Ragadós lesz a példa? Egyre több helyen arat sikert a négynapos munkahét
Fotó: Pixabay
Akkora sikere volt Izlandon a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszél az a vállalkozó, aki idén tavasszal megpróbálkozott a rövidebb munkahéttel, és azt mondja, mások is érdeklődnek a kezdeményezés iránt.
„Elsöprő sikerként” értékelik Izlandon a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahetet: nem változott, sőt akár nőtt is a hatékonyság, ráadásul jelentősen javult az alkalmazottak egészsége, helyreállt a munka és a magánélet közötti egyensúly. A 2015–2019. között lebonyolított kísérleti program eredményeiről most vontak mérleget a kezdeményezők. Mint emlékeztettek, a négynapos munkahetet Reykjavík önkormányzata a kormánnyal együttműködésben valósította meg, az alkalmazottak a rövidebb munkaprogram mellett is korábbi fizetésüket kapták. 2500 dolgozó vett részt a „kísérletben”, ami az ország lakosságának nagyjából 1 százalékát jelenti. Ők a korábbi 40 órás munkahét után már csak heti 35–36 órát dolgoztak.
A kutatók az eredményeket kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy
A programban résztvevők azt mondták, kevésbé érezték stresszesnek a mindennapokat, jobb egészségi állapotnak örvendtek, illetve helyreállt az egyensúly a munka és a magánélet között.
A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és ma már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.
– nyilatkozta a BBC-nek Will Stronge, a program lebonyolításában részt vevő kutatók egyike.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, nem Izland az egyetlen állam, ahol a négynapos munkahét bevezetésével kísérleteznek. Spanyolországban már több vállalat bevonásával tesztelik a rövidített munkaprogramot, az intézkedést a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági válságra adott válaszként kezdeményezték. Eközben az Unilever lehetőséget ad új-zélandi alkalmazottainak, hogy 20 százalékkal rövidebb ideig dolgozzanak ugyanazért a pénzért. Nagy-Britanniában egy májusban közzétett jelentés eközben arra is rávilágított, hogy a rövidebb munkahét csökkenti egyúttal az ország karbonlábnyomát.
Idén tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy
Bajkó Tibor érdeklődésünkre elmondta, tavasszal még úgy tervezték, hogy késő őszig tartják fenn a négynapos munkahetet, de annak sikerét látva fontolgatják, hogy ha az időjárás engedi, télre is meghosszabbítják.
Fotó: Pixabay
„A munkatársaimtól érkező visszajelzések alapján mondhatom, hogy bevált ez a munkaprogram. Hat, építőiparban jártas szakembert azért sikerült azóta alkalmaznunk, mert vonzotta őket ez a program. Több helyről érdeklődnek, kérdeznek erről a lehetőségről. Nem szólok ugyan bele a többi vállalkozó stratégiájába, de merem javasolni ezt a megoldást, aki teheti, próbálja meg, hiszen komoly energiák szabadulnak fel” – osztotta meg velünk tapasztalatait a gyergyószentmiklósi üzletember. Úgy véli,
Bajkó Tibor fontosnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson a munkatársainak, hogy elvégezzék az otthoni feladataikat, és pihenjenek is. Felidézte, a térségben jellemző, hogy a szakemberek hétvégén pluszmunkát vállalnak, kalákába járnak, ezt most elvégzik pénteken-szombaton, vasárnap tényleg pihennek, elmennek templomba, kirándulnak. Pénteken az ügyintézésre is van alkalom, nem kell azért a munkából elkérezkedniük.
„A jó szándék megvan, hogy a feladatokat elvégezzék, a hatékonyság nem csökkent” – szögezte le a vállalkozó. A heti munkaidő tulajdonképpen nem csökkent, hiszen továbbra is 40 órát dolgoznak, csak nem öt, hanem négy nap alatt, vagyis naponta tíz órát. A munkavállalók értékelik a gesztust, hiszen az építőiparban különben is elterjedt nyáron, hogy napi tíz órát dolgoznak, ám a gyergyószentmiklósi cégnél kapnak ezért egy szabadnapot. „Most már annyira megszokták a munkatársaim, így szervezik a mindennapjaikat, hogy nem is tudnánk visszaállni az ötnapos munkahétre” – összegzett a gyergyói üzletember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás