Minél több a fegyverropogás, annál nehezebben áll majd talpra a gazdaság

A pénzpiacok általában gyorsan reagálnak a negatív és a pozitív hírekre is, ám félő, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak lesznek hosszú távú következményei – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.

Hangsúlyozta: egy háború óriási sebeket okoz társadalmi és gazdasági szinten, a 21. század Európájában egy háborúnak csak vesztesei vannak. „Időre lesz szükség, amíg ezeket a sebeket nehezen, de sikerül majd begyógyítani.

– fogalmazta meg a makrogazdasági elemző. Emlékeztetett: a nemzetközi piacokon a nyersanyagárakra rendkívül kedvezőtlenül hatott a katonai konfliktus, a földgáz és a kőolaj ára tovább emelkedett. Ugyanakkor Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermelők és exportőrök, így amint kirobbant a háború, az európai tőzsdéken jelentősen megemelkedett a búza és a kukorica ára is.

A korrekció, az árak csökkenése elmondása szerint elsősorban attól függ, hogy mikor és hogyan rendeződik a katonai feszültség. „Közgazdászként nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni arról, hogy mikor fejeződhet be a katonai konfliktus, ezért arról is nehéz beszélni, hogy meddig maradnak az árak ezen a szinten. Ez attól függ, hogy mikor csillapodik az ukrajnai helyzet” – szögezte le Bálint Csaba.  Aláhúzta:

az emelkedő energia- és gabonaárak az inflációra nézve kedvezőtlen előjelek, a magas energiaár, a kialakult bizonytalanság megterheli a vállalatok beruházással kapcsolatos döntéseit is, így elképzelhető, hogy elhalasztanak egyes befektetéseket, fejlesztéseket.

„A lakosság körében is érzékelhető a teljesen érthető aggodalom, hiszen rettenetes filmkockákat látunk, amiket a szomszédos országból közvetítenek, ez a fogyasztást, az ingatlan célú beruházásokat is negatívan érintheti. A reálgazdaságra, a termelésre nézve a jelenlegi helyzet negatív, az infláció tekintetében további kockázatokat hordoz magában, amikor egyébként is arra számítottak, hogy idén lesz egy általános gazdasági lassulás, erre a háború ráerősített” – részletezte Bálint Csaba. Felidézte, a járvány okozta válságból kezdtünk kilábalni, nem azért, mert eltűnt a vírus, hanem mert az omikron-variáns enyhébb lefolyású betegséget okoz, kezelhetőbb a helyzet, ám ezt a képet nagyon beárnyékolja az orosz–ukrán háború.   

„A háború megtépázza a piacokat, Romániához, Magyarországhoz, Lengyelországhoz, Csehországhoz földrajzilag is közel zajlik a katonai konfliktus, a válság, az elmúlt napok eseményei az árfolyamokban is meglátszanak, és a finanszírozási kamatköltségek szempontjából is kedvezőtlen hatással bírnak” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.

Hozzáfűzte: a központi bank most is, mint minden válságban, például 2020 tavaszán, amikor a Covid-válság kirobbant, arra törekszik, hogy az árfolyamkilengéseket csillapítsa.

Az visszaköszönt a hírekben, hogy a pénzváltóknál nehezebb volt a helyzet, ott lecsapódott a megnövekedett készpénzkereslet, így náluk fundamentálisan nehezen magyarázható árfolyamokkal szembesülhetünk” – magyarázta Bálint Csaba, hangsúlyozva, a pénzváltók nem a nemzeti bankhoz tartoznak, külön üzletágat képviselnek, a nemzeti bank elsősorban a bankszektorért felelős.

A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy eddig a nagy értékű lej-euró tranzakciók általában az online térben történtek, amikor viszont nem elég elektronikusan átutalni egy összeget, hanem a készpénzt fizikailag is le kell szállítani, és oda kell adni az ügyfélnek, már megváltozik a helyzet. Eddig is, ha valaki nagyobb összeget szeretett volna felvenni a bankból készpénzben, két-három nappal előre jeleznie kellett, hogy logisztikailag juttassák el a készpénzt a bankfiókba. A hétvégeken kevés bank tart nyitva, így akkor nagyobb volt a kereslet a pénzváltóknál, de ha valaki a megszokott utat követi, a bejáratott rutin szerint időben felveszi a bankjával a kapcsolatot, jelezve, ha több ezer eurós összeget szeretne felvenni készpénzben, akkor nincsenek jelentős fennakadások.     

„Természetes az aggodalom, amikor a szomszéd országban háború zajlik. Nem lehet beleszólni abba, hogy valaki úgy érzi, megnyugtatja, ha készpénzben otthon tartja a megtakarításait, ám a hazai bankrendszer stabil, az ott tartott lejek, eurók magas szintű védelmet élveznek” – szögezte le ugyanakkor Bálint Csaba. Fontosnak tartotta egyúttal leszögezni, hogy a régió országai – Románia, Magyarország, Lengyelország, Csehország – a NATO és az Európai Unió tagjai, így a helyzetük nem hasonlítható egy olyan országéhoz, amely nem tagja ezeknek a nemzetközi szervezeteknek, szövetségeknek.

Romániában emellett nincs orosz vagy ukrán tőkével működő bank, történt próbálkozás, volt olyan orosz bank, amely fiókot, leánybankot vásárolt volna Romániában, ám ez nem történt meg, a Román Nemzeti Bank ezt nem hagyta jóvá.

„Nyugodt vagyok a romániai bankrendszer kapcsán, biztonságban, védelem alatt vannak a megtakarításaink. Miután az infláció emelkedett, az aggodalmak, a bizonytalanság növekedett még valamivel kedvezőbb betéti kamatokat is láthatunk a kereskedelmi bankok részéről” – mutatott rá Bálint Csaba.