Fotó: Gecse Noémi
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított annak kiderítésére, kimeríti-e a piaci kihágás és manipuláció fogalmát a román pénzügyminiszter minapi – később tagadni próbált – kijelentése, miszerint megszüntetik a nyugdíjrendszernek a második, a kötelező magánnyugdíjból álló pillérét.
2017. július 17., 15:032017. július 17., 15:03
Nem csitulnak a kedélyek a kötelező magánnyugdíj esetleges államosítására irányuló kormányzati szándékkal kapcsolatban. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) vizsgálatot indított azután, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter június végi beiktatása előtt a második nyugdíjpillér esetleges bezárásáról nyilatkozott.
akik majd eldönthetik, az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A bejelentésre mélyrepülésbe fogott a lej árfolyama, a bukaresti értéktőzsdén az első húsz társaság mutatói több mint 4 százalékot zuhantak, az aznap elszenvedett veszteségek becslések szerint 1,5 és 3 milliárd lej között mozognak.
Egy hazai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa lapunknak elmondta, bármennyire is igyekeznek cáfolni a kormányzati illetékesek az államosításról vagy a magánnyugdíj megszüntetéséről szóló híreket, nyilvánvaló, hogy a pénzügyminiszter „nem beszélt a levegőbe”.
a nyugdíjasok aránya már több mint másfél évtizede meghaladja az adófizető munkavállalókét, emiatt becslések szerint a rendszer akár egy évtizeden belül összeomolhat.
Fotó: Mihály Csaba
„Ezzel a helyzettel tehát kezdeni kell valamit, ráadásul a költségvetésben is lyukakat kell betömni.
– állapította meg forrásunk.
Romániában 2008 óta működik hárompillérű nyugdíjrendszer. Az elsőt az állami nyugdíjrendszer képezi, a magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot.
Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: aktíváik tavaly 27,16 százalékkal, 7,26 milliárd euróra nőttek, jelenleg közel hétmillió személy tagja a rendszernek. Egy biztosított személy számlájának átlagos értéke lejben mintegy ezer eurónak felelt meg, ami 2015 végéhez képest 22 százalékos növekedést jelent.
szerinte azonban az állami nyugdíjrendszer gondjai ismeretében a lehetséges lépések nem is annyira a szándékon múlnak. „Egyre kevesebb adófizetőnek kell kitermelnie egyre több idős ember nyugdíját, emiatt óriási a nyomás, hogy mindenkinek nyugdíjat kell fizetni, de nincs miből. Én a kormány helyében a nyilvánosság elé vinném ennek a kérdésnek a megvitatását a nyugdíjrendszer működésének valamennyi aspektusával együtt” – nyilatkozta Biró.
Fotó: Pál Árpád
A pénzügyi felügyelet vezetőségének tagja szerint politikai szempontból öngyilkosságnak tűnhet ugyan a magánnyugdíj megszüntetése, viszont a magyarországi példa is azt mutatja, hogy különösebb következmények nélkül végre lehet hajtani.
„Végeredményben árnyalatnyi különbség van aközött, hogy a második pillér megszüntetésével a befizetők eldönthetik, az államnak vagy egy magánbiztosítónak fizetnek-e ezentúl, illetve hogy az állam esetleg növeli a magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot.
– szögezte le Biró Albin. Egyébként Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: adatokat kért a pénzügyi felügyelettől a magánnyugdíjpillér működéséről, ettől azonban szerinte „senkinek nem kell megijednie”.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!