Több ezer kkv maradt hoppon. Hiába terveztek az állami támogatással, végül egy vasat sem láttak belőle
Fotó: 123RF
Támogatás helyett csak költségekbe vert az állam számos a kis- és közepes vállalkozást amiatt, hogy a nagy csinnadrattával bejelentett egyik gazdaságélénkítő programjából végül semmi sem lett. Miklós Zoltán a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja most azzal próbálkozik, hogy legalább a pályázat összeállításával járó kiadásokat térítse meg az állam.
2022. március 25., 08:062022. március 25., 08:06
Átverve érzik magukat azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek jelentkeztek egy, a bukaresti kormány által 2020 decemberében kiírt pályázatra, miután a hatóságok utólag semmisnek nyilvánították a kiírást. Mint ismeretes, az akkor még Florin Cîțu által vezetett kabinet 2020-ban jelentette be, hogy három gazdaságélénkítő programot indít a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt bajba jutott vállalkozások megsegítésére.
Az európai uniós alapokból finanszírozott, vissza nem térítendő forgótőke-támogatás ellenben népszerűnek bizonyult, az igénylések meghaladták a keretösszeget, már a kiírás első tíz percében több ezren jelentkeztek.
Végül 2020 decemberében kiírták a harmadik programot is, a befektetési támogatásra, ennek keretében 50–200 ezer eurót lehetett igényelni. A bejelentés szerint a program keretösszege 550 millió euró volt, a számítások szerint pedig amennyiben minden nyertes cég a minimális támogatást kapta volna, akkor mintegy 9500-an részesültek volna szubvencióban.
A 2021. januári határidőig 27 736 kis- és közepes vállalkozás pályázott, akik azóta sem kaptak egyetlen euró támogatást sem, és most már valószínűleg nem is fognak. A program eddig soha nem tapasztalt különlegessége volt, hogy
Májusban azonban a kormány egyszerűen semmisnek nyilvánította a kiírást. Claudiu Năsui akkori gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy a program nem érte volna el a célját, hiszen a járvány sújtotta cégeket kellett volna segíteni, nem ingatlanvásárlásokat támogatni. Akkor még azt ígérték, a programot újra kiírják, és a korábban pályázó több mint 27 ezer cég automatikusan részt vesz majd ebben. Tavaly decemberben bocsátották közvitára a kiírási útmutatót, azóta viszont semmiféle előrelépés nem történt, és
Válságban minden kormánytámogatás úgy jön a vállalkozói szférának, mint a betegnek az oxigén – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László adószakértő, amikor a kormány által elfogadott új, kkv-knak nyújtott támogatásokról kérdeztük.
„A pályázatot 2020 végén meghirdették, a kis- és közepes vállalkozók költekeztek, időt, energiát és pénzt fordítottak arra, hogy benyújtsák a pályázatot, hiszen egyetlen pályázatíró, tanácsadói cég sem dolgozik ingyen, végül a kiírást egész egyszerűen semmisnek nyilvánították” – idézte fel a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott,
Rámutatott, létezik ugyan egy sürgősségi kormányrendelet, amely a kiírást semmisnek nyilvánítja, ám arról is rendelkezik, hogy a már benyújtott pályázatok automatikusan részt vesznek a versenyben, ha a programot újra meghirdetik. „Ez nem történt meg, és most már tudjuk, hogy nem is fog” – szögezte le Miklós Zoltán. Éppen ezért – tette hozzá – a rendelet bizottsági vitáján azt javasolta, hogy
„Ezek a vállalkozók nem vétettek, a jóérzés is azt diktálja, hogy ha az állam átverte, költségbe verte őket, akkor azt térítse meg” – vallja a parlamenti képviselő. Az ötezer lejes határt a pályázatírói cégek átlagos díjszabása alapján állapította meg, a plafon célja pedig az esetleges visszaélések elkerülése.
A pénzügyi és költségvetési bizottság felvételei szerint a módosító javaslat ellen az akkori gazdasági miniszter, Claudiu Năsui tiltakozott, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa azzal érvelt, nem lehet ellenőrizni, hogy arra a kiírásra költöttek, szerinte ugyanakkor sok vállalkozás amúgy is önerőből állította össze az iratcsomót. Miklós Zoltán viszont rámutatott, a tanácsadói cég akkor kiállított egy számlát, amit a vállalkozó kifizetett, tehát lehet ellenőrizni, hogy költöttek-e erre.
– összegezte Miklós Zoltán. Kifejtette, a javaslatáról a döntést elhalasztották, most abban bízik, azt a következő egy-két hétben sikerül elfogadtatni.
A romániai vállalkozók több mint 34 százaléka elbocsátásokra készül a magas energiaszámlák miatt, 8 százalék pedig be is zárja a cégét – derül ki egy, a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete (CNIPMMR) által készített felmérésből.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!