2009. április 27., 10:202009. április 27., 10:20
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormányrendelet szerint május elsejétől minden vállalkozás profittól függetlenül 500-tól akár 10 000 euróig terjedő összeget kellene hogy befizessen évente, az eddig működő adókon és illetékeken fölül. A találkozón megjelent Cseke Attila szenátor szerint ez azzal volna egyenértékű, ha a magánszemélyeket megadóztatnák egyszerűen azért, mert megszülettek.
Mint elmondta, szülővárosában, Margittán nemrég beszélgetett két kisvállalkozóval, akik elmondták: megszüntetik a cégüket az új adó miatt, mivel nekik egyáltalán nincs profitjuk, így lehetőségük sincs kifizetni az új adót. A szenátor meglátása szerint az átalányadó pont azokat a családi vállalkozásokat viszi majd csődbe, amelyek 3–5 személyt foglalkoztatnak, és profitot nem termelnek, de legalább fizetést és munkahelyet biztosítanak néhány embernek.
Lucia Varga liberális párti parlamenti képviselő kijelentette: frakciója is egyöntetűen ellenzi az átalányadó bevezetését. Szerinte válságban épp a munkahelyek megtartása kellene legyen a fő prioritás. A kormánypártot Alexandru Retegan szociáldemokrata megyei tanácsos képviselte, aki elmondta: pártállása miatt nem jelentheti ki, hogy nem ért egyet a rendelettel, de tisztában van a negatív következményekkel.
Egy váradi, humán erőforrással foglalkozó cég vezetője, Sorina Bradea azt tartotta felháborítónak, hogy az ország vezetése úgy bánik a cégekkel, mintha azok „ki akarnának tolni” a kormánnyal. Szerinte és a többi megjelent cégvezető szerint is inkább támogatni kellene a tisztességesen dolgozó vállalatokat, „büntetni” pedig azokat kellene, amelyek valóban inkorrekt módszerekkel dolgoznak. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az átalányadó bevezetése a cégek megszűnésén keresztül vészesen megnöveli a romániai munkanélküliek számát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok