Béremelésre készülnek a honatyák

Havi kilencezer lejre emelkedhet a szenátorok és képviselők bére néhány hónap múlva. „Az intézkedés ötlete már év elején felmerült, a parlament pedig vélhetően az őszi ülésszakban ismét megvitatja a kérdést” – nyilatkozta Daniel Fenechiu képviselő, a nemrég alakult Nemzeti Demokrata Párt (PND) elnöke. 

Bíró Blanka

Kiss Előd-Gergely

Kőrössy Andrea

2015. augusztus 05., 19:232015. augusztus 05., 19:23

2015. augusztus 05., 19:302015. augusztus 05., 19:30

Mint rámutatott: a béremelést év elején a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte, ennek nyomán született meg a közalkalmazotti bérek reformjára vonatkozó törvénytervezet. „Nemrég ugyanakkor megjelent egy rendelet, amelynek nyomán világossá vált, hogy a magas rangú tisztségviselők csoportja összetett kategória: külön kell kezelni a parlament két házának elnökét és alelnökét, az államtitkárokat és az egyszerű honatyákat. Ennek kapcsán egyeztetés indult, amely alapján úgy tűnik, hogy a képviselők és szenátorok fizetése már ősztől 9000 lejre emelkedhet” – magyarázta Fenechiu. Hozzátette: eleinte még arról volt szó, hogy az államelnök, a kormányfő, a képviselőház és a szenátus elnöke, valamint a legfelsőbb bíróság vezetője 20 ezer lejes juttatást fog kapni, a miniszterek bére 15 ezer lej lesz, míg a honatyák fizetését 14 ezer lejre emelik.

A honatyák újrakezdenék a vitát

A Mediafax hírügynökségnek ugyanakkor parlamenti források úgy nyilatkoztak: a honatyák többsége azt szeretné, ha szeptemberben újrakezdenék a témában folytatott vitát. Az egyik lehetőség egy, a bérek növelését célzó törvénytervezet kidolgozása, de az is lehet, hogy a tisztségviselők fizetését szabályozó sürgősségi rendeletet módosítják. A Mediafaxnak nyilatkozók szerint az ügy további alakulása Liviu Dragnea ideiglenes PSD-elnöktől függ, „a labda az ő térfelén pattog”. Dragnea nemrég azt nyilatkozta, hogy javasolni fogja a magas rangú tisztségviselők béremelését szabályozó kormányrendelet visszavonását, „ha már úgyis minden leendő kedvezményezett inkább megválna a pluszösszegtől”.

A kormánypárt ideiglenes elnöke ezt annak kapcsán mondta, hogy az augusztus elsejétől hatályba lépett fizetésemelést megelőzően több politikus is bejelentette: a pluszösszeget eladományozza. Victor Ponta miniszterelnök például Facebook-oldalán jelezte, hogy a Steaua kosárlabdacsapatnak adja a különbözetet. „Ha senki nem támogatja a kezdeményezést, nincs értelme tovább kínlódni” – fogalmazott Dragnea. Ponta egyébként korábban azt is elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a magas rangú tisztségviselők juttatását növelő rendelet hamarabb hatályba lépett, mint az új közalkalmazotti törvény, amely a legutóbbi bejelentések szerint decembertől lépne érvénybe.

Márton szerint a kormány szavazatokat remél

A Krónika által megszólaltatott RMDSZ-es honatyák nem föltétlenül értenek egyet a Daniel Fenechiu által bejelentett nagyszabású tervekkel. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő úgy véli: ebben az időszakban már csak olyan béremelést hajt végre a kormány, amitől népszerűséget, szavazatokat remél. A politikus úgy tudja, a honatyák fizetésének emeléséről nem is esett szó, a Fenechiu által emlegetett tervezet csak a két házelnök bérének növelését tartalmazta. Márton ugyanakkor emlékeztetett: négy–öt éve elfogadtak egy jogszabályt a honatyák bérrácsára vonatkozóan, a törvény azonban még mindig nem lépett hatályba, a megszorítások miatt ezt többször is elhalasztották. „Egyelőre csak a fegyveres erőknél és a titkosszolgálatoknál dolgozók juttatását növelték, a közszféra többi szereplőjének javadalmazása nem módosult. A honatyák esetében legutóbb azt az engedményt tették, hogy visszakaphatták a 25 százalékos fizetéscsökkentés miatt kieső összegeket” – magyarázta Márton Árpád.

A háromszéki képviselő szerint a honatyák fizetésének emelésére a következő egy évben biztos nem kerül sor. „Fél szemmel már mindenki a választásokra tekint, nem hoznak népszerűtlen intézkedéseket akkor sem, ha mindenki tudja, hogy egy miniszter alig keres többet az átlagbérnél. Csak azokat a fizetéseket emelik meg, amitől népszerűséget, szavazatokat remélnek” – fogalmazott a politikus. Az RMDSZ-es politikus szerint mindenképpen rendezni kell a közalkalmazottak bérét, kiegyensúlyozott, méltányos és mindenki által elfogadott rendszert kell kidolgozni. „Oda kellene figyelni arra, hogy ne legyenek olyan tevékenységi területek, ahol az alkalmazott nagyobb fizetést kap, mint a főnöke. Például a belügyminisztériumban egy beágyazott vezérigazgató vagy államtitkár több pénzt kap, mint a miniszter. De hasonlóképpen a gazdasági minisztériumban az alárendelt egységek vezérigazgatói is többet keresnek, mint a tárcavezető” – osztotta meg véleményét a képviselő, aki szerint ezeket az anomáliákat egy törvénnyel kellene kiigazítani. Márton hangsúlyozta: a rendszerben indokolatlan különbségek vannak, ezeket kellene korrigálni, például az egyetemi szférában a professzor most már többet keres, mint egy miniszter, de a gyakornok, aki a kísérleteket végzi, a szemináriumokat tartja, minimálbért kap.

Máté: nincs szükség fizetésemelésre

Nem tartja szükségesnek a honatyák bérének 9000 lejre való emelését Máté András kolozsvári RMDSZ-es képviselő. „Ezt nem populizmusból mondom, egész egyszerűen előbb a havi 8–900 lejért dolgozó közalkalmazottak fizetését kellene növelni” – fogalmazott a politikus. Máté meglátása szerint a képviselők esetében nem a fizetésemelés lenne indokolt, hanem az, hogy számítson bele a ledolgozott évek számába a képviselőséggel töltött négy év is, a jelenleg hatályos törvények szerint ugyanis a törvényhozásban végzett munkaidőt nem adják hozzá a régiséghez. „Ezzel nem azt mondom, hogy a munkaviszony alapján kapjak én több fizetést. Arra gondolok, hogy ha a mandátumom lejárta után mondjuk a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályán kapok állást, akkor ne kezdő fizetéssel alkalmazzanak, hanem számítson a parlamentben ledolgozott négy évem is” – magyarázta Máté András.

Romániában a legnagyobb a fizetések közötti eltérés

Európában immár Romániában a legnagyobb a magas rangú tisztségviselők és az „egyszerű” állampolgárok bére közötti eltérés, miután augusztus elsejétől megháromszorozódott az országot vezető 48 közalkalmazott fizetése. Az intézkedés az államelnök és a kormányfő mellett a minisztereket, a parlament két házának elnökét és a titkosszolgálatok vezetőit is érinti. A hazai és a más európai országban tapasztalt különbségekről az Adevărul napilap készített összeállítást. Eszerint Klaus Johannis államfő és Victor Ponta miniszterelnök havonta közel kilenc átlagbérnek megfelelő összeget vihet haza – ezt a „teljesítményt” egyetlen más európai ország sem éri el. Johannis, Ponta és a képviselőház, valamint a szenátus elnöke havonta ettől a hónaptól 21 540 lejt (4895 eurót) keres.

Az érintettek korábban azzal indokolták a béremelés szükségességét, hogy fizetésük alig érte el az 1500 eurót, ez európai viszonylatban a legcsekélyebbek között tartják számon. Gabriel Oprea kormányfő-helyettes korábban úgy fogalmazott: a kormányban dolgozóknak azért kell európai uniós mértékű juttatásokat biztosítani, hogy „ne érezzenek késztetést a korrupcióra”. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) közlése eszerint jelenleg a bruttó átlagbér havi 2500 lej, azaz 563 euró. Augusztus elsejéig az ország első emberei ennek körülbelül háromszorosát keresték, mostantól viszont szinte kilencszer ennyi pénzt fognak hazavinni. Bulgáriában ennél szerényebbek a magas rangú tisztségviselők: az államfő 2950 eurót, míg a miniszterelnök 2280 eurót keres, ez az átlagbér öt–hatszorosa. Hasonló az arány Magyarországon is: Orbán Viktor miniszterelnök 4910 euró juttatása az átlagfizetés hatszorosának felel meg.

A görög kormányfő bére ennél ugyan sokkal nagyobb, 7123 euró, ez azonban az átlagbérnél csak ötször nagyobb. Romániát olyan országok sem érik utol a béreltérés versenyében, mint Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia. A francia államfő és miniszterelnök bérét még 2012-ben 30 százalékkal csökkentették, ennek nyomán mindketten 15 ezer eurót keresnek, ez az átlagfizetés hatszorosa, Angela Merkel német kancellár 18 ezer eurós juttatása pedig ötször magasabb az átlagbérné David Cameron brit miniszterelnök pedig jelenleg közel 17 ezer eurót vihet haza havonta, ez ugyancsak ötszöröse az átlagjuttatásnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

Csökkent a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája

Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Csökkent a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája
2025. június 13., péntek

Roncsautóprogram: videós segítség az érdeklődőknek

A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.

Roncsautóprogram: videós segítség az érdeklődőknek
2025. június 13., péntek

Nőtt az átlagnyugdíj, két erdélyi megye a legnagyobb juttatások toplistáján

Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nőtt az átlagnyugdíj, két erdélyi megye a legnagyobb juttatások toplistáján
2025. június 13., péntek

Van ágazat, ahol 2,5-ször magasabb az átlagbér, mint az országos

Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Van ágazat, ahol 2,5-ször magasabb az átlagbér, mint az országos
2025. június 13., péntek

Bedöntheti a romániai juhágazatot az élőállat-szállításra vonatkozó szigorításokkal az Európai Bizottság

Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.

Bedöntheti a romániai juhágazatot az élőállat-szállításra vonatkozó szigorításokkal az Európai Bizottság
2025. június 12., csütörtök

Jól indult az év a romániai bankrendszer legnagyobb szereplői számára

A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.

Jól indult az év a romániai bankrendszer legnagyobb szereplői számára
2025. június 12., csütörtök

A bolgár és a romániai fiatalok körében a legmagasabb a nélkülözők aránya

A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.

A bolgár és a romániai fiatalok körében a legmagasabb a nélkülözők aránya
2025. június 12., csütörtök

Ismét nőtt az infláció, látványosan megdrágultak a gyümölcsök és a vasúti közlekedés

Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS). 

Ismét nőtt az infláció, látványosan megdrágultak a gyümölcsök és a vasúti közlekedés
2025. június 12., csütörtök

„Méltányos adóreformot” követelnek a szakszervezetek

A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.

„Méltányos adóreformot” követelnek a szakszervezetek
2025. június 12., csütörtök

Feszültségek akadályozzák a deficitcsökkentő intézkedéseket, Kelemen „párterápiára” küldte a vitázó román pártokat

Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.

Feszültségek akadályozzák a deficitcsökkentő intézkedéseket, Kelemen „párterápiára” küldte a vitázó román pártokat