Ma már egyre népszerűbb a digitális pénztárca
Fotó: 123RF
A koronavírus-járvány miatt Romániában is visszaesett a készpénzhasználat, egyre többen fizetnek kártyával, online vagy digitális pénztárcával, de amíg a lakosság 40 százalékának még bankszámlája sincs, nem várható, hogy Svédországhoz hasonlóan kvázi teljesen eltűnjön a „cash”.
2020. szeptember 22., 19:112020. szeptember 22., 19:11
2020. szeptember 22., 19:192020. szeptember 22., 19:19
Alaposan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat a koronavírus-világjárvány, legyen szó arról, hogy sokan próbálják kiiktatni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a készpénzhasználatot, vagy arról, hogy nagyon sokan tették át bevásárlásaik helyszínét az online világba. A megváltozott helyzet pedig arra késztette a bankokat, hogy gyorsítsanak korábbi digitalizációs ütemtervükön, és lehetővé tegyék a személyes érintkezést nem igénylő ügyfélszolgálatot is.
A mindennapjainkban is jól érzékelhető trendek képezték a témáját a Wall-street.ro gazdasági portál által szervezett, Future Bankig 2020 konferenciának is. Az eseményen Raul Rîșniță, a kolozsvári székhelyű Transilvania Bank digitalizációért felelős osztályának vezetője például azt emelte ki, hogy
Lakossági szinten ugyanakkor elmondható, hogy többen használták bankkártyájukat, amikor a fizikai vagy az online boltban vásároltak – a kereskedők is szorgalmazták amúgy a készpénznek mint potenciális vírushordozónak a visszaszorítását. A trendeket látva döntött például úgy a Mastercard, hogy 200 lejre emeli azoknak a vásárlásoknak az értékét, amelyek érintőkártyás kifizetésekor nem kell megadni a PIN-kódot, hogy ne is kelljen a vásárlónak hozzáérnie a terminálhoz. Radu Ionescu, a Mastercard képviselője a konferencián ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egyre nő azoknak az aránya, akik digitális pénztárcát – pl. okostelefon, okoskarkötő, okosóra – használnak. Mint mondta, 26 százalékkal nőtt idén júniusban a hasonló eszközökkel kifizetett vásárlások száma az előző hónaphoz mérten.
– értékelt az eseményen Mick Fennell a világ egyik vezető banki rendszerszállító cégének számító Temenos igazgatója. Megjegyezte: a készpénz lassan emlékké válik.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a digitális fizetések a kormányoknak is előnyösek, mivel ezáltal jobban megfigyelés alatt tudják tartani a tranzakciókat, és meg tudják akadályozni a csalást és más illegális tevékenységeket.
A konferencián elhangzottakhoz hasonlóan látja a helyzetet a Krónikának nyilatkozó pénzpiaci szakember is, aki amúgy azt mondja, „akkor szűnik meg a készpénz, amikor a korrupció”. Bordás Attila megkeresésünkre aláhúzta: pozitívan csapódott le a koronavírus-járvány hatása a pénzügyi eszközök használata terén, hiszen a kényszerhelyzetben sokan arra törekednek, hogy minél inkább kiküszöböljék az érintkezést, egyre többen vásárolnak online, kerülik a készpénzt, és használják a bankkártyát. A pénzügyi szakértő rámutatott:
„A digitális pénz használata arányos az adóbefizetési hajlandósággal, hiszen a készpénz az a fizetési eszköz, ami nehezen lenyomozható, visszakövethető. Romániában rengeteg termék cserél gazdát „feketén”, például ha a városiak vásárolnak karácsonyra egy disznót, készpénzzel kifizetik, és nincs nyoma, holott elvben az eladónak be kellene jelentenie, hogy pluszjövedelemhez jutott. Az építkezésben is előfordul, hogy az összeg egy részét kifizetik hivatalosan, a különbözetet készpénzzel feketén. Ezek a mozgások a készpénz leple alatt eltűnnek, és az adózásból kivonódnak” – magyarázta a szakértő. „A készpénz teljes mértékben akkor szűnik meg, ha felszámolódik, vagy elenyésző mértékű lesz a korrupció” – összegezte Bordás Attila. Meglátása szerint
Nem véletlen, hogy Svédországban alig használnak készpénzt, míg az arab országokban a készpénz dominál.
Fotó: Gábos Albin
A készpénz esetében is fennáll a kockázata, hogy ellopják, a digitális pénzügyi tranzakciók árnyoldala viszont, hogy másfajta, ám jelentős biztonsági kockázatot jelentenek – hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A hekkerek megszerezhetik a kódjainkat, leüríthetik a folyószámlánkat, online vásárlás esetén klónoldalaknak fizethetünk. A szakértő szerint mindez alapos pénzügyi neveléssel, odafigyeléssel küszöbölhető ki. Úgy véli,
Még sehol sem működik a gazdaság teljesen készpénz nélkül, ám a digitális bennszülöttek számára már magától értetődik, hogy bankkártyával fizetnek, online vásárolnak.
Romániában viszont jelen pillanatban a felnőtt lakosság 40 százalékának még mindig nincs semmilyen kapcsolata a bankokkal, miközben Csehországtól nyugatra már a fizetések 90 százalékát folyószámlára utalják. A romániai bankügyfelek jelentős része ugyanakkor csak arra használja a bankkártyát, hogy amikor befut a számlára a fizetés, a nyugdíj, készpénzben kiveszi a teljes összeget. A szakember szerint
A fiatalok többsége már online bankol, ám esetükben is szükség lenne alapos pénzügyi nevelésre: arra kell megtanítani őket, miként gazdálkodjanak a pénzükkel, hogyan takarékoskodjanak, fektessenek be, miként fedezzenek egy nagyobb kiadást, mikor és milyen feltételek mellett vegyenek fel hitelt.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!