Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra jövőre
Fotó: Facebook/ Adrian Câciu
Tíz százalékkal emelkedik januártól a közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a fegyveres testületek hivatásos állományának alapbére, míg a nyugdíjpont értéke 12,5 százalékkal 1785 lejre nő a bukaresti kormány döntése alapján. A kabinet elfogadta a jövő évi költségvetést is.
2022. december 08., 22:052022. december 08., 22:05
2022. december 08., 22:152022. december 08., 22:15
A jövő évre vonatkozó legfontosabb bér- és nyugdíjemelésekről, adóügyi változásokról és szociális intézkedésekről csütörtöki ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a Nicolae Ciucă vezette kormány. A jogszabályt ismertető közlemény leszögezi: az állami alkalmazottak alapbéren kívüli juttatásai (a különböző jogcímen megítélt pótlékok) jövőre is a 2022. decemberi szinten maradnak.
A közjogi méltóságok és tisztségviselők tiszteletdíja 2023-ban is az idei szinten marad – ismertette a határozatot az MTI. A teljes munkaidővel alkalmazott munkavállalók bruttó béréből 200 lej adó- és járulékmentes lesz jövőre, az építőiparban a bruttó alapbér minimális szintjét a jelenlegi 3000-ről 4000 lejre emelik. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) novemberben közölt adatai szerint októberben 0,56 százalékponttal 15,3 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten. Bár a kormánykoalíciót alkotó pártok korábban azt ígérték, hogy a pénzhígulás mértékével megegyező nyugdíjemelésre kerül sor 2023 januárjától, végül nem ez történt.
A havi 3000 lejnél alacsonyabb járandósággal rendelkező nyugdíjasok 2023-ban két egyelő részre osztott, januárban és októberben folyósítandó nyugdíjkiegészítést kapnak, 1500 lej alatti nyugdíj esetében 1000 lej, 1501 és 2000 lej közötti nyugdíj esetében 800 lej, 2001 és 3000 lej közötti nyugdíj esetében pedig 600 lej összértékben. A közlekedési bírságoknál a büntetőpont értéke nem emelkedik, 2023-ban is 145 lej marad.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a kormányülésen elmondta, hogy a jövő évi összterméket (GDP) 1552 milliárd lejre becsülik. Kiemelte, hogy az államháztartási hiány az idei GDP-arányos 5,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődik, emellett arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is 8,8 százalékról 8,5 százalékra csökken. Közölte, hogy folytatják a költségvetés fokozatos konszolidációját, így 2024 végére az államháztartási hiány ismét várhatóan a GDP 3 százaléka alá csökken. A tárcavezető kiemelte, hogy a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, abszolút értékben 112 milliárd lejt. Emellett különböző szociális támogatásokkal akarják mérsékelni a lakosság vásárlóerejének csökkenését, amit a magas, 15 százalékos infláció okoz.
A Költségvetési Tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy a bevételek elmaradhatnak a GDP 0,73 százalékával a tervezett szinttől, emellett a kiadásokat is szerényebbre becsülte a kabinet legkevesebb a GDP 0,58 százalékával, ami problémát jelenthet az államháztartási hiánycél tartásában. A független testület ugyanakkor üdvözölte a kormány törekvését, hogy idén 4,4 százalékra, 2023-ban pedig 3 százalék alá mérsékeli az államháztartási hiányt.
Sajtóértesülések szerint a nyugdíjak 12,5 százalékos emelésében állapodtak meg a bukaresti kormánykoalíció vezetői, vagyis a korábbi ígéretekkel szemben nem a 16 százalékot meghaladó infláció mértékének megfelelően indexálják az öregségi juttatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!