Átfúrták a Kárpátokat: felragyogott a fény az első romániai autópálya-alagút végén

Autópálya-alagút

Kiértek. A domb gyomrából érkező munkagép döntötte le az autópálya-alagút végén épített falat Curtea de Argeșnél

Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu/képernyőmentés

Tényleg ott a fény az alagút végén: hétfőn elérték a másik végét az első romániai föld alatti autópálya-járatnak a Nagyszeben és Pitești között épülő sztrádán. Miközben a hivatalosságok továbbra is elképesztő előrehaladást vetítenek előre a következő években autópálya és autóutak tekintetében, zöld jelzést kapott az ország legdrágább, a Meszes-hegység gyomrán át vezető sztrádájának építése is Szilágy megyében. A Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úton ugyanakkor az első szakasz megvalósítását is óvás fékezi.

Páva Adorján

2025. március 03., 14:402025. március 03., 14:40

2025. március 03., 15:202025. március 03., 15:20

A hétfőn fontos megvalósítást jegyző autópálya-alagút – melynek ünnepélyes átfúrására Marcel Ciolacut is várták, de a miniszterelnök végül nem jelent meg – Curtea de Argeș közelében található, a Szeben–Pitești sztráda negyedik, Tigveni–Curtea de Argeș közötti szakaszán (9,9 kilométer). A Momaia-dombba fúrt járatok 1,3 km hosszúak;

ezek az első alagutak, amelyek autópálya besorolású közutakként hatolnak át a Kárpátok belsején Romániában.

A Daniela nevű alagút hétfői átfúrásáról több politikus is videót posztolt közösségi oldalán.

Autópálya a Kárpátok gyomrában

A szakasz tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést 2021 novemberében írták alá az osztrák Porr Construct céggel, a szerződés időtartama 60 hónap, amelyből 16 hónap a tervezési időszak, 44 hónap pedig a kivitelezés. Így a szerződés szerint a munkálatokat 2027-ben kell befejezni, viszont az áfa nélkül 1,678 milliárd lejért dolgozó kivitelező olyannyira jól halad, hogy határidő előtt végezhet az Európai Unió szállításügyi programja révén finanszírozott munkálatokkal.

A Tigveni–Curtea de Argeș szakasz 13 műtárgyat tartalmaz, köztük 12 hidat, felüljárót és viaduktot, a leghosszabb viadukt 630 méter hosszú. A legnehezebb a Danieláról és Alináról elnevezett, egyenként 1,3 km hosszú alagutak megépítése, a fúrásoknak 2023 októberében fogtak neki. Most a Danieláról elnevezett műtárgy esetében értek a végére (Szeben–Pitești menetirány), a másik oldalt kiszolgáló Alina átfúrása áprilisban várható.

A Curtea de Argeș-i alagutakban nem a hagyományos alagútfúró gépekkel (TBM) dolgoznak, hanem az úgynevezett új osztrák alagútépítési módszert (New Austrian Tunnel Method – NATM) alkalmazzák. A NATM alapelve, hogy az alagút körüli talaj vagy kőzet természetes szilárdságát és teherbírását aktívan felhasználja az alagút megtámasztására. Az alagútépítés során a fúrás és a támasztószerkezetek kialakítása szakaszosan történik, az alagút falát azonnal megerősítik lőttbetonnal. A technikát gazdaságosabbnak tartják, mint a hagyományos merev alagútépítési módszert.

Eddig a munkálatok csaknem kétharmadával készültek el az említett szakaszon, a Porr 600 dolgozót és 190 munkagépet vetett be. Az alagút kifúrása az építkezés lényeges szakasza, de a megnyitásig még bőven vannak szerkezeti, beltéri munkálatok, tesztelések. Ezek idejét korábban másfél évre becsülték, de

most olyan optimista verziók is elhangzottak, hogy már akár 2026 tavaszán átadhatják a forgalomnak a teljes 10 kilométeres szakaszt.

Ez csatlakozni fog a Szeben–Pitești sztráda ötödik, Curtea de Argeș–Pitești közti szakaszához, amely idén az első átadott autópályarészt adhatja: az olasz WeBuild április-májusban végezhet a fennmaradó 15 kilométeres aszfaltcsík megépítésével; itt tavaly már átadtak egy 16 kilométeres részt.

Az A1-es autópálya Nagyszeben és Pitești között húzódó részét (122 km) öt főszakaszra bontották. Az elsőt – Szeben körgyűrűje és Bojca között, 13 km – 2022-ben átadták, a második – Bojca–Cornetu, 31 km – a rendkívül nehéz, hét alagutat is feltételező terepviszonyok miatt még ködbe vész, a harmadikon – Cornetu–Tigveni, 37 km – idén januárban kezdték meg a munkálatokat, amelyek várhatóan 2028-ig tartanak. Utóbbi szakaszon épül meg a sztráda leghosszabb, 1,78 km-es alagútpárja Poiana térségében.

A Szeben–Pitești autópálya az A1-es sztráda részeként a IV-es páneurópai közlekedési folyosó része is, mely nyugat-kelet irányban szeli át Romániát. Szebentől nyugat felé fut a dél-erdélyi autópályának is nevezett része, mely Nagylaknál hagyja el az országot (ebből már csak egy rövid szakasz hiányzik Hunyad és Temes megye határán).

Autópálya-alagút Galéria

A Daniela autópálya-alagút belülről

Fotó: Facebook/Irinel Ionel Scriosteanu

Észak-erdélyi autópálya: épülhet a legdrágább szakasz

Az A3-as sztráda észak-erdélyi autópályának nevezett része (mely Brassótól Borsig húzódik majd) eközben rosszabbul áll, viszont

jó hír, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) végre alá tudja írni a szerződést a török Makyollal a Meszes-hegység gyomrán át haladó alagutat is magában foglaló, az ország legdrágább autópálya-szakaszaként emlegetett sztrádarész megépítéséről.

Az illetékes hatóság ugyanis elutasította az óvásokat az áfa nélkül 6,8 milliárd lejből megépítendő, Vaskapu–Zilah–Szilágynagyfalu vonalon 41 kilométeren át húzódó aszfaltcsík esetében, mely az utolsó, még kivitelező nélküli szakasz volt az észak-erdélyi sztrádán.

Ha elkészül a Meszes-alagút, ez lesz a leghosszabb romániai alagút: külön-külön mindkét menetirány számára 2,89 kilométer hosszú járat épül. De 65 viaduktot, hidat és felüljárót is meg kell építeni, melyek hossza összesen 13 kilométert tesz ki. A szerződés szerint a sztrádaszakasznak 6 és fél év alatt kell elkészülnie, ebből 18 hónap a tervezési időszak.

Miközben a Szilágyságban az óvások elutasításáról érkezett hír, a Partium nyugati oldalán újabb fellebbezés nehezíti a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út megépítését.

Ezúttal a Várad és Nagyszalonta között megrajzolt 33,7 kilométernyi első szakasz esetében óvták meg a február közepén kihirdetett eredményt. Mely szerint amúgy ugyanaz a román–ukrán konzorcium a győztes, amely a harmadik, Kisjenő és Arad közti szakasz esetében is megnyerte a licitet, viszont ott is óvtak a vesztesek. A második, Szalonta–Kisjenő szakasz esetében március 28. a legújabb eredményhirdetési határidő.

Mindez persze nem zavarja az összképet: a túlnyomórészt az európai uniós támogatásoknak köszönhetően rekordgyorsasággal épülnek az autópályák és autóutak, azaz gyorsforgalmik Romániában. Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter továbbra is fenntartja, hogy idén legalább 250 kilométernyit adnak át belőlük, amivel csaknem 1500-ra nő a kilométerszám, három éven belül pedig a 2000-et is meghaladhatjuk. Ionel Scrioșteanu mindezt azzal toldotta meg a napokban, hogy 2031-re várhatóan Románia valamennyi megyéje rendelkezik majd gyorsforgalmi útszakasszal.

Utóbbi egyébként a hétfői esemény kapcsán emlékeztetett,

több sztrádaépítési premiert is ígértek idénre, amelyből az első most teljesült: a Kárpátok átfurása Curtea de Argeșnél.

Emellett azt is ígérték, hogy 2025-ben párhuzamosan legalább négy autópálya-alagutat fúrnak: az említett helyszín mellett egyszerre további kettőt, az úgynevezett medvealagutakat az A3-as észak-erdélyi sztrádán Marzsina és Holgya között, illetve a Nagyszeben-Pitești autópálya másik szakaszán a Poiana-alagutat, mely 1,8 kilométerével az eddigi leghosszabb lesz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

2025. április 16., szerda

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére

Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére
2025. április 16., szerda

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának

Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának
2025. április 16., szerda

Újra Romániában a legmagasabb az infláció

Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.

Újra Romániában a legmagasabb az infláció
2025. április 16., szerda

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok

Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok
2025. április 16., szerda

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”

Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”
2025. április 16., szerda

Óvatosan készül húsvétra a romániai lakosság, a legtöbben nem számítanak ünnepi bónuszra

A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.

Óvatosan készül húsvétra a romániai lakosság, a legtöbben nem számítanak ünnepi bónuszra
2025. április 16., szerda

Hivatalos: nyilatkozat és számla kell az üdülési csekkek felhasználásához

Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Hivatalos: nyilatkozat és számla kell az üdülési csekkek felhasználásához
2025. április 15., kedd

Romániában az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta

A foglalkoztatott személyek aránya az Európai Unió 20 és 64 év közötti népességén belül 2024-ben 75,8 százalék volt, ami 197,6 millió főt jelent. Ez a legmagasabb arány 2009 óta – derül ki az EU statisztikai hivatalának kedden közölt adataiból.

Romániában az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta
2025. április 15., kedd

Üdülési csekkek: számlával kell igazolni a 800 lejes támogatás megduplázását

Bogdan Ivan gazdasági miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy elküldték jóváhagyásra a közalkalmazottaknak járó üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet, amelyet még e heti ülésén elfogadhat a kormány.

Üdülési csekkek: számlával kell igazolni a 800 lejes támogatás megduplázását