalékát. Szerdán úgy nyilatkozott, az augusztus végéig felgyűlt hiány közel 10 milliárd lejjel haladja meg a tavalyi nyolchavi deficitet. 2022 augusztusának végén a költségvetés kiadásai 32,98 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket, GDP-arányosan pedig 2,40 százalékos volt a deficit.

Az Európai Bizottság (EB) számításai szerint költségcsökkentő és bevételnövelő intézkedések hiányában a román államháztartási hiány a tervezett hiánycél másfélszeresét, a GDP 6,84 százalékát is elérheti.

Módosuló adóügyek: közzétette a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket

Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.

Akár visszafelé is elsülhetnek az intézkedések

Nem fűz azonban nagy reményeket a közvitán levő intézkedések hatékonyságához Alin Negrescu, a KPMG adószakértője, aki szerint a csomagban javasolt intézkedések nem fogják elérni a kormány által kitűzött célt, a költségvetési bevételek növelését. Ehelyett úgy véli, hogy a gazdaságra gyakorolt negatív hatások azonnal láthatóvá válnak.

Ráadásul a gazdaságra gyakorolt hatások azonnal érezhetőek lesznek, és ez a beruházások drasztikus csökkenését, a magasabb fogyasztói árak következtében az inflációs jelenségek növekedését és egy általános bizonytalanságérzetet eredményez” – nyilatkozta a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portálnak Alin Negrescu.

„A kormány által tervezett adóintézkedések most 20 milliárd lejes bevételt hoznak, de a jövőben többet veszíthetünk, és a versenyszférának nem kellene végig csinálnia ezt a kísérletet, amelynek már számos változata volt számos intézkedéssel” – adott hangot hasonlóképpen kételyeinek Mihaela Mitroi adótanácsadó az Economedia Flash Fiscal című műsorában.

A szakértő már most úgy látja, hogy például a mikrovállalkozásokra vonatkozó intézkedések „merényletet jelentenek a gazdaság egészsége ellen”,

mert „mi magunk vezetjük be a plafonokat, és korlátozzuk a kisvállalkozások fejlődését”. „A 60 000 eurós felső határ teljesen szánalmas. Ez a 60 000 eurós önkényes plafon csak bátorítja a mikrovállalkozásokat, hogy ne tegyenek semmit, elkerüljék a foglalkoztatás formáját” – fejtette ki Mihaela Mitroi.

Ráadásul meglátása szerint az állam újabb és újabb bevallásokkal és határidőkkel erősíti a bürokráciát.

„Ugyanakkor – bár egyes intézkedések szükségesek, mint például az egészségbiztosítási járulékok alóli mentességek megszüntetése – a szabályok menet közbeni megváltoztatása soha nem egészséges, és az adótörvénykönyv évközbeni módosítása sérti a jogszabály alapelveit” – szögezte le Mihaela Mitroi. Az adótanácsadó ugyanakkor úgy véli, az IT-szektor adókedvezményének a megszüntetése meg fogja terhelni az ágazatban tevékenykedőket, és valószínűleg emelniük kell majd a fizetéseket. „És nem tudom, mennyire lesznek versenyképesek” – tette hozzá a szakember.

Az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban jelenleg érvényes adókedvezmények eltörlése kapcsán úgy gondolja, „az csak természetes, hogy ők is fizetnek járulékot”. „De a szabályok megváltoztatása a játék közepén nem egészséges” – húzta alá egyúttal.

Iohannis a „büdzséfoltozásról”: előrelépés, de nem fogja megoldani a 30 év alatt felgyűlt rendszerszintű problémákat

Előrelépést jelentenek a kormány által kidolgozott deficitcsökkentő intézkedések, mivel Romániában rendszerszintű problémák vannak ezen a téren – jelentette ki szerdán New Yorkban Klaus Iohannis államfő.

Munkáltatói elégedetlenség

Elégedetlenséget szült ugyanakkor az intézkedéscsomag a versenyszférában is. Radu Burnete, az egyik legnagyobb romániai munkaadói szövetség, a Concordia igazgatója elsőként azt rótta fel, hogy

bár a kormány azt mondta, az intézkedések fele lesz adóügyi, fele pedig a költségvetési kiadások csökkentését szolgálja majd, most kiderült, hogy a teher 85 százalékát a vállalkozások fogják viselni.

„A kormány 2028-ig 100 milliárdos pluszbevételt akar beszedni, de ugyanebben az időszakban csak 16 milliárdot akar megtakarítani. Ha kezdetben egyenlő mértékű erőfeszítésről volt szó, most a teher 85 százalékban a magánszektorra, 15 százalékban pedig a közszférára hárul. A kiadási oldalon a javasolt intézkedések nem meggyőzőek” – idézte a ZF a munkáltatók képviselőjét.

Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia gyógyszergyártó vezérigazgatója rövid kommentárt küldött a gazdasági és pénzügyi portál megkeresésére az adóemelésekkel kapcsolatban. „ A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után csak az adók és a mentességek eltörlése lesz alkalmazható, de a fő intézkedést, amely már 2023-ban pénzt hozott volna, az áfaemelést nem alkalmazták. Nyilvánvalóan ezek esetében még nem tudni a hatálybalépés időpontját, lehet, hogy szintén 2024. január 1-je lesz.

– fogalmazott az üzletember, aki rendszeresen kommentálja a kormányzati intézkedéseket.

A Ziarul Financiar megszólaltatott egy kisebb vállalkozót is, akinek egy mindössze négy alkalmazottat foglalkoztató cége van. „A béreink valahol az átlagbér körül vannak, azaz 5000 lej körüli bruttó fizetést adunk, ami után minden kapcsolódó adót haladéktalanul befizetünk. Ha olyan fizetéseket adnánk, mint a közszférában, akkor a profit nulla lenne. Képzeljék el, hogy nulla profit mellett 60 ezer lejt kellene otthonról hoznunk a mikrovállalkozásokat sújtó adóra” – mutatott rá a helyzet visszásságára Ioan Gall mérnök.

„Uraim, mikor lesz igazi reform?” Bírálják a szakszervezetek az adóügyi intézkedéseket

A kormány által kedden bejelentett intézkedéscsomaggal nem érhetők el az adóreform célkitűzései, és a gazdaság egyes ágazataiban nem sikerül felszámolni az adóelkerülést és a csalást az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint.

Csütörtökön a bukaresti pénzügyminisztérium előtt tüntettek a köztisztviselőket, börtönőröket, kulturális intézmények alkalmazottait tömörítő Publisind szakszervezet képviselői, tiltakozva a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések ellen. Az ország minden tájáról a fővárosba érkezett több mint ezer szakszervezeti képviselő egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a kormány korlátozná a pótlékokra, étkezési és üdülési utalványokra jogosultak körét, megvonná a hétvégi munkáért járó túlórapénzt, a krónikus létszámhiány ellenére felszámolná a betöltetlen állami posztokat, összevonná a kisebb intézményeket.

A rendőrök szakszervezete a munkaügyi minisztérium előtt tüntetett, a 2017 óta hatályos bértörvény által előírt, rendre elnapolt béremelések folyósítását, a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjának megőrzését, az étkezési és veszélyességi pótlékok emelését követelve.

A rendőrök a jogállásukat szabályozó törvény módosítását és – az utóbbi időben elszaporodott erőszakos cselekményekre hivatkozva – a garázdaság miatt kiszabható büntetési tételek drasztikus szigorítását sürgették. A bukaresti kormány megszorító intézkedései ellen más ágazatok – köztük a hiányzó adóbevételek hatékonyabb behajtására hivatott revizorok – is lázonganak, és további tüntetéseket helyeztek kilátásba.

Még nincs kőbe vésve? Első olvasatban tárgyalja a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket, folytatódnak az egyeztetések

Szerda délutáni ülésén első olvasatban tárgyalja a kormány a gazdasági intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyért felelősséget készül vállalni a parlament előtt – nyilatkozta szerdai sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu miniszterelnök.