Bizalmatlan biztosítottak

Annak ellenére, hogy kötelező és viszonylag könnyen megfizethető, mégsem vonzza a lakosságot a kormány által sürgetett kötelező lakásbiztosítás (PAID). Sokan még a határidő lejárta előtt pár héttel sincsenek tisztában a rendszer adta lehetőségekkel, annak feltételeivel, előnyeivel, és olyanok is vannak, akiket egyszerűen nem érdekel a kérdés. A Krónika megpróbálta tisztázni a földmozgások, talajcsuszamlások és árvízkárok következményeit enyhítő biztosítás körül felmerülő kérdéseket, és utánajárt, mennyire népszerű a január 15-ig kiváltható biztosítás. A hivatalos adatok szerint az ország több mint 8 millió lakásrendeltetésű ingatlanának kevesebb mint 2 százalékát biztosították eddig azok tulajdonosai. Ez a szám csupán alig több mint 140 ezer lakást jelent

Végh Balázs

2010. december 28., 09:402010. december 28., 09:40

A kötvények idén július 15-től válthatók ki, és a szerződések azt követően hat hónapon át folyamatosan megköthetők a legtöbb biztosítótársaság kirendeltségénél. Biró Albin, a Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács (CSA) tagja lapunknak elmondta, november végén és december elején sokkal többen érdeklődtek a lakásbiztosítás iránt, mint korábban, így 4 ezer körülire tehető a naponta megkötött szerződések száma. Érdemes megemlíteni, hogy a nyári-őszi időszakban havi 10–15 ezer kötvény kibocsátásáról beszéltek a szakemberek.

Az állam garantál

A jelenlegi szabályozás szerint a vályogból épült falusi házak után 10 eurós, a városi tömbházlakások, illetve a városi és falusi téglaépületek után 20 eurós illetéket kötelesek fizetni a tulajdonosok. A befizetett pénz alapján az említett kárfajták esetén az állam 10 ezer, illetve 20 ezer eurós kártérítést fizet a kárvallottaknak. „Törvény szerint az állam az első évben garanciát vállal a PAID hiteleire, amiből a viszontbiztosítást kell kifizetni, majd további 4 évig az esetlegesen hiányzó összegeiért is felel ugyanilyen céllal. Ebben merül ki az állami felelősségvállalás, utána saját lábra kellene állnia, mint bármelyik más jogi személynek. Egyébként, mivel a PAID biztosítótársaság, a törvény garantálja, hogy fizetni fogja a kártérítést” – magyarázta a biztosítás lényegét Biró. A PAID bejegyzett biztosító, minden szempontból, a felügyeletet is beleértve, ugyanolyan körülmények között működik, mint a többi biztosítótársaság. Az értékesítést tehát nem ellenőrzi a felügyelet, a pénzügyi stabilitást és az esetlegesen felmerülő kárigények kifizetését viszont igen. „A biztosítási díjak a PAID-hoz kerülnek, és a törvény előírásai szerint száz százalékban viszontbiztosítást kell vásárolni belőle. Emellett az első években a kormány által garantált hitelekből ki lehet egészíteni a viszontbiztosítási díjat, majd ha legkevesebb 70–80 százalékos lefedettséget elér a vállalkozás, amely 4-5 év alatt elviekben lehetséges, saját lábára állhat” – véli Biró. A biztosítási üzletbe 13 biztosítótársaság szállt be részvényesként, ám 10 éven belül nem számíthatnak osztalékra, de az is előfordulhat, hogy az előre befizetett, mintegy 4 millió euróra becsült törzstőkét soha nem látják viszont. Az egységes biztosítási tarifa azért indokolt, mert bármiféle árnyalás véget nem érő vitához vezetett volna a törvény megszövegezésekor. A fűnyíróelven kigondolt biztosítási mechanizmus viszonylag működőképes lehet, és egyébként sem lett volna pénzügyi és emberi erőforrás arra, hogy 8 millió lakás kockázati felmérését elvégezzék. Amennyiben ezt megtették volna, jelentősen többe kerülne a biztosítás, nem lenne egységes, hanem esetekre szabott, és elveszítené a már említett „szociális” jellegét. Azért esett a törvényhozók választása a felsorolt károkra, mert a lakások esetében ezek azok a természeti csapások, amelyek óriási károkat okozhatnak, nagyobb területet érinthetnek. A parlamenti viták során lehetőségképpen a tűzkár is felmerült, de mivel ez gyakrabban és bárhol előfordulhat, nagyon megemelte volna az igénylő kiadásait, és a viszontbiztosítók szerint nem illik bele ebbe a profilba.

Alig nyernek a biztosítók

Az általunk megkérdezett emberek nagy része már hallott a kötelező lakásbiztosítás bevezetéséről, de érdemben nem foglalkozott a kérdéssel. 10 megkérdezettből mindössze 1-2 kötötte meg a szerződést, és többen még nem is tudják pontosan, milyen előnyeik származhatnak a biztosításból. Mások attól félnek, nem kapják meg az államtól a megígért kártérítést, és hiába fizetnek. „Ha bármelyik biztosított kockázat bekövetkezik, ahhoz a biztosítóhoz kell fordulni, amelyik a kötvényt eladta. A biztosítótársaság munkatársai elvégzik a kárfelmérést, a megállapításaikat és a kárigényt átadják a PAID-nak, amely majd fizet. Ezt az eljárási procedúrát már a módosított törvény írja elő, az eredeti, 260-os számú törvény szerint a biztosítónak a saját alapjaiból kellett volna fizetnie” – pontosít Biró. Az egyik erdélyi székhelyű biztosítócég képviselőjétől megtudtuk, náluk mindössze 50 személy kötött kötelező lakásbiztosítást, pedig olyan csomagot is készítettek, amely értelmében, aki náluk köti meg a kötelezőt, kedvezményesen juthat tűzvész esetére kötendő (HOME) biztosításhoz. Megtudtuk, a biztosítótársaságoknak tulajdonképpen semmi hasznuk nem származik a PAID-ból, hiszen a befizetett összeg állami alapba kerül. Abban reménykedhetnek csupán, hogy akik emiatt keresik meg őket, talán egyéb szokványos terméket is igényelnek majd.

Részleges biztonság, hiányos ellenőrzés

A gyakori károk nem fértek bele a szociálisnak szánt csomagba – tájékoztatott Biró –, ugyanis a belvízkárok, a tűzkárok és az egyéb, nagyobb valószínűséggel bekövetkező katasztrófák díjszabása már nem tette volna lehetővé az igen kedvezményes tarifa kialakítását. „Emellett megkérdőjelezhető, különösen tömbházlakások esetén, a katasztrófa, természeti csapás jelleg, arról nem is beszélve, hogy a belvíz inkább mezőgazdasági károkat okoz, és belvízveszélyes területre nem lenne szabad építkezési engedélyt kibocsátani” – válaszolta a szakember a belvízkárokkal kapcsolatban feltett kérdésünkre. Az ellenőrizhetőséggel kapcsolatban elhangzott, elméletben működik egy elektronikusan felépített központi adatbázis, amely a lakásbiztosítást befizetők névsorát és adatait tartalmazza. Ezeket az információkat összevetik a települések nyilvántartásrendszerével, és könnyen kiderül, melyek azok a lakható ingatlanok, amelyek tulajdonosai nem tettek eleget ennek a kötelezettségüknek. A biztosításmegkötések határidejének lejárta után a tervek szerint havonta frissítik majd az adósok nevét tartalmazó feketelistát. A névsorban szereplőket a polgármesteri hivatalok kötelesek ellenőrizni és megbírságolni. „A szankciókat illetően részletesebben nem rendelkezik a törvény. A mostani mérések eredményei szerinti, 98 százaléknyi, nem biztosított lakás tulajdonosait nem hiszem, hogy a polgármesterek mind meg fogják bírságolni, arról nem is beszélve, hogy az így befolyó pénz mindössze 20 százaléka gazdagítja a helyi büdzsét, a többi a központi kincstárba vándorol. Továbbá a polgármester a büntetés elmulasztásáért, jelen törvény szerint, nem büntethető” – tette hozzá Biró. A törvény hiátusaira apellálnak azok a lakástulajdonosok is, akik nem hajlandók kifizetni a járulékot. Emellett bonyolítja a helyzetet az is, hogy sokan több lakással is rendelkeznek, illetve az eredeti telekkönyvbe bejegyzett ingatlanhoz utólag több melléképületet is illesztettek, így a papírokon szereplő lakások a valóságban jóval nagyobb alapterületűek. Az sem elhanyagolható tény, hogy olyan tulajdonosok is vannak, akik villanyáram és ivóvíz nélkül kénytelenek élni, mert nincsen pénzük kifizetni a közműszámlákat. Az ő helyzetükön a „szociális” díjszabás sem segít.

Nem kötelező mindenkinek

A kötelező lakásbiztosítás Biró Albin szerint jellegét tekintve semmiben nem különbözik a piacon eddig is meglévő, opcionális lakásbiztosításoktól. „Már kilenc éve folyamatosan hangoztatom, hogy lényegében ugyanaz a két dolog. Hivatalos berkekben a szociális jellegre és a szolidaritásra szoktak hivatkozni. Ez azt jelenti, hogy ha ilyen kevés pénzen bármilyen méretű katasztrófára viszontbiztosítást lehet vásárolni, akkor egy esetleges 15–17 milliárdos kár, amilyen egy bukaresti földrengéskor bekövetkezhet, vagy például az 1970-eshez hasonló árvízkor jelentkezhet, költségvetési áldozatvállalás nélkül rendeződhetne” – szemlélteti a biztosítás felmerülő előnyeit a tanácstag. Ez a típusú kötvénycsomag egyébként hazai invenció, ugyanis külföldön nem létezik hasonló. Biró szerint az effajta, saját vagyonra vállalt kötelezettség Nyugaton valószínűleg nem állná ki az alkotmányosság próbáját. „Azt is tudni kell, hogy míg nálunk 10–15 százalék körül mozog a biztosított lakások aránya, addig ez nyugatabbra meghaladja a 90 százalékot. Több országban is egyfajta katasztrófaalapot hoztak létre mostanában, ennek köszönhetően az önkéntes lakásbiztosítás néhány százalékát a biztosító ide utalja át. Akinek nincs önkéntes biztosítása, az nem érintett a kérdésben, de a kárrendezésben sem” – tette hozzá a szakember, aki szerint a veszélyeztetett vidékeken megéri megkötni a biztosítást, mert viszonylag olcsón megnyugtató védelmet kínál. Erdély, a Partium és a Bánság viszont nem tartozik ezekbe a veszélyzónákba, itt nagyon kicsi az említett károk megjelenésének valószínűsége. November 16-án a parlament alsóháza módosította a törvényt, és az RMDSZ képviselőinek ösztönzésére a törvény leglogikátlanabb kitétele megváltozott. Ez azt jelenti, hogy azokra a természetes és jogi személyekre, akik rendelkeznek olyan fakultatív lakásbiztosítással, ami ezt a három kockázatot is magában foglalja, ezen törvény nem kötelező érvényű. „Más szóval, aki önként biztosítja a lakását és beíratja az árvíz, földrengés és földcsuszamlás okozta károkat, az egy másik biztosítás megkötésére nem kötelezhető. Ez a javaslat annyira logikus volt, hogy néhány tartózkodástól eltekintve egyöntetűen fogadta el a ház” – tájékoztatott Biró Albin.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 24., szombat

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint
2025. május 23., péntek

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést

Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést
2025. május 23., péntek

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára

Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára
2025. május 23., péntek

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá

A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése

Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése
2025. május 22., csütörtök

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete

Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete
2025. május 22., csütörtök

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
2025. május 22., csütörtök

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium

Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium
2025. május 22., csütörtök

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár

Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár
2025. május 22., csütörtök

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást

Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást