Fotó: Pixabay
Az Európai Unió, így Románia Törökországgal ápolt kapcsolatainak alakulása sokban függ a félhold és csillag országának vasárnap tartott parlamenti és államfőválasztása, illetve utóbbi második fordulójának eredményétől. De a közös érdekeltségek eddig is erőteljesek voltak Romániában, amelynek legfőbb EU-n kívüli gazdasági partnere Törökország. Ráadásul utóbbi állam vállalkozásai az elmúlt időszakban több milliárd euró értékű sztráda- és metróépítési pályázatokat nyertek minálunk.
2023. május 16., 09:512023. május 16., 09:51
2023. május 16., 10:252023. május 16., 10:25
Romániát számos szál köti Törökországhoz. A történelem viharain, az itt élő néhány tízezer fős kisebbségen, a közös tengeren túl a két ország erős gazdasági kapcsolatokat ápol, legfőképpen az itt beruházó török cégeknek köszönhetően. Az üzletelést fellendítette Recep Tayyip Erdogan államfő első, 2015-ös bukaresti látogatása, amely nyomán
2017-ben már 5,1 milliárd, 2021-ben pedig 7,03 milliárd eurót tett ki a két állam közötti üzleti forgalom, a következő cél pedig a 10 milliárd euró. Tavaly 16 842 török cég volt jelen Romániában, 655,5 millió eurós tőkével.
A törökországi választások a Nyugat viszonylatában arról is szólnak, közelebb kerül-e az Európai Unióhoz és annak alapértékeihez – jogállamiság, emberi jogok – a nagyrészt az ázsiai kontinensen elterülő, 85 millió fős ország, amelynek jelenlegi államfőjét, Recep Tayyip Erdogant számos súlyos kritika érte az elmúlt időszakban uniós vezetők részéről is. Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, ha a Nyugat-barátnak tekintett kihívója, Kemal Kilicdaroglu nyerne, jelentősen megélénkülnének a gazdasági kapcsolatok – az EU most is messze a legfőbb partnerük e tekintetben –, ám akkor sem lenne sétagalopp az uniós csatlakozás.
Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte Törökországban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani.
Ettől függetlenül számos területen dübörög a közös munka, így a romániai infrastruktúrafejlesztés terén is, amelyben több török cég érdekelt, a már létező együttműködéseket pedig valószínűleg semmilyen formában nem befolyásolja a választások eredménye. Amint az Economica.ro portál összesítéséből kiderül, jelen állás szerint
A törökök várhatóan idén nyártól jelképes tettel, az 1000. kilométernyi romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhetnek: a Nurol cég építi az észak erdélyi pálya Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszát. Ugyanakkor szintén még idén elkészülhet 34 kilométer az A0-áson, azaz Bukarest körgyűrűjén Bragadiru és Jilava között, illetve az A0-ást a Konstanca felé vezető A2-essel összekötő szakaszon – mindkét helyszínen a török Alsim Alarko dolgozik.
Emellett már biztosan honfitársaik irányítják a Nagyszeben–Pitești-sztráda Bojca és Cornetu (Vâlea megye) közötti, 31 km-es szakaszán a munkálatokat. Ugyanakkor a Nurol az A7-es moldvai sztráda megépítésében is érdekelt lesz, miközben a Makyol nevű cég a Szeben–Fogaras-sztrádán munkálkodhat majd. Eközben az Ictaș nevű török cég egyike azoknak, amelyek bejelentkeztek az észak-erdélyi sztráda legnehezebben kivitelezhető aszfaltcsíkjának, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló szilágysági szakaszának kivitelezésére.
hiszen a Gülermak vezette csoportosulás nyerte el Románia legnagyobb jelenlegi infrastrukturális beruházásának, a kolozsvári metrónak a megépítésére kiírt pályázatot. A csaknem 2 milliárd eurós szerződést május 25-én írják alá, és nyolc év alatt kell kiépíteni a 19 kilométernyi sínpárt és 21 megállót. Közben a bukaresti metró Gara de Nord–Băneasa-szakaszán az Alsim Alarko (240 millió euró), a Băneasa–Otopeni-vonalon pedig a Gülermak–Somet dolgozhat (260 millió euró).
Május 25-én aláírják a kolozsvári metrókivitelezési szerződést a közbeszerzési eljárás során nyertes konzorciummal – jelentette be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!