Kevesebbet többért. A magas infláció miatt nem ér már annyit a romániai reálbér, mint tavaly ilyenkor
Fotó: Jakab Mónika
Gyakorlatilag megeszi a pénzünket az infláció: a 8 százalékhoz közelítő pénzromlás miatt a romániai reálbér ma már kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor, és a banki letétek után járó kamat is elszáll. A Krónika által megkérdezett közgazdász arra számít, hogy még lehet további növekedés, ám jövő év közepétől elkezdődik a helyreállás.
Nemhiába érezzük úgy, hogy vásárlásról vásárlásra többet hagyunk a boltok pénztáránál, és mintha kevesebbet érne a fizetés, mint tavaly ilyenkor. A hivatalos statisztikák is alátámasztották, hogy októberben csaknem másfél év után csökkent az infláció figyelembe vételével számolt reálbér értéke. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint a reálbér szeptemberben 0,4 százalékkal volt kisebb a tavalyi kilencedik hónaphoz képest.
Tavaly szeptemberhez képest a nettó átlagbér 5,9 százalékkal volt magasabb, ugyanakkor az inflációval kiigazított reálbér értéke 0,4 százalékkal csökkent.
A legmagasabb nettó átlagbér, 8578 lej az információtechnológia ágazatban volt, a legkisebb nettó átlagjövedelmet, 1929 lejt a vendéglátóiparban jegyezték.
Legutóbb tavaly áprilisban csökkent a reálbér értéke éves összevetésben, akkor 0,5 százalékkal esett vissza 2019 áprilisához mérten.
2019-ben például az év csaknem három negyedévében az éves reálbér értéke mintegy 10–14 százalékkal volt nagyobb. A 2020. áprilisi csökkenést megelőzően 2018 februárjában és januárjában volt még egy-egy 0,2 és 6,2 százalékos visszaesés a reálbér esetében.
Nemcsak a fizetéseket, hanem a lejben elhelyezett banki letétek kamatját is megeszi az infláció – irányította rá minap a figyelmet a Ziarul Financiar gazdasági napilap elemzése. A megtakarítások után fizetett kamat ugyanis az összeg legtöbb 3 százalékára rúg, így a közel 8 százalékos pénzhígulás csaknem háromévnyi kamatot nulláz le.
Mint ismeretes, októberben 7,94 százalékra gyorsult a román éves infláció a szeptemberi 6,3 százalékról, ami jóval meghaladta a román jegybank várakozását és az 1,5–3,5 százalékos célsávot.
és az év végére akár a 10 százalékot is elérné a pénzromlás üteme, ha hatóságilag nem fagyasztották volna be az energiaárakat, és nem nyújtanának ártámogatást. Éppen ezért számít arra a román jegybank, hogy jövő áprilisban, miután lejár a kompenzáció, 8,6 százalékos lesz az infláció.
Romániában csaknem másfél év után csökkent az infláció figyelembe vételével számolt reálbér értéke, amely szeptemberben 0,4 százalékkal volt kisebb a tavalyi kilencedik hónaphoz képest – közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet.
„Az utóbbi tíz évben nem volt ilyen magas inflációs adat, viszont az azt megelőző időszakokban sokkal súlyosabb inflációs válságok is voltak Romániában” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A szakértő szerint még lehet további növekedés, ám arra számít, hogy
„A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése alapján októberben 7,9 százalékos volt az infláció, ami azt jelenti, hogy az előző év októberéhez képest a fogyasztói kosárban szereplő termékek ára átlagosan 7,9 százalékkal növekedett. A drágulás termékkategóriánként különbözik, a szórás nagy, ám az inflációval éppen az átlagot követik, hogy összességében mennyivel nő az árszint” – mutatott rá a közgazdász. Hangsúlyozta, a 7,9 százalékos árnövekedés magas inflációs értéknek számít, az előző gazdasági válság végén volt még hasonló mértékű a mutató, ám az utóbbi tíz évben nem volt ilyen magas inflációs adat.
Nem csak romániai jelenség. Világszinten szembesülnek a fogyasztók az egyre magasabb árakkal
Fotó: Rostás Magor
Szász Levente ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez nem egy romániai jelenség, nem a romániai gazdaságpolitika eredménye, hanem globálisan mutatkozik,
Az emelkedő infláció okai is globálisak, a koronavírus-járvány és a kezelésének gazdasági utóhatása. „Az energiaárak emelkedése az infláció egyik kiváltója, ennek a hátterében pedig az áll, hogy az energetikai cégek az előző év bizonytalanságában nem eszközöltek beruházásokat, nem építettek ki újabb kapacitásokat. De ugyanez történt a chipgyártással, a bányászattal, az alapanyag-kitermeléssel is” – magyarázta a közgazdász. Mint aláhúzta: ezek a vállalatok a pandémia hatására nehéz helyzetbe kerültek, és ezt csak úgy tudták átvészelni, hogy lefaragták a költségeiket, ám értelemszerűen nem a folyó költségeket csökkentették, nem az alkalmazottak fizetését vágták vissza, hanem a beruházásokat fogták vissza. Vagyis a kőolajtermelő nem keresett újabb olajmezőt, a finomító nem épített újabb tartályt.
A szeptemberi 6,3 százalékról 7,9 százalékra nőtt az éves infláció októberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
„A tavaly elmaradt beruházási döntéseknek most mutatkozik meg a hatása, erre még rátevődnek a világszinten tapasztalható logisztikai problémák, konténerek ragadnak be a kikötőkbe, nincs elég ember, aki ezeket kezelje, az árumozgás lelassult, mindezt a legvégén valaki megfizeti. Vagyis
– részletezte a jelenleg zajló folyamatokat Szász Levente. Rámutatott: mindez nemcsak a végső fogyasztó szintjén, hanem a feldolgozóiparban is érvényesül, a gyárak energiaellátása ugyanígy működik. „Mivel a kínálat csökkent, a kereslet viszont visszaállt, sőt növekedett, alap gazdasági törvényszerűség, hogy az árak emelkednek, és ez tükröződik a magas inflációban” – hangsúlyozta.
Még épp csak elkezdődött az élelmiszerek drágulási hulláma, a következő hónapokban pedig az átlag fogyasztói kosár értéke 10 százalék körüli értékkel is emelkedhet – vetíti előre Adrian Ariciu, a Metro Románia vezérigazgatója.
A szakértő kérdésünkre arról is beszélt, hogy bár a mostani inflációs ráta magasnak számít, nem kell elkeseredni, hiszen a kilencvenes években ennél súlyosabb inflációs válságokat is átélt Románia.
A BBTE közgazdásza ugyanakkor még további növekedésre számít, ám meglátása szerint jövő év közepétől csökkenni fog az infláció. „Megvannak azok a mechanizmusok, többnyire a jegybankok eszköztárában, amivel enyhíteni lehet az inflációt. A Román Nemzeti Bank már lépett, alapkamat-emelést hajtott végre, a döntéshozók igyekeznek ellenőrzés alatt tartani a folyamatot. A globális gazdaságban is helyre kell állniuk az ellátási láncoknak, meg kell hogy szűnjenek a megszakadások, a hiányok, a világgazdaságnak meg kell tudnia birkózni ezekkel a kihívásokkal, legalább olyan szinten, hogy minden országban javuljon a helyzet” – szögezte le Szász Levente.
Mint mondta, az elemzők különböző időpontokat vetítenek előre az enyhülésre, ám meglátása szerint, ez 2022 második felében mindenképp megtörténik, de már az év első felében jó irányban történik elmozdulás az infláció terén.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!