Fotó: Agerpres
2009. május 28., 10:542009. május 28., 10:54
Július közepéig Brüsszel reakciókat vár a tervre az érdekeltektől, és várhatóan ősszel hivatalos jogszabályjavaslatokat is előterjeszt a témában. A végső jóváhagyás az uniós tagországok és a jövő héten megválasztandó új Európai Parlament feladata lesz.
A most közzétett elképzelések a nemzetközi pénzintézmények élén tapasztalatokat szerzett, francia Jacques de Larosiere vezette szakértőcsoport javaslatain alapulnak. Ez a fórum vonta le azt a következtetést, hogy a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan össze kell hangolni a munkát, és létre kellene hozni egy olyan testületet, amely figyelemmel kíséri a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat.
Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről. A tavaly ősszel kirobbant válság azonban rámutatott arra a hiányosságra, hogy miközben bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük nem.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben tegnap kiadott közleményében emlékeztetett arra, hogy a Larosiere-csoport következtetéseit az EU-tagországok állam- és kormányfői is támogatták márciusban.
Úgy vélte, az új rendszer már jövőre működőképes lehet, ha a tagállamok kormányai felsorakoznak mögötte. Egyes EU-tagok, mindenekelőtt Nagy-Britannia ugyanakkor már jelezték fenntartásaikat a tervvel, mert attól tartanak, hogy az uniós szintű felügyelet korlátozhatja a nemzeti hatóságok befolyását.
Charlie McCreevy és Joaquín Almunia, az uniós belső piac egységéért felelős, illetve pénzügyeiért felelős biztosok az új rendszer előnyei közül kiemelték, hogy az egybefogná a pénzügyi stabilitásért felelős valamennyi szerv tapasztalatait, és erős uniós testületeket biztosítana e szervek munkájának segítéséhez.
Megfelelő válasz szerintük a terv azokra a gyengeségekre is, amelyeket az Uniónál szélesebb nemzetközi szinten, az EU-n kívüli fejlett és vezető feltörekvő országokat is magában foglaló G20 csoportban azonosítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok