2011. június 07., 11:072011. június 07., 11:07
– A Népszabadságnál kezdte pályafutását bel- és külpolitikai újságíróként, majd kereskedelmi televíziókhoz szerződött.
– A napilapnál végigjártam a szamárlétrát, belpolitikai tudósítóként kezdtem, kis pártok sajtótájékoztatóira jártam, aztán jött a Parlament, riportokat, tárcákat írtam. Nem sokkal később átkerültem a külpolitikai rovatba, ott én vettem át a külföldi tudósítók írásait. A TV3-nál szintén külpolitikai szerkesztő voltam, elég húzós időszak volt, mert kevesen voltunk, de nagyon szerettem, sokat tanultam Elek Jánostól, Baló Györgytől. Ott kezdtem forgatni is, jártam Boszniában, csináltam NATO-sorozatot a magyar csatlakozás előtt, és egy nagyon szerencsés véletlennek köszönhetően interjút készíthettem az akkor Magyarországon vendégeskedő Mario Vargas Llosával, aki az egyik kedvenc íróm. A TV3 után volt egy fél év a TV2-nél is, ott is külpolitikai szerkesztőként dolgoztam, de forgattam Baszkföldön az ETA terrorszervezetről, Brüsszelben a közös uniós valuta, az euró bevezetéséről, vagy az enschedei petárdagyár robbanásáról, amikor egy fél holland várost evakuáltak. Utána jött az RTL Klub, ahová műsorvezetőnek hívtak a Híradóba, külpolitikai érdeklődésemnek köszönhetően pedig hamarosan az Antennát is megkaptam mellé.
– Ez utóbbi műsorban végzett munkájáért 2001-ben Schumann-díjat kapott. Fontos volt ez az elismerés?
– A díj egyrészt azért volt fontos, mert az alapítása évében megkaptuk, másrészt mert olyan fiatal újságíróknak adták, akik közérthetően mutatják be az Európai Uniót. Szerintem Brüszszelről a mai napig elvont fogalomként beszélnek a legtöbben, még az újságírók közül is, és kevesen teszik testközelivé, miközben tényleg a mindennapjaink része. Rólunk, velünk döntenek ott is, és az életünk minden részét befolyásolja. Azt pedig a kereskedelmi tévézésben szerintem mi vívtuk ki, hogy nemcsak a magazinban, hanem – legalább az uniós csúcsok szintjén – a fél hetes híradóban is rendszeresen láthatták-hallhatták a nézőink, hogy mi történik Brüsszelben.
– Mostantól az MTV esti Híradóját vezeti Szöllősi Györgyivel, az MTI Hírcentrum egyik csapattagjaként.
– Teljesen új a felállás: páros műsorvezetés, átalakuló hírszolgáltatás, öszszevont struktúra. Ismerkedünk.
– Ha lenne munkakönyve, abban ez szerepelne, munkahelye: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. Vagyis egy teljesen új médiarendszer tagja lett.
– A médiarendszer most újul meg, ez nem egy lezárt folyamat. Ez azért szerencsés, és szerintem nélkülözhetetlen is, mert maga a média is gyökeresen átalakult az elmúlt évtizedben. Ahhoz, hogy a közszolgálati tévé, rádió, hírügynökség ne csak pontos, gyors, kiegyensúlyozott, hanem piacképes is legyen, máshogyan kell gondolkodni róla, és máshogyan kell csinálni is, mint eddig. Ezen most sokan dolgoznak, és azt hiszem, hogy nemcsak nekünk, akik benne vagyunk, hanem a nézőknek, hallgatóknak, olvasóknak, vagyis a fogyasztóknak is elemi érdeke, hogy a váltás sikeres legyen.
– Kereskedelmi csatorna után közszolgálat. Mit jelent ez valójában?
– Jó értelemben vett felelősséget. A kérdés ugyanis nem csak az, hogy hányan látják, hanem hogy akik nézik, azokban mi marad meg a világból, hogyan tájékozódnak, mire figyelnek.
– Közel áll Önhöz a sport is, a világranglista hetedik helyén állt a 71 kilogrammos súlycsoportban, amikor abbahagyta a thai bokszot. Nem bánta meg?
– Nagyon hiányzik, de nem bántam meg. A thai boksz a legjobb sport, amit el tudok képzelni, mert igazi, tiszta, kemény küzdelem, aki már járt ringben, az tudja, hogy miről beszélek. Világos helyzet, amilyenből az életben kevés van. Megtanít arra, hogy nem lehet, nem szabad feladni, ez a szemlélet egyébként a munkában sem haszontalan. Amikor abbahagytam a versenyzést, államvizsgáztam a jogi egyetemen, és elkezdtem tévézni, együtt már nem ment. Ezeket inkább bánnám, ha nem csináltam volna meg.
– Mi motiválta, amikor nemrégiben elindult a Triatlon Középtávú Országos Bajnokságon (1,9 km úszás, 90 km kerékpározás, 21 km futás – szerk.)?
– Az első ilyen versenyre nem sokat edzettem külön, csak kíváncsi voltam, hogy a versenysport lezárása után ennyi évvel milyen az állóképességem. Aztán kicsit komolyabbá vált a dolog.
– A sport hihetetlen fegyelmet, hallatlan kitartást, komoly erőfeszítést és szisztematikus, rendszeres életet igényel. Hogyan fért bele az életébe egy óriási energiát igénylő Ironman verseny? 360 induló közül 101. helyezettként ért célba élete első versenyén (a Vasemberek 3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és 42 km futásból álló versenyét minden évben megrendezik Nagyatádon – szerk.).
– A triatlon azért is jól passzol a rendkívül rendszertelen életmódomhoz, mert alapsportokat ötvöz. Futni például lehet hajnalban, éjszaka vagy napközben is. Az persze nem egyszerű, hogy erre mindennap rávegye magát az ember. Az Ironman-felkészülésben az egyik legnehezebb éppen az volt, hogy vissza kellett állítani a szervezetemet arra, hogy minden álló nap, a héten hétszer nekivágjak. Meg persze kellett a feleségem is, aki az akkor még egy szem kisfiam mellett az edzéseket is elviselte, menedzselte. Ami nem kevés, mert a felkészülés legvégén ez akár napi „röpke” ötórás bringázás is lehetett. Bár az Ironmant nem nagyon ajánlom senkinek, a triatlont annál inkább. Bármilyen távon kipróbálhatja magát az ember, a sikerélmény pedig feltölt energiával. Úgyhogy másnak nem javaslom, de azért én még egyszer nekivágok majd a leghosszabb távnak is, mert meg kell javítanom az időmet.
– Aki nem ismeri eléggé, azt gondolná, ebbe az életformába nem fér bele a család. Felesége, Sárosdy Eszter nem mellesleg szakmabeli. Hogyan viszonyul mindehhez?
– Ő sem az az otthonülő típus, mindenben segítünk egymásnak, és mivel pontosan tudjuk, hogy ebben a szakmában nem éppen a kiszámíthatóság a legerősebb vonzerő, így könnyebben elviseljük a csúszásokat.
– A kisfia, Bálint lassan már ötéves. Jut rá ideje?
– Amennyi csak lehet, majdnem mindig én viszem óvodába, ha lehet, fürdetem, vagy most már inkább csak ott vagyok, amikor fürdik, viszem thai bokszolni, úszni, moziban is velem volt először, mesét mondok neki, ha nem vagyok otthon este, akkor néha reggel is, imádok vele pörögni.
– A kistestvére?
– A kislányom most múlt egyéves. Ő egészen más személyiség, mint Bálint, aki folyton mozog, beszél, részt vesz, vagy legalábbis részt akar venni mindenben. Julcsi lassabb, megfontoltabb és gyönyörű.
– Nem mellesleg még ír is. Mikor?
– Inkább hol? Kocsiban, a szerkesztőségben, éjszaka, bárhol és bármikor, amikor eszembe jut. Persze legtöbbször csak az alapgondolatot vetem papírra, amit sokszor csak sokkal később írok meg rendesen, de igyekszem nem elveszíteni ezeket a „villanásokat”.
– Feszültség, pont című kötetében megjelent verseiről így vallott: „Nehezen növök ki abból, hogy feketén-fehéren lássam a világot. Pókember viszont már nem akarok lenni. Csak néha, egy kicsit. 34 évesen a nyomkövető üzemmódot már nem annyira szeretem, inkább a járatlan utat. Amit írtam, ahogy írtam, „szerintem” műfaj. Szerintem figyelhetnénk jobban a szavakra. Arra, amit mondunk, hogy ne beszéljünk össze-vissza…” Sokatmondó, szép vallomás.
– …és abban bízom, hogy önmagáért beszél, úgyhogy kommentárral nem rontanám el.
– Iszlai Zoltán, a József Attila-díjas költő ezt írja kötete borítóján: „Alföldi Zoltán a szigorúan játékos, konokul kérdező, okosan provokáló költők közé tartozik. Az állandó önmegfigyelés, a szüntelen igazságkeresés, valamint az önkínzó szerelem magas feszültséggel tölti meg gondolatgazdag verseit. Termékeny nyugtalansága és korai életbölcsessége tiszteletreméltó őszinteségről és illúziótlanságról tanúskodik.” Mit gondol Önmagáról mint médiaszemélyiségről?
– Szerintem médiában szereplő emberek vannak. Ők nagyon sokan. Személyiségek csak kevesen. Most már jó 15 éve dolgozom a médiában, ennek a munkának a nagyrészét sokan látták, látják, sokan megítélik. Két dolog biztos: soha nem akartam a médiát cél nélküli magamutogatásra használni, és néhány kivételtől eltekintve nem azokat a szerepléseimet tartom, tartottam a legnagyobb sikernek, amit a legtöbben láttak. Magamról – a médiaszemélyiséget vegyük ki a pakliból – azt gondolom, hogy határozott, sokszor öntörvényű ember vagyok, annak minden jó és rossz részével. Amióta viszont megszülettek a gyermekeim, leginkább boldog és rájuk nagyon büszke ember vagyok.
Csorba Mária
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Elindult a toborzási időszak a vendéglátósok, szállásadók, idegenvezetők romániai ágazatában (HoReCa), ahol több száz állást kínálnak a munkaadók.
szóljon hozzá!