2009. december 14., 08:362009. december 14., 08:36
– Hogyan látja a térség gazdasági helyzetét?
– Ha a megyék közötti rangsorolást vesszük, akkor sajnos a térség gazdasági helyzete nem sokat változott az utóbbi időben, és tény az is, hogy a gazdasági válság eléggé megviselte az itteni cégeket is. Ez mind a bevételeken, mind a munkanélküliség alakulásán jól látszik. Az utóbbi egy év, de különösen az utóbbi hat-hét hónap nagyon megrendítette a vállalkozások anyagi helyzetét. Nyugaton korábban kezdődött, úgy néz ki, ott korábban is ér véget.
– Milyen válságprojekteket tud ajánlani a régió cégeinek?
– Nehéz mindenkire érvényes jó tanácsot adni, inkább azt mondanám el, hogy mi, azaz a Hargita Megyei Tanács, mivel próbálkozunk: indítottunk egy Telework nevű programot, amellyel az otthonról végezhető munkát ösztönözzük, ezáltal esélyt adva azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem léptek be a munkaerőpiacra és azoknak, akik most léptek ki a munakerőpiacról.
Próbálkozunk más projektekkel is, egyik ilyen az Agroipari park, ami a saját termékeink, például a krumpli piacra juttatásával és feldolgozásával foglalkozik. Terveztünk és pályáztunk inkubátorházak létesítésére: egynek már megvan a helye, a másik most van előkészületekben.
A turizmus területén két projektben is dolgozunk: az egyik ilyen a Székelyföld-marketing, amire pályáztunk és szeretnénk ennek egy jól kidolgozott promóciót, azaz marketingtervet készíteni, ami természetesen a vállalkozókat segítené. A másik projekt a Székelyföld márkanév, amit már mindenki ismer: itt azon dolgozunk, hogy ez majd minőséget jelentsen, ami ugyancsak a helyi termelőket, gazdákat segítené.
– Nemrég mondta egy vállalkozó, hogy a gazdasági válságnak előnye is van, mégpedig az, hogy a cégvezetők ilyenkor jobban odafigyelnek kiadásaikra, csak a feltétlen szükségletekre költenek.
– Vállalkozói szövetséget is vezetve, tudom, hogy a vállalkozók odafigyelnek a banis kiadásokra is. Amikor jól ment, akkor nem kellett odafigyelni az apró részletekre is. Továbbá örvendetes, hogy a vállalkozók még ebben a válságos helyzetben is igyekeznek megtartani a szakképzett munkaerőt. A nagy kérdés az, hogy még meddig bírják a cégek tartalékai.
– Úgy látja, hogy már minden vállalkozó a tartalékaiból tartja fenn magát?
– Már elég régóta csak a tartalékaikból élnek, mert a gyártó/forgalmazó cégeknek megvannak a kliensköreik, mindenki vásárol továbbra is, csak nem fizet. A termelést folytatni kell, árukészlet kell, de a klasszikus 60 napos kifizetési határidők kitolódtak, a banki hitelek pedig beszűkültek, tehát fogytán vannak a tartalékok is.
– Mit gondol, mit hoz nekünk a 2010-es év?
– Szeretném ha hozna egy normális kormányt, amelyik nem prociklikus, hanem anticiklikus intézkedésekben gondolkodik, tehát nem egy olyan kormányt szeretnék, amelyik mind a hegyen felfelé, mind pedig lefelé még egyet tol a vállalkozói szférán. Tehát stabilitást szeretnék és reménykedem abban, hogy jövő év közepéig véget ér a válság. De sajnos ez csak remény, nem biztos, hogy így lesz.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.