„Akkor szűnik meg a készpénz, amikor a korrupció” – Romániában még sokáig marad forgalomban a hagyományos fizetőeszköz

Ma már egyre népszerűbb a digitális pénztárca •  Fotó: 123RF

Ma már egyre népszerűbb a digitális pénztárca

Fotó: 123RF

A koronavírus-járvány miatt Romániában is visszaesett a készpénzhasználat, egyre többen fizetnek kártyával, online vagy digitális pénztárcával, de amíg a lakosság 40 százalékának még bankszámlája sincs, nem várható, hogy Svédországhoz hasonlóan kvázi teljesen eltűnjön a „cash”.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. szeptember 22., 19:112020. szeptember 22., 19:11

2020. szeptember 22., 19:192020. szeptember 22., 19:19

Alaposan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat a koronavírus-világjárvány, legyen szó arról, hogy sokan próbálják kiiktatni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a készpénzhasználatot, vagy arról, hogy nagyon sokan tették át bevásárlásaik helyszínét az online világba. A megváltozott helyzet pedig arra késztette a bankokat, hogy gyorsítsanak korábbi digitalizációs ütemtervükön, és lehetővé tegyék a személyes érintkezést nem igénylő ügyfélszolgálatot is.

A mindennapjainkban is jól érzékelhető trendek képezték a témáját a Wall-street.ro gazdasági portál által szervezett, Future Bankig 2020 konferenciának is. Az eseményen Raul Rîșniță, a kolozsvári székhelyű Transilvania Bank digitalizációért felelős osztályának vezetője például azt emelte ki, hogy

a világjárvány kezdete óta azt érezték, hogy ügyfeleik alternatív megoldásokat keresnek a bankkal való kapcsolattartásban, ezért jóval gyorsabban megvalósult az alternatív platformok kialakítása, mint ahogyan azt korábban tervbe vették.

Lakossági szinten ugyanakkor elmondható, hogy többen használták bankkártyájukat, amikor a fizikai vagy az online boltban vásároltak – a kereskedők is szorgalmazták amúgy a készpénznek mint potenciális vírushordozónak a visszaszorítását. A trendeket látva döntött például úgy a Mastercard, hogy 200 lejre emeli azoknak a vásárlásoknak az értékét, amelyek érintőkártyás kifizetésekor nem kell megadni a PIN-kódot, hogy ne is kelljen a vásárlónak hozzáérnie a terminálhoz. Radu Ionescu, a Mastercard képviselője a  konferencián ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egyre nő azoknak az aránya, akik digitális pénztárcát – pl. okostelefon, okoskarkötő, okosóra – használnak. Mint mondta, 26 százalékkal nőtt idén júniusban a hasonló eszközökkel kifizetett vásárlások száma az előző hónaphoz mérten.

Idézet
Az azonnali és készpénz nélküli fizetés »az új fekete« (az új divatszín – szerk. megj.), amit az elkövetkező években mindenki viselni akar, a trendet pedig a Covid–19-világjárvány felgyorsította”

– értékelt az eseményen Mick Fennell a világ egyik vezető banki rendszerszállító cégének számító Temenos igazgatója. Megjegyezte: a készpénz lassan emlékké válik.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a digitális fizetések a kormányoknak is előnyösek, mivel ezáltal jobban megfigyelés alatt tudják tartani a tranzakciókat, és meg tudják akadályozni a csalást és más illegális tevékenységeket.

A készpénz „élteti”
a feketegazdaságot

A konferencián elhangzottakhoz hasonlóan látja a helyzetet a Krónikának nyilatkozó pénzpiaci szakember is, aki amúgy azt mondja, „akkor szűnik meg a készpénz, amikor a korrupció”. Bordás Attila megkeresésünkre aláhúzta: pozitívan csapódott le a koronavírus-járvány hatása a pénzügyi eszközök használata terén, hiszen a kényszerhelyzetben sokan arra törekednek, hogy minél inkább kiküszöböljék az érintkezést, egyre többen vásárolnak online, kerülik a készpénzt, és használják a bankkártyát. A pénzügyi szakértő rámutatott:

a gazdaság szempontjából vitathatatlan előnyei vannak annak, ha minél inkább kiszorul a készpénzhasználat.

„A digitális pénz használata arányos az adóbefizetési hajlandósággal, hiszen a készpénz az a fizetési eszköz, ami nehezen lenyomozható, visszakövethető. Romániában rengeteg termék cserél gazdát „feketén”, például ha a városiak vásárolnak karácsonyra egy disznót, készpénzzel kifizetik, és nincs nyoma, holott elvben az eladónak be kellene jelentenie, hogy pluszjövedelemhez jutott. Az építkezésben is előfordul, hogy az összeg egy részét kifizetik hivatalosan, a különbözetet készpénzzel feketén. Ezek a mozgások a készpénz leple alatt eltűnnek, és az adózásból kivonódnak” – magyarázta a szakértő. „A készpénz teljes mértékben akkor szűnik meg, ha felszámolódik, vagy elenyésző mértékű lesz a korrupció” – összegezte Bordás Attila. Meglátása szerint

a digitális pénz előnye a pénzügyek átláthatósága, nem lehet kibújni az adózási kötelezettség alól, a nyerészkedés lehetősége csökken.

Nem véletlen, hogy Svédországban alig használnak készpénzt, míg az arab országokban a készpénz dominál. 

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Kell a pénzügyi nevelés

A készpénz esetében is fennáll a kockázata, hogy ellopják, a digitális pénzügyi tranzakciók árnyoldala viszont, hogy másfajta, ám jelentős biztonsági kockázatot jelentenek –  hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A hekkerek megszerezhetik a kódjainkat, leüríthetik a folyószámlánkat, online vásárlás esetén klónoldalaknak fizethetünk. A szakértő szerint mindez alapos pénzügyi neveléssel, odafigyeléssel küszöbölhető ki. Úgy véli,

a nemzedékváltással szintet lép a pénzügyi eszközök, a bankkártya használata, ám egy teljes emberöltő sem lesz elég arra, hogy a készpénz teljesen megszűnjön.

Még sehol sem működik a gazdaság teljesen készpénz nélkül, ám a digitális bennszülöttek számára már magától értetődik, hogy bankkártyával fizetnek, online vásárolnak.

Romániában viszont jelen pillanatban a felnőtt lakosság 40 százalékának még mindig nincs semmilyen kapcsolata a bankokkal, miközben Csehországtól nyugatra már a fizetések 90 százalékát folyószámlára utalják. A romániai bankügyfelek jelentős része ugyanakkor csak arra használja a bankkártyát, hogy amikor befut a számlára a fizetés, a nyugdíj, készpénzben kiveszi a teljes összeget. A szakember szerint

az idősebbek, akik a 2000-es évek előtt nem használtak semmilyen banki terméket, nehezen fognak lemondani a készpénzhasználatról.

A fiatalok többsége már online bankol, ám esetükben is szükség lenne alapos pénzügyi nevelésre: arra kell megtanítani őket, miként gazdálkodjanak a pénzükkel, hogyan takarékoskodjanak, fektessenek be, miként fedezzenek egy nagyobb kiadást, mikor és milyen feltételek mellett vegyenek fel hitelt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat