2010. szeptember 20., 08:222010. szeptember 20., 08:22
Tegnap járt le a bankok és ügyfeleik közötti szerződések megújításának határideje, amire az 50-es számú kormányrendelet kötelezte a hitelintézeteket. A kormány célja az volt, hogy a korábbinál átláthatóbbá tegye „a hitelek kamatváltozásainak kiszámítását”. A rendelkezés következtében nem fognak csökkenni a kamatok, hívta fel az ügyfelek figyelmét az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Az adósok közül sokan azért reménykedtek kamatcsökkenésben, mert az új szabályozás értelmében a bankok nem számolhatják bele a kamatba a kockázati költségeket. A bankok többsége azonban kijátszsza ezt a rendelkezést, a kockázati költséget ugyanis egyszerűen hozzácsapja valamely másik, a kamatszámításkor figyelembe vehető költséghez, vagy átnevezi azt, annak ellenére, hogy a fent említett kormányrendelet tiltja ezt. A hitelintézetek praktikáival elégedetlen adósok internetes fórumokon keresztül kezdtek el szervezkedni, s több ezren készülnek arra, hogy két országos hírű ügyvéd segítségével, peres úton próbáljanak meg alacsonyabb kamatokat kicsikarni. Az ügyfelek attól tartanak, hogy néhány éven belül csillagászati lesz a kamatszint, ugyanis jelenleg történelmi mélyponton van az Euribor bankközi kamatláb, melynek alapján a valuta alapú hitelek kamatait kiszámítják. Jelenleg az Euribor 0,9 és 1 százalék között ingadozik, míg a gazdasági prosperitás időszakában általában 3-4 százalék.
Hallgatólagos beleegyezés
A helyzetet bonyolítja, hogy a kormányrendelet értelmében a módosított szerződések akkor is érvénybe lépnek, ha az ügyfél nem írta alá azokat, ez ugyanis „hallgatólagos beleegyezésnek” tekintendő. Ügyvédek arra hívták fel a kamatpolitikával elégedetlen, és pert fontolgató kliensek figyelmét, hogy ha nem igénylik a banktól a kamatváltozásra vonatkozó szerződéskiegészítést, akkor utólag nem fordulhatnak majd bírósághoz. Számos bank ugyanis, kihasználva a hallgatólagos beleegyezés nyújtotta kiskaput, nem értesítette az ügyfeleket a szerződésmódosítás szükségességéről, illetve nagyon későn, egy héttel azok aláírási határideje előtt tette meg ezt.
Ennek oka szintén a rendelet homályos szövege, mely nem állapított meg egy határidőt, ameddig a bankok kötelesek lettek volna eljuttatni klienseikhez az értesítéseket. A rendelet csupán annyit ír elő, hogy a bankok bizonyítható módon lépéseket kellett tegyenek az adósaik tájékoztatása érdekében. Ha ezt utólag nem tudják majd bizonyítani, akkor 10 ezer és 100 ezer lej közötti bírság szabható ki rájuk, ami szakértők szerint nem lehetett elrettentő erejű, figyelembe véve, hogy az értesítés elmulasztásával a bankok megkímélték magukat a fiókokban kialakuló tolongástól és jó néhány potenciális pertől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok