Az adóhatóság ténylegesen hasznos és hatékony reformja az SPV (Spațiul Privat Virtual) nevű online rendszer bevezetése volt
Fotó: Gecse Noémi
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
2024. november 13., 20:502024. november 13., 20:50
A kolozsvári Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Adóhatósági digitalizációs körkép című rendezvénye keretében dr. Fekete P. P. Szilveszter, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, adótanácsadó igyekezett a jelenlevőket bevezetni a romániai adóhatóság, az ANAF digitalizációjának témájába. Rámutatott, hogy
Bevezetésként felvázolta, hogy statisztikák szerint Románia még mindig a lista végén kullog az állami intézmények és közszolgáltatások digitalizációja terén, sőt, a 2022-es adatok alapján nálunk nem tapasztalható felzárkózás: a növekedés mértéke az egyik leglassúbb a vizsgált országok között. Másfelől a helyzeten az sem segít, hogy különböző vizsgálatok szerint digitális szempontból két Románia létezik: 13 millió ember internetet használ, ismeri a rendszereket és használja is, míg a lakosság másik fele egyáltalán nem tudja, hogy miről van szó.
A szakértő rámutatott, hogy
így megszabadulhatunk a sorban állástól is. Ezt követte a SIISN (Sisteme Informatice de Interes Strategic Național) létrehozása, amelynek számos alegysége van – ezek azonban nem feltétlenül könnyítették meg a vállalkozók életét.
Fekete P. P. Szilveszter arra is rámutatott, hogy ezeket a rendszereket közpénzből, uniós támogatások segítségével fejlesztették ki. Bár használatuk ingyenes, a vállalkozók mégis fizetnek érte, mivel digitális aláírást, könyvelőprogramot vásárolnak, külső szakértőt alkalmaznak, tanácsadóhoz fordulnak, és így tovább. Hozzátette, például idén február 7-én Ioan-Marcel Boloș pénzügyminiszter az e-ÁFA (e-TVA) rendszert egy minden problémát megoldó „tótumfaktumként” harangozta be, de néhány mondattal később kiderült, hogy a rendszer célja az adócsalás megakadályozása – annak ellenére, hogy a statisztikák szerint az adócsalások csupán kis hányada olyan jellegű, amit a rendszer valóban kiszűrhet.
Fekete P. P. Szilveszter hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a személyes véleménye: a reform miatt a könyvelők és adószakértők országszerte utcára vonultak tiltakozni, amire az elmúlt harminc évben nem volt példa. Hozzátette, a 2016 óta érvényben levő adótörvénykönyvet csak idén 136 módosítással egészítették ki, ami olyan jelentős szám, hogy a szakmabeliek számára is nehezen követhető.
Az előadó részletesen ismertette az elmúlt években bevezetett újításokat és rendszereket, mint az SPV, az e-számla, az e-ÁFA, a pénztárgépek összekötése, az e-Transport és társaik. Az SPV kapcsán megemlítette, hogy bár alapvetően hasznos, megkönnyíti a hatóságokkal való kommunikációt, és éjjel-nappal használható, mégis akadnak hibái. Ilyen például, hogy május 1. és május 25. között – éppen az adóbevallások leadása előtti időszakban, amikor a felhasználóknak segítségre lehet szükségük – nem elérhető az ügyfélszolgálat.
Hozzátette, a jelenlegi helyzetet tovább bonyolíthatja az a terv, miszerint jövő januártól a cégek akkor is kötelesek e-számlát kiállítani, ha magánszemélynek értékesítenek, ugyanakkor a dokumentumra nem kerülhet a személyi számuk (CNP), mert az személyes adat. Emiatt felmerült egy digitális azonosítószám megalkotásának terve minden állampolgár számára, ami tovább bonyolítaná a helyzetet.
A szakember bemutatta a különböző rendszerekben elkövetett hibák és mulasztások következményeit is, például a kiszabható büntetések mértékét. Előadását egy példával zárta:
Ugyanakkor 36 500 lejes büntetést lehet felhalmozni, ha valamit véletlenül elhibázunk a folyamatban.
Történelmi, 50 milliárd lejes bevételt ért júliusban az országos adóhatóság (ANAF) – büszkélkedett pénteken Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!