Ma már egyre népszerűbb a digitális pénztárca
Fotó: 123RF
A koronavírus-járvány miatt Romániában is visszaesett a készpénzhasználat, egyre többen fizetnek kártyával, online vagy digitális pénztárcával, de amíg a lakosság 40 százalékának még bankszámlája sincs, nem várható, hogy Svédországhoz hasonlóan kvázi teljesen eltűnjön a „cash”.
2020. szeptember 22., 19:112020. szeptember 22., 19:11
2020. szeptember 22., 19:192020. szeptember 22., 19:19
Alaposan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat a koronavírus-világjárvány, legyen szó arról, hogy sokan próbálják kiiktatni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a készpénzhasználatot, vagy arról, hogy nagyon sokan tették át bevásárlásaik helyszínét az online világba. A megváltozott helyzet pedig arra késztette a bankokat, hogy gyorsítsanak korábbi digitalizációs ütemtervükön, és lehetővé tegyék a személyes érintkezést nem igénylő ügyfélszolgálatot is.
A mindennapjainkban is jól érzékelhető trendek képezték a témáját a Wall-street.ro gazdasági portál által szervezett, Future Bankig 2020 konferenciának is. Az eseményen Raul Rîșniță, a kolozsvári székhelyű Transilvania Bank digitalizációért felelős osztályának vezetője például azt emelte ki, hogy
Lakossági szinten ugyanakkor elmondható, hogy többen használták bankkártyájukat, amikor a fizikai vagy az online boltban vásároltak – a kereskedők is szorgalmazták amúgy a készpénznek mint potenciális vírushordozónak a visszaszorítását. A trendeket látva döntött például úgy a Mastercard, hogy 200 lejre emeli azoknak a vásárlásoknak az értékét, amelyek érintőkártyás kifizetésekor nem kell megadni a PIN-kódot, hogy ne is kelljen a vásárlónak hozzáérnie a terminálhoz. Radu Ionescu, a Mastercard képviselője a konferencián ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egyre nő azoknak az aránya, akik digitális pénztárcát – pl. okostelefon, okoskarkötő, okosóra – használnak. Mint mondta, 26 százalékkal nőtt idén júniusban a hasonló eszközökkel kifizetett vásárlások száma az előző hónaphoz mérten.
– értékelt az eseményen Mick Fennell a világ egyik vezető banki rendszerszállító cégének számító Temenos igazgatója. Megjegyezte: a készpénz lassan emlékké válik.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a digitális fizetések a kormányoknak is előnyösek, mivel ezáltal jobban megfigyelés alatt tudják tartani a tranzakciókat, és meg tudják akadályozni a csalást és más illegális tevékenységeket.
A konferencián elhangzottakhoz hasonlóan látja a helyzetet a Krónikának nyilatkozó pénzpiaci szakember is, aki amúgy azt mondja, „akkor szűnik meg a készpénz, amikor a korrupció”. Bordás Attila megkeresésünkre aláhúzta: pozitívan csapódott le a koronavírus-járvány hatása a pénzügyi eszközök használata terén, hiszen a kényszerhelyzetben sokan arra törekednek, hogy minél inkább kiküszöböljék az érintkezést, egyre többen vásárolnak online, kerülik a készpénzt, és használják a bankkártyát. A pénzügyi szakértő rámutatott:
„A digitális pénz használata arányos az adóbefizetési hajlandósággal, hiszen a készpénz az a fizetési eszköz, ami nehezen lenyomozható, visszakövethető. Romániában rengeteg termék cserél gazdát „feketén”, például ha a városiak vásárolnak karácsonyra egy disznót, készpénzzel kifizetik, és nincs nyoma, holott elvben az eladónak be kellene jelentenie, hogy pluszjövedelemhez jutott. Az építkezésben is előfordul, hogy az összeg egy részét kifizetik hivatalosan, a különbözetet készpénzzel feketén. Ezek a mozgások a készpénz leple alatt eltűnnek, és az adózásból kivonódnak” – magyarázta a szakértő. „A készpénz teljes mértékben akkor szűnik meg, ha felszámolódik, vagy elenyésző mértékű lesz a korrupció” – összegezte Bordás Attila. Meglátása szerint
Nem véletlen, hogy Svédországban alig használnak készpénzt, míg az arab országokban a készpénz dominál.
Fotó: Gábos Albin
A készpénz esetében is fennáll a kockázata, hogy ellopják, a digitális pénzügyi tranzakciók árnyoldala viszont, hogy másfajta, ám jelentős biztonsági kockázatot jelentenek – hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A hekkerek megszerezhetik a kódjainkat, leüríthetik a folyószámlánkat, online vásárlás esetén klónoldalaknak fizethetünk. A szakértő szerint mindez alapos pénzügyi neveléssel, odafigyeléssel küszöbölhető ki. Úgy véli,
Még sehol sem működik a gazdaság teljesen készpénz nélkül, ám a digitális bennszülöttek számára már magától értetődik, hogy bankkártyával fizetnek, online vásárolnak.
Romániában viszont jelen pillanatban a felnőtt lakosság 40 százalékának még mindig nincs semmilyen kapcsolata a bankokkal, miközben Csehországtól nyugatra már a fizetések 90 százalékát folyószámlára utalják. A romániai bankügyfelek jelentős része ugyanakkor csak arra használja a bankkártyát, hogy amikor befut a számlára a fizetés, a nyugdíj, készpénzben kiveszi a teljes összeget. A szakember szerint
A fiatalok többsége már online bankol, ám esetükben is szükség lenne alapos pénzügyi nevelésre: arra kell megtanítani őket, miként gazdálkodjanak a pénzükkel, hogyan takarékoskodjanak, fektessenek be, miként fedezzenek egy nagyobb kiadást, mikor és milyen feltételek mellett vegyenek fel hitelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!