Fotó: 123RF
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
2024. március 26., 18:442024. március 26., 18:44
Ez az Országos Statisztikai intézet (INS) adataiból derül ki, amelyeket az Economica.net gazdasági portál idéz.
Az adatok szerint Románia tavaly 2,73 millió tonna alacsony kéntartalmú, biodízelt nem tartalmazó gázolajat importált, amelyhez további 440 000 tonna alacsony kéntartalmú, biodízelt is tartalmazó gázolaj adódott hozzá, vagyis ebből a kétfajta üzemanyagból 2023-ban összesen 3,17 millió tonnát hozott be.
Ez 43 százalékos növekedés az előző évhez képest, ami részben annak tudható be, hogy a két legnagyobb romániai finomító csökkentette tevékenységét – a Petromidia kevesebb dízelüzemanyagot termelt, a Petrobrazi-nál pedig elhúzódott a karbantartás –, másrészt annak, hogy Románia több gázolajat exportált Ukrajnába.
Ha megvizsgáljuk, honnan érkezett Romániába az importált gázolaj, igencsak érdekes eredményre jutunk.
Kiderült ugyanis, hogy a 2,7 millió tonna biodízel nélküli gázolajból 941 000 tonna Indiából érkezett tavaly.
Törökországból 471 000 tonna gázolaj érkezett Romániába tavaly, míg egy évvel korábban ez a mennyiség még csupán 121 000 volt, vagyis négyszeres a növekedés.
Mindez azt jelenti, hogy a behozott mennyiség közel fele ebből a két országból származott – miközben az orosz import a 2022-es 1,4 millió tonnáról 180 000 tonnára csökkent.
Mint ismert, tavaly februárban lépett életbe az uniós rendelkezés, amely tiltja a tagállamoknak az oroszországi üzemanyag – benzin és gázolaj – importját.
A nyersolaj behozatali tilalmát már korábban elfogadták, de ez alól néhány ország – Magyarország, Szlovákia és Csehország – kivételt képez, ám ők nem exportálhatják a saját finomítóikban orosz kőolajból gyártott üzemanyagot.
Mindennek alapján arra lehet következtetni, hogy
Az embargó miatt Oroszország nem exportálhat az EU-ba, azonban más országokba igen – jórészt kőolajról van szó, amelyet ezen országokban finomítanak.
Például Indiába, ahol a világ legnagyobb kőolajfinomítója működik – és ahonnan számos EU-tagállam vásárol gázolajat, köztük Románia is.
Törökország esetében a növekedés részben magyarázható azzal, hogy a Romániában jelentős töltőállomás-hálózattal rendelkező SOCAR finomítót üzemeltet az országban, de
Az ok, amiért azon gyanú ellenére is importáltak ezekből az országokból, hogy az üzemanyagokat valójában orosz olajból állítják elő, egyszerű:
Ennek nyomán azok valamivel olcsóbban jutottak hozzá, majd az európai piacon értékesítették tovább.
A statisztikákból egyébként úgy tűnik, hogy nem az orosz olajból készült üzemanyag romániai vásárlói járnak a legjobban (bár azért volt árcsökkenés), hanem egyes kereskedők. Az INS adatai szerint ugyanis az Indiából importált több mint 940 ezer tonna gázolaj közel 765 millió eurójába került a román vásárlóknak. Ez tonnánként 812 eurós átlagárat jelent. Törökország esetében az átlagár valamivel alacsonyabb, 804 euró volt. Ettől viszont nem sokkal marad el a Szaúd-Arábiából importált dízel, amelynek az átlagára 827 euró volt tonnánként.
Milyen árukat nem lehet Oroszországból importálni az EU-ba?
A szankcionált termékek között szerepel:
nyersolaj (2022. decembertől) és finomított kőolajtermékek (2023. februártól), néhány kivétel mellett
szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok
acél, acéltermékek és vas
arany és gyémánt, az ékszereket is beleértve
cement, aszfalt, fa, papír, szintetikus gumi és műanyag
tengeri eredetű élelmiszerek és alkoholtartalmú italok (pl. kaviár, vodka)
cigaretta és kozmetikumok
A gyémántok tekintetében a tilalom a következőkre vonatkozik:
Oroszországból származó gyémántok
Oroszországból kivitt gyémántok
Oroszországon áthaladó gyémántok
harmadik országokban feldolgozott orosz gyémántok
Közvetlen tilalom alkalmazandó 2024. január 1-jétől a nem ipari természetes és szintetikus gyémántokra, valamint a gyémánt ékszerekre. Továbbá fokozatosan, 2024. március 1-jén kezdődő és 2024. szeptember 1-jén teljessé váló közvetett importtilalom kerül bevezetésre a harmadik országokban feldolgozott (azaz vágott és/vagy polírozott) orosz gyémántok – többek között az Oroszországból származó gyémántokat tartalmazó ékszerek – behozatalára. A közvetett importtilalmak fokozatos bevezetését az indokolja, hogy olyan nyomonkövetési mechanizmus alkalmazására van szükség, amely hatékony végrehajtási intézkedéseket tesz lehetővé, és minimálisra csökkenti az uniós piac zavarait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!