Fotó: Pixabay
Az Európai Unió, így Románia Törökországgal ápolt kapcsolatainak alakulása sokban függ a félhold és csillag országának vasárnap tartott parlamenti és államfőválasztása, illetve utóbbi második fordulójának eredményétől. De a közös érdekeltségek eddig is erőteljesek voltak Romániában, amelynek legfőbb EU-n kívüli gazdasági partnere Törökország. Ráadásul utóbbi állam vállalkozásai az elmúlt időszakban több milliárd euró értékű sztráda- és metróépítési pályázatokat nyertek minálunk.
2023. május 16., 09:512023. május 16., 09:51
2023. május 16., 10:252023. május 16., 10:25
Romániát számos szál köti Törökországhoz. A történelem viharain, az itt élő néhány tízezer fős kisebbségen, a közös tengeren túl a két ország erős gazdasági kapcsolatokat ápol, legfőképpen az itt beruházó török cégeknek köszönhetően. Az üzletelést fellendítette Recep Tayyip Erdogan államfő első, 2015-ös bukaresti látogatása, amely nyomán
2017-ben már 5,1 milliárd, 2021-ben pedig 7,03 milliárd eurót tett ki a két állam közötti üzleti forgalom, a következő cél pedig a 10 milliárd euró. Tavaly 16 842 török cég volt jelen Romániában, 655,5 millió eurós tőkével.
A törökországi választások a Nyugat viszonylatában arról is szólnak, közelebb kerül-e az Európai Unióhoz és annak alapértékeihez – jogállamiság, emberi jogok – a nagyrészt az ázsiai kontinensen elterülő, 85 millió fős ország, amelynek jelenlegi államfőjét, Recep Tayyip Erdogant számos súlyos kritika érte az elmúlt időszakban uniós vezetők részéről is. Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, ha a Nyugat-barátnak tekintett kihívója, Kemal Kilicdaroglu nyerne, jelentősen megélénkülnének a gazdasági kapcsolatok – az EU most is messze a legfőbb partnerük e tekintetben –, ám akkor sem lenne sétagalopp az uniós csatlakozás.
Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte Törökországban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani.
Ettől függetlenül számos területen dübörög a közös munka, így a romániai infrastruktúrafejlesztés terén is, amelyben több török cég érdekelt, a már létező együttműködéseket pedig valószínűleg semmilyen formában nem befolyásolja a választások eredménye. Amint az Economica.ro portál összesítéséből kiderül, jelen állás szerint
A törökök várhatóan idén nyártól jelképes tettel, az 1000. kilométernyi romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhetnek: a Nurol cég építi az észak erdélyi pálya Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszát. Ugyanakkor szintén még idén elkészülhet 34 kilométer az A0-áson, azaz Bukarest körgyűrűjén Bragadiru és Jilava között, illetve az A0-ást a Konstanca felé vezető A2-essel összekötő szakaszon – mindkét helyszínen a török Alsim Alarko dolgozik.
Emellett már biztosan honfitársaik irányítják a Nagyszeben–Pitești-sztráda Bojca és Cornetu (Vâlea megye) közötti, 31 km-es szakaszán a munkálatokat. Ugyanakkor a Nurol az A7-es moldvai sztráda megépítésében is érdekelt lesz, miközben a Makyol nevű cég a Szeben–Fogaras-sztrádán munkálkodhat majd. Eközben az Ictaș nevű török cég egyike azoknak, amelyek bejelentkeztek az észak-erdélyi sztráda legnehezebben kivitelezhető aszfaltcsíkjának, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló szilágysági szakaszának kivitelezésére.
hiszen a Gülermak vezette csoportosulás nyerte el Románia legnagyobb jelenlegi infrastrukturális beruházásának, a kolozsvári metrónak a megépítésére kiírt pályázatot. A csaknem 2 milliárd eurós szerződést május 25-én írják alá, és nyolc év alatt kell kiépíteni a 19 kilométernyi sínpárt és 21 megállót. Közben a bukaresti metró Gara de Nord–Băneasa-szakaszán az Alsim Alarko (240 millió euró), a Băneasa–Otopeni-vonalon pedig a Gülermak–Somet dolgozhat (260 millió euró).
Május 25-én aláírják a kolozsvári metrókivitelezési szerződést a közbeszerzési eljárás során nyertes konzorciummal – jelentette be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!