„Dugót” okoz az üzleti forgalom megadóztatásának terve

„Dugót” okoz az üzleti forgalom megadóztatásának terve

Fotó: Pixabay.com

Több irányból is össztűz zúdult a szociálliberális kormányra, miután kiderült, hogy a Tudose-kabinet programjában szerepel egy olyan intézkedés is, amely szerint a jelenlegi 16 százalékos nyereségadót az üzleti forgalom megadóztatásával váltanák fel. A gazdasági szakemberek ugyanakkor eltérően vélekednek arról, hogy kinek kedvezne és kinek nem az intézkedés. Mindenki párbeszédet vár.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2017. július 05., 13:352017. július 05., 13:35

Az üzleti forgalom megadóztatását olyan cégeknél lehet alkalmazni, amelyek nem termelnek hozzáadott értéket, nincs több láncszem a termelésben, működik például egy vendéglőnél, egy kocsmánál, egy kisebb cégnél – jelentette ki kedden Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.

A jegybank vezetője ugyanakkor kemény kritikával illette mindazokat, akik kinyilatkoztatásszerűen beszóltak a kormánynak, anélkül, hogy párbeszédet kezdeményeztek volna a pénzügyminisztériummal, és közösen például arra próbáltak volna választ találni, hogy a tervezett adórendszer hogyan egyeztethető össze az általános forgalmi adóval (áfa/TVA), hiszen az áfát is a forgalom után fizetjük.

Édler: differenciált forgalmi adózás kellene

Isărescu állításának homlokegyenest ellentmondott Édler András,

a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a kormány legújabb terveiről faggattuk. Szerinte tudatosan, differenciáltan kellene bevezetni a forgalom utáni adózást, hiszen az a nagy hozzáadott értéket termelő cégeknek kedvez, ám a kisebb és közepes vállalkozásokat hátráltatja, ezeket hagyni kell megerősödni.

Édler elhibázottnak tartja, hogy a kormány nem tudatosan készíti elő a módosítást, hanem kizárólag azzal a céllal, hogy az államnak nagyobb legyen a bevétele. Rámutatott, észszerű adórendszer-módosítással át lehetne alakítani az ország gazdasági szerkezetét, a versenyképes cégeknek kedvezve.

A forgalom utáni adózás azoknak a vállalkozásoknak előny, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek, hiszen a módosítással már nem a nyereség után fizetnek 16 százalékot, hanem a forgalom után például egyet

– vallja a szakember. Mint rámutatott, jelenleg a nagy profitot termelő cégek nagy adót fizetnek, ám a könnyűipari cégek, melyek lohn-rendszerben dolgoztatnak, nagy forgalmat bonyolítanak le, kevés nyereséget termelnek, és alig adóznak. Tehát a módosítás azt eredményezné, hogy a versenyképes cégeknek megéri beruházni Romániában, viszont azoknak, melyek kis profitot termelnek, már nem éri meg itt folytatni. Édler szerint a törvényalkotóknak arra is oda kell figyelniük, hogy tényleg alacsony legyen a forgalmi adó.

A gazdasági szakember ugyanakkor úgy véli, hogy a forgalmi adót nem kellene egységesen, minden cégnél alkalmazni, hiszen már az átalányadó bevezetésekor kiderült, hogy a kis cégek egy része nem bírta, összeroppantak. Ezért meglátása szerint

a kis- és közepes cégeknél meg kellene hagyni a profitadót, és a forgalom alapján megszabott értékhatár után alkalmazni a forgalmi adót.

Elmondása szerint Magyarországon ez a rendszer már működik, a nagy áruházláncoknál, a kommunikációs cégeknél alkalmazzák a forgalom szerinti adózást, hiszen ezeknél megtörténhet, hogy különböző pénzügyi manőverekkel kiviszik az országból a profitot.

„Az állam ezt megakadályozhatja, hiszen jogos az a felvetés, hogy a külföldi cégek egy része csak azért telepszik be, hogy az olcsó munkaerőt kihasználva fejlődjön, de nem forgat vissza semmit.

Idézet
Az ország gazdasága akkor fejlődhet, ha közép- és hosszú távon azok a cégek erősödnek meg,

melyek nagy hozzáadott értéket, kevesebb munkaerővel nagyobb nyereséget termelnek, ezzel az ország GDP-je is növekedne” – szögezte le Édler András.

Kifakadtak a tervek hallatán

Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, a Pénzügyi Tanács elnöke eközben úgy látja, hogy a forgalom utáni adózás bevetése megmutatja, mennyire „képtelen a kormány egyensúlyt teremteni a bevételek és a kiadások között”.

„Az üzleti forgalom megadóztatása a nyereség helyett már azért is furcsaság, mert a gazdaságban a profit szempontjából többféle vállalkozással találkozunk. Vannak kis üzleti forgalommal és nagy nyereséggel rendelkező cégek, és vannak vállalkozások, amelyeknek nagy az üzleti forgalmuk, de kevés a profitjuk.

Idézet
Az egyetlen méltányos mód, ha a nyereségüket adóztatjuk meg”

– fejtette ki a gazdasági szakember, aki szerint különben nem is lehet minden cég esetében alkalmazni forgalom utáni adót, mivel az európai jogszabályok korlátozzák ezt a gyakorlatot.

Anastasiu: a legnagyobb gond a kommunikáció

Ellenzi a forgalom utáni adózást Dragoş Anastasiu, a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a tavaly 125 millió eurós üzleti forgalmat lebonyolító Eurolines tulajdonosa is – teszi ezt annak ellenére, hogy azt mondja, tavaly például kevesebb adót kellett volna az államkasszába utalnia, ha a forgalmát vették volna alapul, és nem a nyereségét.

Ugyanakkor úgy véli, a legnagyobb gond eleve az, ahogyan a kérdést „bedobták a köztudatba”,

nem volt hatástanulmány, nem volt kampány, nem keresték meg az üzleti szférát, mint ahogy a civil szervezeteket sem.

„A hozzáállásnál is jobban megrémiszt a sebesség, amellyel be akarják vezetni” – tette hozzá a vállalkozó. Bírálta és ártalmasnak nevezte egyúttal azt a fajta hozzáállást, hogy aki nem támogatja a forgalom utáni adót, azt a hatóságok rögtön megbélyegzik, mint adócsaló rosszfiút.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 18., csütörtök

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve
2024. július 17., szerda

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra

Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra
2024. július 17., szerda

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció

Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció
2024. július 17., szerda

Az állam biztosítaná be aszály ellen a terményt egy készülő mechanizmus révén

Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.

Az állam biztosítaná be aszály ellen a terményt egy készülő mechanizmus révén
2024. július 17., szerda

Tűzveszély miatt két terméket is visszahív az IKEA

Az IKEA tűzveszély miatt visszahív több VARMFRONT hordozható töltőt – tájékoztatta szerdán az IKEA – többek között romániai és magyarországi – ügyfeleit.

Tűzveszély miatt két terméket is visszahív az IKEA
2024. július 16., kedd

Ukrajna szomszédai közül továbbra is Románia a legnagyobb gabonaimportőr

Ukrajna szomszédai közül továbbra is Románia a legnagyobb gabonaimportőr, a behozott gabona mennyisége azonban több mint 60 százalékkal kevesebb, mint korábban.

Ukrajna szomszédai közül továbbra is Románia a legnagyobb gabonaimportőr
2024. július 16., kedd

Az infláció és a tisztességtelen verseny aggasztja a vállalkozókat – Ciolacu azt ígéri, nem lesz adóemelés

Az infláció és a tisztességtelen verseny jelentik idén a legfőbb problémákat a romániai vállalkozói szféra számára – jelentette ki kedden Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke.

Az infláció és a tisztességtelen verseny aggasztja a vállalkozókat – Ciolacu azt ígéri, nem lesz adóemelés
2024. július 16., kedd

Sötét kilátások: a kánikula megmutatja, mennyire sérülékeny az energiahálózatunk

A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).

Sötét kilátások: a kánikula megmutatja, mennyire sérülékeny az energiahálózatunk
2024. július 15., hétfő

Szatmáron rakják össze a legnagyobb hatótávú elektromos motorkerékpárt

Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.

Szatmáron rakják össze a legnagyobb hatótávú elektromos motorkerékpárt
2024. július 15., hétfő

Grindeanu: a román államnak életben kell tartania a Taromot, és nem veszítheti el az ellenőrzést a légitársaság fölött

A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.

Grindeanu: a román államnak életben kell tartania a Taromot, és nem veszítheti el az ellenőrzést a légitársaság fölött