2010. november 23., 09:202010. november 23., 09:20
Mint mondta, a részleteket még nem dolgozták ki, így nem lehet tudni, hogy mennyi időre biztosítanák ezt a pénzösszeget. A miniszter szerint 12, 16, 18 hónap utáni visszatérést követően járhatna a 400 lejes járandóság.
„A minisztérium azt szeretné, ha nem kellene csökkenteni a gyermeknevelési segély összegét. Azonban olyan ötletek is felmerültek, hogy csökkenteni kellene a kétéves periódust. Ami biztos, a havi járandóság 600 és 4000 lej között maradna, akárcsak jelenleg, de 400 lej járna a két év leteltéig annak a kismamának, aki idő előtt visszatér dolgozni.
Lehet ez 12, 16 vagy 18 hónap után, attól függően, hogy mit akar a társadalom, illetve hogyan hagyja majd jóvá a vonatkozó jogszabályt a parlament” – fejtette ki a munkaügyi miniszter. Hozzátette: bármilyen formában is lépjen majd hatályba a rendelkezés, nem lenne visszamenőleges hatálya. Ioan Botiş egyébként pénteken még úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi két évről egy évre kellene csökkenteni a kismamáknak járó szabadságot. A kérdést még a kormánykoalíciónak is meg kell vitatnia, utána terjesztenék csak be a törvénytervezetet a parlament elé.
Sürgősségi kormányrendelettel fogadta el tegnap a kormány a 2010-es költségvetés kiigazítását. „A kiigazítás révén az év végéig biztosíthatóak a szükséges anyagi erőforrások a fontos területeken: ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat, illetve a más szociális járandóságokat” – szögezte le a kabinet ülését követően Emil Boc miniszterelnök. Mint részletezte, a nyugdíjak és segélyek kifizetésére a munkaügyi minisztérium költségvetését 987 lejjel toldották meg. Pluszpénzeket kapott a mezőgazdasági tárca is. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a vissza nem térítendő támogatásokból futó projektek finanszírozását, 502 millió lejjel növelte a kormány a minisztérium büdzséjét. „256 millió lejt utaltunk át az egészségügyi alapba, illetve újraosztottuk a polgármesteri hivataloknak elkülönített összegeket, hogy minden településnek legyen elég pénze a fogyatékkal élő személyek segélyének kifizetésére az év végéig” – sorolta a további költségvetési kiigazításokat Emil Boc. Eközben Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter arról számolt be, hogy 2010-ben 1,2 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek. |
Eközben a kormány a munkanélküli-segély összegén is módosítana. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források tegnap elmondták, a kabinet fontolóra veszi, hogy a minimálbért a szociális referenciaindex alapján számítsák ezentúl ki. A javaslat értelmében a jelenleg 500 lejes index 75–90 százaléka járna az állás nélkül maradóknak.
Ehhez adódna hozzá az utolsó 12 hónap átlagbérének 3–10 százaléka a ledolgozott évek függvényében. Ebben a kérdésben sincs egyébként még koalíciós döntés. A kormányzati források szerint ezzel az intézkedéssel a kormány bátorítani szeretné a munkanélkülieket, hogy mielőbb állást találjanak, szerintük ugyanis a jelenlegi segélyrendszer nem bátorítja a munkába való visszatérést. Ioan Botiş munkaügyi miniszter is hasonlóképpen nyilatkozott pénteken, mint hangsúlyozta, előfordulhat, hogy 2011-től csökken a munkanélküli-segély, s annak összegét az évente megszabott szociális referenciaindex alapján számolnák ki.
Jelen pillanatban mintegy 700 ezerre rúg az állástalanok száma, a segéllyel járó éves költségek pedig elérik a 4,1 milliárd lejt. Kormányzati források szerint a kabinet korlátozni szeretné a munkanélküli-segéllyel járó kiadásokat, hiszen jövőre újabb elbocsátások várhatóak. Szerintük túlzott kiadásokkal járna, ha a segélyt továbbra is a minimálbér függvényében határoznák meg.
Szerdára kellett halasztania tegnap a kormánynak az egységes bérezési törvény vitáját, miután a jogszabálytervezetet nem fogadta még el a Társadalmi és Gazdasági Egyeztető Tanács (CES), amelynek a tagjai a munkáltatók, a szakszervezetek, valamint a kormány képviselői. A dokumentum egyébként úgy került a CES elé, hogy arra a szakszervezetek nem bólintottak rá.
Eközben a kormány képviselői múlt szerdai üléseket követően közölték, első olvasatban megvitatták a jogszabály szövegtervezetét, s hétfői ülésükön el is fogadják azt, hogy mielőbb felelősséget vállalhassanak a parlament előtt a jogszabályért, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgeti.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.