Csínján kell bánni az európai minimálbérrel – Közös szabályozásra tett javaslatot az Európai Bizottság

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2020. január 23., 16:51 utolsó módosítás: 2020. január 23., 17:06

Egységesítené Brüsszel a minimálbér kiszámításának mechanizmusát az Unió tagállamaiban – az erről szóló kezdeményezés jelenleg közvitán van. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint csínján kell bánni az európai minimálbérrel.

Zavart okozott? Winkler szerint az építőipari minimálbér nem váltotta be a reményeket Fotó: Veres Nándor

 Megközelítené a 2000 lejt a romániai minimálbér, ha érvénybe lépne az Európai Bizottság által január közepén hathetes közvitára bocsátott javaslat. A brüsszeli testület első körben a társadalmi partnerekkel, vagyis a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel egyeztet a kezdeményezésről, amelynek célja „méltányos minimálbért biztosítani az EU-ban dolgozó alkalmazottaknak”. A bizottság közlése szerint jelenleg csak meghallgatják az érintett feleket. „Tudni akarjuk, hogy a társadalmi partnerek úgy gondolják-e, hogy európai uniós szintű fellépésre van szükség” – áll a hivatalos tájékoztatásban.

A dokumentum leszögezi ugyanakkor, hogy a közvitán levő javaslat nem egy egységes minimálbért írna elő, ami azonos szintű lenne az EU valamennyi tagállamában.

„Nem szerepel a tervek között egységes európai uniós minimálbér bevezetése. A tagállamok hagyományaihoz igazodva, saját hatáskörben, elsősorban a munkaadói és munkavállalói képviseletek alkufolyamata során kell meghatározni a méltányos minimálbér mértékét” – idézte a Magyar Nemzet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökét, aki azt is kiemelte, hogy a minimálbér összegének garantálnia kell a megfelelő megélhetést, szerepet kell vállalnia a szegénység felszámolásában, mindezt a versenyképesség és a munkaerőpiacok figyelembevételével.

A kezdeményezést amúgy többnyire a szocialisták karolták fel:

Romániában például a Szociáldemokrata Párt (PSD) indított nyilvános petíciót, hogy a tagállamok nettó átlagbérének a 60 százalékában határozza meg az EU az országos minimálbért.

Az első aláíró a PSD ügyvivő elnöke, Marcel Ciolacu volt. „Olyan összefüggésben, hogy a jelenlegi kormány megakadályozta a minimálbér emelését, gyertek, kötelezzük ezzel az európai kezdeményezéssel arra, hogy megtegye” – fogalmazott az ellenzékbe szorult alakulat ideiglenes vezetője.

A most zajló uniós szintű társadalmi konzultáció keretében elhangzó válaszokat figyelembe véve várhatóan tavasszal újabb hathetes konzultációt indít az Európai Bizottság, és minden valószínűség szerint a nyár folyamán fogják előterjeszteni a konkrét jogszabálytervezetet, amiről az Európai Tanács és az Európai Parlament dönt majd.

 Jelentős növekedést hozna

Amennyiben valóban a nettó átlagbér 60 százalékában határoznák meg a tagállami minimálbért, úgy Romániában az jelentős növekedést eredményezne. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, 2019 novemberére érvényes adatai szerint a nettó átlagbér 3200 lej, így a minimálbér nettó 1920 lejre nőne, ami azt jelentené, hogy a munkáltatónak 3337 lejébe kerülne a kormány által garantált legkisebb fizetések biztosítása. Mint ismeretes, 2020 januárjától a bruttó átlagbér 2230 lej, ám ebből az alkalmazott mindössze 1346 lejt visz haza.

Jelen pillanatban meghaladja az egymilliót azoknak a romániai alkalmazottaknak a száma, akik minimálbérérért dolgoznak napi nyolc órát.

 Nem jótékonyság

„Csínján kell bánni” az európai minimálbérrel, ez egyelőre csak egy lassú folyamat kezdete, nem valószínű, hogy a következő években megvalósul ez a gyakorlat” – szögezte le megkeresésünkre Winkler Gyula. Mint az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott, zajlanak erről a tárgyalások, megfogalmazódtak javaslatok, de ez is egy a számtalan téma közül, amiben vita van az EP-ben. Az Európai Unió tagországaiban ugyanis a szociális rendszerek különféle hálózata működik, más az egészségbiztosítás, a munkanélküliségi segély vagy a minimálbér rendszere, talán csak az a közös bennük, hogy bürokratikusak, drága a működtetésük, illetve hogy a nyugdíjrendszer minden tagországban bajban van.

A minimálbér gyakorlata azonban nem általános, olyan tagországok is vannak, ahol egyáltalán nincs sem általános, sem ágazati legkisebb kötelező fizetés.

Winkler kiemelte: nem kell azt hinni, hogy bárki az EP-ben jótékonysági megfontolásokból védi a kelet-európai munkavállalók jogait, önzetlenül szeretnék, hogy többet keressenek. „A háttérben komoly gazdasági okok húzódnak, hiszen az utóbbi időben a munkaerő szabad áramlása sok feszültséget keltett – irányította rá a figyelmet Winkler Gyula. Felidézte egyúttal: a Brexit egyik oka is az volt, hogy az angol szavazók a kelet-európai bevándorlókat vádoltak, hogy nincsenek munkahelyek, és alacsonyak a fizetések. Legutóbb pedig Németországban alakult ki vita a kelet-európai tehergépkocsi-vezetők miatt, mert míg a német 3000 eurót kér, egy romániai vagy bolgár, megelégszik a harmadával, és nyugaton is vállal munkát, elveszi a piacot – mutatott rá a képviselő. Ezért meglátása szerint az érdek az lenne, hogy legyen minden országban minimálbér, és legyen egy európai minimum, ez irányba fogalmazódjon meg egyfajta uniós nyomás. Winkler Gyula emlékeztetett ugyanakkor, hogy erről már évek óta tárgyalnak a Szociális Európa címszó alatt. A szociális háló tagállami kompetencia ugyan, de az EU azzal érvel, hogy kohézióra van szükség, mert ha a tagországok között eltérő a fejlettségi szint, az komoly gondokat okozhat.

Fotó: 123RF

 Az olcsón van a lényeg

„Felvetődik a kérdés, hogy Romániában miként lehet egy európai szintű minimálbért életbe ültetni, ezt azért óvatosan kell kezelni, mert a bérek szintje többek között a munka termelékenységéhez is kötődik” – szögezte le Winkler Gyula. Hozzáfűzte: több mint tíz évvel az ország EU-s csatlakozása után még mindig az olcsó munkaerő a versenyképességi elem Romániában, közben pedig a szakképzett munkaerő elmegy külföldre.

Ezt így nem lehet fenntartani, hiszen egy évtized alatt alig javult a termelékenység, a technológia. A külföldi beruházók nem a csúcstechnológiát hozzák az országba, hanem az olcsó munkaerőt használják ki”

– hangsúlyozta a gazdasági szakember. Példaként említette, hogy a Renault sem a fejlesztés-kutatást hozza az országba, hanem az összeszerelést, közben a csúcsértékű munkaerő, a mérnökök, az informatikusok külföldre mentek. „A kivándorlás mértéke ma már drámai, és nem csak a szakképzetlenek, az eperszedők mentek el” – részletezte a képviselő.

Kitért egyúttal arra is, hogy a szociáldemokrata kormány úgy próbált nyomást gyakorolni a magánszférában a munkaadókra, hogy a közszférában növelte a béreket, de ez hosszú távon nem működik. Adminisztratív intézkedésekkel nem lehet tovább lépni ezen a területen, hiszen szabályozásra szükség van, de ha az nem a valós alapokon nyugszik, akkor csak bürokráciát eredményez, és akadályozza a gazdaság fejlődését – tette hozzá Winkler, aki szerint az építőipari minimálbér emelése is zavart okozott, abban bízva lépték meg, hogy hazajönnek külföldről az építőipari munkások, de az intézkedés nyomán megdrágult az építkezés, eltorzult az iparág. Winkler Gyula ugyanakkor arra is kitért, óvatosan lehet elmozdulni azokon a területeken, melyek a tagállamok hatásköréhez tartoznak, mert a szociális rendszer nemcsak a gazdasághoz, hanem a hagyományokhoz is kötődik, például keleten más a munka- és a szervezési kultúra, mint nyugaton. Másrészt azt javasolja, hogy ha az EP tematizálja ezt a kérdést, véleménye szerint csatlakozni kell a vitához, a munkáltatói és a munkavállalói szövetségeknek is állást kell foglalniuk ebben a kérdésben. „Aktívabbak kell hogy legyenek a hazai szervezetek, hiszen az EU hetente tesz fel honlapjára különböző kérdőíveket, ám Romániából ezekre igen kevés választ érkezik” – szögezte le.

 Nem lehet erőltetni?

Nem lehet a gazdaságra ráerőltetni a minimálbér-emelést – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, a vállalkozó magára marad egy versenykörnyezetben, amelybe mesterségesen beavatkozik az állam.

Minden cégnek megvannak a számításai, hogy versenyképes terméket tudjon előállítani, és megmaradjon a piacon. Kiszámolja, mennyibe kerül az alapanyag, a különböző szolgáltatások, és az alkalmazott bére szintén árképző tényező. Ha kívülről mondják meg neki, hogy kétszer annyi fizetést kell adnia, mint amennyi neki belefér, a vállalkozások egy része csődbe megy, mert nem tudja a termékét, a szolgáltatását olyan áron kínálni, amennyiért a piac meg is veszi”

– részletezte a gazdasági szakértő. Hozzátette, az állam ilyen esetekben nem ajánlja fel, hogy megvásárolja a terméket, ami másfélszer annyiba kerül a mesterségesen megemelt bérek miatt, tehát a vállalkozó magára marad.

Édler András ugyanakkor úgy véli, a vállalkozók tudják, hogy csak akkor tudják a céget működtetni, ha megfelelő szakembereik vannak, hiszen egyedül nem tudnak termelni, profitot előállítani, ezért igyekeznek a lehetőségeikhez mérten megfizetni az alkalmazottaikat. „De csak olyan mértékben, ami a termék, a szolgáltatás versenyképes árába még belefér” – fogalmazott a szakember.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.