Fotó: Pixabay.com
Miközben az üzleti szféra továbbra is vészharangokat kongat, a kormány is óvatosabban beszél a kormányprogramba egyik napról a másikra beiktatott adópolitikai módosításokról, és azt mondják, előbb mindenképp szimulálást végeznek.
2017. július 05., 22:582017. július 05., 22:58
2017. július 05., 23:132017. július 05., 23:13
Visszakozik a kormány: szerdán már valamennyi illetékes jóval visszafogottabban nyilatkozott a nagy garral bejelentett, üzleti forgalom utáni és szolidaritási adóról. Mint hangsúlyozták,
s csak akkor ültetik gyakorlatba, ha bebizonyosodik, hogy nincsenek káros hatással az ország gazdaságára.
Közben viszont úgy tűnik, hogy a nyereség helyett az üzleti forgalom megadózása mindenképp dugába dől, ugyanis az Európai Tanács 2006/112/EK irányelve, ami az általános forgalmi adó (áfa/TVA) közös rendszerét fogalmazza meg, nem tiltja meg a tagállamok számára, hogy más adókat vessenek ki, azzal az egy kikötéssel, hogy az ne az üzleti forgalom adójaként működjön.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán a déli órákban jelentette be, hogy a Tudose-kabinet programjába foglalt intézkedéseket nem foganatosítják, ha az elemzések és a szimulálás azt mutatja majd, hogy ártanak a gazdaságnak.
Több irányból is össztűz zúdult a szociálliberális kormányra, miután kiderült, hogy a Tudose-kabinet programjában szerepel egy olyan intézkedés is, amely szerint a jelenlegi 16 százalékos nyereségadót az üzleti forgalom megadóztatásával váltanák fel.
„Nem jelenti azt, hogy a 2-3 lehetséges intézkedésről nem lehet beszélni. De semmit sem ültetnek hirtelen gyakorlatba, csak azután, hogy részleteiben kielemzik, és szimulálásokat végeznek.
– hangsúlyozta a képviselőház elnöke. A szolidaritási adó kapcsán is lesz egy elemzés, egy szimulálás. „Ha a pozitívnak hitt hatás nem igazolódik be, akkor nem alkalmazzuk” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben nem lehet gyakorlatba ültetni a parlament által elfogadott kormányprogramban foglaltakat, Dragnea így felelt: „sajnálom, hogy így értették. Nagyon világosan megmondtam, hogy ez a helyes hozzáállás, becsületesek, nyitottak vagyunk, komoly elemzést végzünk”.
„Én remélem, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amivel a becsületes emberek nyernek, és az államkassza is” – szögezte le, megjegyezve egyúttal, hogy az általa bejelentettekkel egyetért Mihai Tudose miniszterelnök és a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu is.
Ezt a kormányfő is megerősítette, leszögezve, hogy ha a szimulálás negatív eredményt ad, akkor nem vezetik be az adóügyi módosításokat. Ugyanakkor közölte, nem szkeptikus a kormányprogramot illetően.
Később Călin Popescu-Tăriceanu is úgy nyilatkozott, hogy az üzleti forgalom megadóztatását kielemzi a kormány, szimulálásokat végeznek. A kisebbik kormánypárt elnöke szerint azonban megoldást kell találni arra a helyzetre, hogy
„Úgy gondoljuk, hogy ha tőlünk a kormány egyenlő bánásmódot kér minden céggel szemben, a cégeknek is hasonlóképpen korrektül kell eljárniuk az adófizetőkkel szemben. Nyilvánvaló, hogy tárgyalunk az intézkedésekről, amelyeket foganatosítani fogunk, és el fogjuk kerülni azt, hogy olyanokat büntessünk, akik korrektek, csupán azért, hogy rendezzük a helyzetet. Nem jutunk ilyen helyzetbe. Egyébként sem foganatosítjuk hirtelen ezeket az intézkedéseket” – magyarázta Călin Popescu-Tăriceanu.
Aggodalmának adott eközben hangot szerdai közleményében a Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) is, leszögezve, pánikot keltett az üzleti szférában – a helyi és külföldi tőkével működő, kis vagy nagy cégek háza táján egyaránt –, hogy
Mint hangsúlyozták, a hasonló kaliberű módosítások, azok váratlan és részletek nélküli bejelentése ki tudja zökkenteni egyensúlyi állapotából a gazdaságot, és nem tesz mást, mint megingatja a már létező vagy potenciális beruházók bizalmát, függetlenül a származásuktól.
„A döntéshozóknak tisztában kell lenniük a szavuk erejével. Nyilatkozataik kihathatnak a piacokra és a befektetők döntéseire. Az adók csökkentését vagy növelését kilátásba helyező folyamatos nyilatkozatok vagy az adóügyi politikák gyakori módosítása
Azon befektetők, akik most vizsgálják, hogy Romániába jöjjenek, elhalasztják a döntést mindaddig, amíg nem látnak tisztábban, vagy más országban telepednek meg” – hívja fel a figyelmet a Külföldi Befektetők Tanácsa.
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
szóljon hozzá!