Nem üti a széle a hosszát. A vártnál kevesebb pénz folyt be a román államkasszába
Fotó: Pixabay.com
Becsületesen elszámolta a szociáldemokrata kormány a 2019-es évi állami költségvetés bevételeit, de az sincs rendjén Édler András szerint, hogy a liberális kabinet is arra összpontosít, hogy kifizessék a szociális juttatásokat, illetve a rosszul gazdálkodó önkormányzatoknak a működésre, valamint fizetésekre biztosítsák a fedezetet.
2019. november 28., 08:052019. november 28., 08:05
Bár Romániában megtörtént a kormányváltás, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülésével nem történt meg a mentalitásváltás – értékelte a Krónika megkeresésére az idei második költségvetés-módosítás tervezetét, valamint a pénzügyminisztérium hozzáállását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden délután részt vett a pénzügyi tárca társadalmi bizottságának ülésén, ahol a büdzsékiegészítés sarokszámait ismertették.
„A testület tagjai megállapították, hogy a pénzügyminisztérium továbbra sem veszi figyelembe az ajánlásainkat, kész tények elé állítják a civil és a vállalkozói szféra képviselőit. Bár a bizottság valóban konzultatív jellegű észrevételeket fogalmaz meg, ezeket eddig sem vették, és most sem veszik figyelembe. Ha nem változik a mentalitás, nem lesz előrelépés, mindegy, hogy a szociáldemokraták vagy a liberálisok kormányoznak” – fogalmazta meg bírálatát Édler András.
Mint rámutatott, az idei második költségvetés-kiigazításnál sem történt érdemi változás,
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül kihirdetett nyugdíjtörvényt.
A szakember állítása alátámasztására példákat is hozott: a munkaügyi minisztérium kapott 3982 millió lejt, az egészségügyi minisztérium 2898 millió lejt, hogy a betegszabadságok elmaradt juttatásait törlesszék, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium 1763 millió lejt kapott. Kisebb pozitív kiigazítást kapott a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium. Nagyobb összegeket – egy- és kétmilliárd lej – vettek el viszont az oktatási, a közlekedésügyi, a mezőgazdasági, valamint a belügyminisztériumtól, arra hivatkozva, hogy ezeket a pénzeket az európai uniós pályázatok önrészére tették félre, ám az uniós pénzeket nem sikerült lehívni, ezért az önrészre sincs szükség.
A székelyföldi szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a bevételeknél a kitűzött célszámokat nem tudta tartani az állam, az adókat nem sikerült megfelelő mértékben behajtani, az alkalmazottak száma, és az átlagbér sem növekedett az elvárt mértékben.
Az első költségvetés-kiigazításnál 5,28 millió alkalmazottal számoltak, most már csak 5,16 millióval, a bruttó átlagbért akkor 5163 lejre becsülték, most 4945 lejre. A várt 5,5 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal növekedett a gazdaság. „Ez azt jelenti, hogy a különböző gazdaságélénkítő intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, vagy túlbecsülték ezek hatásait” – szögezte le Édler András, aki szerint aggasztó, hogy
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány.
Mint a gazdasági szakértő kiemelte: nincs rendben, hogy a rosszul gazdálkodó önkormányzatok év végén kérik a kiegészítést működésre, fizetésekre. „A közszférában túl magas béreket határoznak meg, amire nem tudják kigazdálkodni a fedezetet, de év végén kérik a költségvetés-kiegészítést. Miközben a magánszférában sokkal alacsonyabbak a bérek, a közszféra béreit a vállalkozók által befizetett adókból fizetik, ám a cégek nem kérhetnek állami segítséget, adómentességet, ha nincs elég bevételük a fizetésekre. Ez így nincs megfelelően összehangolva” – összegzett a kereskedelmi kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Elindult a toborzási időszak a vendéglátósok, szállásadók, idegenvezetők romániai ágazatában (HoReCa), ahol több száz állást kínálnak a munkaadók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!