Nem üti a széle a hosszát. A vártnál kevesebb pénz folyt be a román államkasszába
Fotó: Pixabay.com
Becsületesen elszámolta a szociáldemokrata kormány a 2019-es évi állami költségvetés bevételeit, de az sincs rendjén Édler András szerint, hogy a liberális kabinet is arra összpontosít, hogy kifizessék a szociális juttatásokat, illetve a rosszul gazdálkodó önkormányzatoknak a működésre, valamint fizetésekre biztosítsák a fedezetet.
2019. november 28., 08:052019. november 28., 08:05
Bár Romániában megtörtént a kormányváltás, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülésével nem történt meg a mentalitásváltás – értékelte a Krónika megkeresésére az idei második költségvetés-módosítás tervezetét, valamint a pénzügyminisztérium hozzáállását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden délután részt vett a pénzügyi tárca társadalmi bizottságának ülésén, ahol a büdzsékiegészítés sarokszámait ismertették.
„A testület tagjai megállapították, hogy a pénzügyminisztérium továbbra sem veszi figyelembe az ajánlásainkat, kész tények elé állítják a civil és a vállalkozói szféra képviselőit. Bár a bizottság valóban konzultatív jellegű észrevételeket fogalmaz meg, ezeket eddig sem vették, és most sem veszik figyelembe. Ha nem változik a mentalitás, nem lesz előrelépés, mindegy, hogy a szociáldemokraták vagy a liberálisok kormányoznak” – fogalmazta meg bírálatát Édler András.
Mint rámutatott, az idei második költségvetés-kiigazításnál sem történt érdemi változás,
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül kihirdetett nyugdíjtörvényt.
A szakember állítása alátámasztására példákat is hozott: a munkaügyi minisztérium kapott 3982 millió lejt, az egészségügyi minisztérium 2898 millió lejt, hogy a betegszabadságok elmaradt juttatásait törlesszék, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium 1763 millió lejt kapott. Kisebb pozitív kiigazítást kapott a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium. Nagyobb összegeket – egy- és kétmilliárd lej – vettek el viszont az oktatási, a közlekedésügyi, a mezőgazdasági, valamint a belügyminisztériumtól, arra hivatkozva, hogy ezeket a pénzeket az európai uniós pályázatok önrészére tették félre, ám az uniós pénzeket nem sikerült lehívni, ezért az önrészre sincs szükség.
A székelyföldi szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a bevételeknél a kitűzött célszámokat nem tudta tartani az állam, az adókat nem sikerült megfelelő mértékben behajtani, az alkalmazottak száma, és az átlagbér sem növekedett az elvárt mértékben.
Az első költségvetés-kiigazításnál 5,28 millió alkalmazottal számoltak, most már csak 5,16 millióval, a bruttó átlagbért akkor 5163 lejre becsülték, most 4945 lejre. A várt 5,5 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal növekedett a gazdaság. „Ez azt jelenti, hogy a különböző gazdaságélénkítő intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, vagy túlbecsülték ezek hatásait” – szögezte le Édler András, aki szerint aggasztó, hogy
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány.
Mint a gazdasági szakértő kiemelte: nincs rendben, hogy a rosszul gazdálkodó önkormányzatok év végén kérik a kiegészítést működésre, fizetésekre. „A közszférában túl magas béreket határoznak meg, amire nem tudják kigazdálkodni a fedezetet, de év végén kérik a költségvetés-kiegészítést. Miközben a magánszférában sokkal alacsonyabbak a bérek, a közszféra béreit a vállalkozók által befizetett adókból fizetik, ám a cégek nem kérhetnek állami segítséget, adómentességet, ha nincs elég bevételük a fizetésekre. Ez így nincs megfelelően összehangolva” – összegzett a kereskedelmi kamara elnöke.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!