„Nem szerepel a tervek között egységes európai uniós minimálbér bevezetése. A tagállamok hagyományaihoz igazodva, saját hatáskörben, elsősorban a munkaadói és munkavállalói képviseletek alkufolyamata során kell meghatározni a méltányos minimálbér mértékét” – idézte a Magyar Nemzet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökét, aki azt is kiemelte, hogy a minimálbér összegének garantálnia kell a megfelelő megélhetést, szerepet kell vállalnia a szegénység felszámolásában, mindezt a versenyképesség és a munkaerőpiacok figyelembevételével.

A kezdeményezést amúgy többnyire a szocialisták karolták fel:

Az első aláíró a PSD ügyvivő elnöke, Marcel Ciolacu volt. „Olyan összefüggésben, hogy a jelenlegi kormány megakadályozta a minimálbér emelését, gyertek, kötelezzük ezzel az európai kezdeményezéssel arra, hogy megtegye” – fogalmazott az ellenzékbe szorult alakulat ideiglenes vezetője.

A most zajló uniós szintű társadalmi konzultáció keretében elhangzó válaszokat figyelembe véve várhatóan tavasszal újabb hathetes konzultációt indít az Európai Bizottság, és minden valószínűség szerint a nyár folyamán fogják előterjeszteni a konkrét jogszabálytervezetet, amiről az Európai Tanács és az Európai Parlament dönt majd.

 Jelentős növekedést hozna

Amennyiben valóban a nettó átlagbér 60 százalékában határoznák meg a tagállami minimálbért, úgy Romániában az jelentős növekedést eredményezne. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, 2019 novemberére érvényes adatai szerint a nettó átlagbér 3200 lej, így a minimálbér nettó 1920 lejre nőne, ami azt jelentené, hogy a munkáltatónak 3337 lejébe kerülne a kormány által garantált legkisebb fizetések biztosítása. Mint ismeretes, 2020 januárjától a bruttó átlagbér 2230 lej, ám ebből az alkalmazott mindössze 1346 lejt visz haza.

 Nem jótékonyság

„Csínján kell bánni” az európai minimálbérrel, ez egyelőre csak egy lassú folyamat kezdete, nem valószínű, hogy a következő években megvalósul ez a gyakorlat” – szögezte le megkeresésünkre Winkler Gyula. Mint az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott, zajlanak erről a tárgyalások, megfogalmazódtak javaslatok, de ez is egy a számtalan téma közül, amiben vita van az EP-ben. Az Európai Unió tagországaiban ugyanis a szociális rendszerek különféle hálózata működik, más az egészségbiztosítás, a munkanélküliségi segély vagy a minimálbér rendszere, talán csak az a közös bennük, hogy bürokratikusak, drága a működtetésük, illetve hogy a nyugdíjrendszer minden tagországban bajban van.

Winkler kiemelte: nem kell azt hinni, hogy bárki az EP-ben jótékonysági megfontolásokból védi a kelet-európai munkavállalók jogait, önzetlenül szeretnék, hogy többet keressenek. „A háttérben komoly gazdasági okok húzódnak, hiszen az utóbbi időben a munkaerő szabad áramlása sok feszültséget keltett – irányította rá a figyelmet Winkler Gyula. Felidézte egyúttal: a Brexit egyik oka is az volt, hogy az angol szavazók a kelet-európai bevándorlókat vádoltak, hogy nincsenek munkahelyek, és alacsonyak a fizetések. Legutóbb pedig Németországban alakult ki vita a kelet-európai tehergépkocsi-vezetők miatt, mert míg a német 3000 eurót kér, egy romániai vagy bolgár, megelégszik a harmadával, és nyugaton is vállal munkát, elveszi a piacot – mutatott rá a képviselő. Ezért meglátása szerint az érdek az lenne, hogy legyen minden országban minimálbér, és legyen egy európai minimum, ez irányba fogalmazódjon meg egyfajta uniós nyomás. Winkler Gyula emlékeztetett ugyanakkor, hogy erről már évek óta tárgyalnak a Szociális Európa címszó alatt. A szociális háló tagállami kompetencia ugyan, de az EU azzal érvel, hogy kohézióra van szükség, mert ha a tagországok között eltérő a fejlettségi szint, az komoly gondokat okozhat.

– hangsúlyozta a gazdasági szakember. Példaként említette, hogy a Renault sem a fejlesztés-kutatást hozza az országba, hanem az összeszerelést, közben a csúcsértékű munkaerő, a mérnökök, az informatikusok külföldre mentek. „A kivándorlás mértéke ma már drámai, és nem csak a szakképzetlenek, az eperszedők mentek el” – részletezte a képviselő.

Kitért egyúttal arra is, hogy a szociáldemokrata kormány úgy próbált nyomást gyakorolni a magánszférában a munkaadókra, hogy a közszférában növelte a béreket, de ez hosszú távon nem működik. Adminisztratív intézkedésekkel nem lehet tovább lépni ezen a területen, hiszen szabályozásra szükség van, de ha az nem a valós alapokon nyugszik, akkor csak bürokráciát eredményez, és akadályozza a gazdaság fejlődését – tette hozzá Winkler, aki szerint az építőipari minimálbér emelése is zavart okozott, abban bízva lépték meg, hogy hazajönnek külföldről az építőipari munkások, de az intézkedés nyomán megdrágult az építkezés, eltorzult az iparág. Winkler Gyula ugyanakkor arra is kitért, óvatosan lehet elmozdulni azokon a területeken, melyek a tagállamok hatásköréhez tartoznak, mert a szociális rendszer nemcsak a gazdasághoz, hanem a hagyományokhoz is kötődik, például keleten más a munka- és a szervezési kultúra, mint nyugaton. Másrészt azt javasolja, hogy ha az EP tematizálja ezt a kérdést, véleménye szerint csatlakozni kell a vitához, a munkáltatói és a munkavállalói szövetségeknek is állást kell foglalniuk ebben a kérdésben. „Aktívabbak kell hogy legyenek a hazai szervezetek, hiszen az EU hetente tesz fel honlapjára különböző kérdőíveket, ám Romániából ezekre igen kevés választ érkezik” – szögezte le.

 Nem lehet erőltetni?

Nem lehet a gazdaságra ráerőltetni a minimálbér-emelést – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, a vállalkozó magára marad egy versenykörnyezetben, amelybe mesterségesen beavatkozik az állam.

– részletezte a gazdasági szakértő. Hozzátette, az állam ilyen esetekben nem ajánlja fel, hogy megvásárolja a terméket, ami másfélszer annyiba kerül a mesterségesen megemelt bérek miatt, tehát a vállalkozó magára marad.

Édler András ugyanakkor úgy véli, a vállalkozók tudják, hogy csak akkor tudják a céget működtetni, ha megfelelő szakembereik vannak, hiszen egyedül nem tudnak termelni, profitot előállítani, ezért igyekeznek a lehetőségeikhez mérten megfizetni az alkalmazottaikat. „De csak olyan mértékben, ami a termék, a szolgáltatás versenyképes árába még belefér” – fogalmazott a szakember.