Rendszertelenül és nem mindig a várt összeggel érkeznek a számlák
Fotó: Jakab Mónika
„Ez rémálom, folyamatosan korrigálni kell a számlázási rendszert” – foglalta össze Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke, amikor az elmúlt időszakban a villanyszámlák érkezésének időpontja, illetve az azon szereplő összeg kapcsán tapasztalt anomáliákról kérdeztük. A szakember azt tanácsolja, hogy ha valami nem világos, forduljunk a szolgáltatónkhoz.
2022. szeptember 20., 14:102022. szeptember 20., 14:10
Nem elég, hogy a fogyasztók rettegve várják az energiaszámlákat, attól tartva, hogy növekszik a befizetendő összeg, a számla érkezésének időpontja is egyre kiszámíthatatlanabb. Évekig a hónap bizonyos időszakában számlázott a szolgáltató, idén azonban eltűnt a rendszeresség.
Előfordult, hogy az addigi átlagosan kiszámlázott összeg kétszeresére érkezett számla, de továbbra is 30 napos időszakra, majd később befutott egy mínuszos számla. De akad olyan olvasónk is, akinek bő két hét alatt két számla érkezett, összegük pedig három korábbi számla összegének felel meg.
Tovább fokozta a zűrzavart, hogy az egyik szolgáltató a napokban több százezer borítékot küldött ki néhány bani befizetésének a kötelezettségével, a 2–14 banis számlákkal a zöld tanúsítvány tavalyi elmaradásait hajtják be. A szolgáltatók a megkeresésekre rendszeresen azt válaszolják, minden anomáliát egyenként kivizsgálnak és orvosolnak, csak jelenteni kell azokat. A közönségszolgálat azonban legtöbb esetben zsákutcának bizonyul, a hívásokra 40–50 perc után sem válaszol senki.
„Minden módosítás azt eredményezi, hogy a szolgáltatóknak át kell írniuk a számlázási programjaikat, ami késést generál” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint magyarázta, minden egyes jogszabály-változtatás azt eredményezi, hogy a szolgáltatók két-három hétig egyáltalán nem állítanak ki számlát, amíg átállítják a rendszert, és ez nyilván késéseket eredményez.
például annak függvényében, hogy mi alapján és melyik kategóriába sorolja az ügyfeleket.
A csúszások eredményeként aztán megjelenhetnek nagyobb összegek, különösen, ha nem egy hónapra, hanem másfél-két hónapra egyszerre állítják ki a számlát, részletezte a hatóság alelnöke. Felidézte, ebből a szempontból az idei esztendő egy „rémálom” volt, folyamatosan korrigálni kellett, lépést tartva a változó szabályozásokkal. Megjegyezte, az év elején, januárban jelent meg a 3-as számú sürgősségi kormányrendelet, amely február–márciusra befagyasztotta az energiaárakat, aztán a 217-es kormányrendelet újra változtatott, majd amikor azt a 206-os törvénnyel jóváhagyták a parlamentben, újabb korrekciókon esett át, szeptember 1-jétől pedig újabb módosítások léptek életbe a 119-es sürgősségi kormányrendelettel.
Ez a jogszabály közel három hete van érvényben, várhatóan újabb késéseket eredményez a számlák kiállításában. A szakember szerint eddig talán ez írja elő a legbonyolultabb korrekciót, hiszen a kis- és közepes vállalkozások esetében csak a fogyasztás 85 százalékát számlázzák befagyasztott áron, a lakossági fogyasztók esetében pedig a korábbi 300 kilowattóra helyett 255 kilowattórában határozták meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes ársapkával védik a lakossági fogyasztókat. Azok esetében is több változás volt, akik nem jogosultak befagyasztott árra, júliusban még úgy volt, hogy nekik az átlag beszerzési áron kell számlázni, aztán ezt a parlament kiegészítette oly módon, hogy ha a szerződéses ár kisebb, mint az átlag beszerzési ár, akkor azt kell figyelembe venni, a legutóbbi határozat megint csak az átlag beszerzési árra hivatkozik.
– foglalta össze Nagy-Bege Zoltán.
Összesen 15 millió lej értékben szabott ki bírságot az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) 2019 és 2022 között.
Kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy amennyiben felmerül a gyanú, hogy a szolgáltató tévedett a számlázás során, első lépésben a számlát kell alaposan átnézni, górcső alá venni, hogy mekkora időszakra számláztak, a becsült vagy a leolvasott, kiigazított óraállás alapján állították ki a számlát, alkalmaztak-e, vagy sem árplafont, az ügyfél jogosult a támogatásra, vagy sem.
Arra vonatkozóan, hogy ne két-három havonta kapjunk számlát, azt javasolja, a szerződéskötéskor kérjük a fogyasztási egyezményt, a szolgáltató és az ügyfél közös megegyezése alapján, általában az előző év egy hónapra kiszámolt átlagfogyasztását véve alapul, akkor is kiszámlázzák ezt az értéket, ha éppen nem olvasták le az órát. A földgáz esetében már évek óta kötelező a fogyasztási egyezmény, az új szerződésekbe már a villamos energiánál is bele kell foglalni – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
Ami az idei telet illeti, a legsötétebb forgatókönyvre is fel kell készülni – kongatta meg a vészharangot egy hétfő esti interjúban Nagy-Bege Zoltán. Marcel Ciolacu sokkal derűlátóbb, és azt ígéri, nem fogják azt kérni, hogy kapcsoljuk le a villanyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!