Kiértek. A domb gyomrából érkező munkagép döntötte le az autópálya-alagút végén épített falat Curtea de Argeșnél
Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu/képernyőmentés
Tényleg ott a fény az alagút végén: hétfőn elérték a másik végét az első romániai föld alatti autópálya-járatnak a Nagyszeben és Pitești között épülő sztrádán. Miközben a hivatalosságok továbbra is elképesztő előrehaladást vetítenek előre a következő években autópálya és autóutak tekintetében, zöld jelzést kapott az ország legdrágább, a Meszes-hegység gyomrán át vezető sztrádájának építése is Szilágy megyében. A Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úton ugyanakkor az első szakasz megvalósítását is óvás fékezi.
2025. március 03., 14:402025. március 03., 14:40
2025. március 03., 15:202025. március 03., 15:20
A hétfőn fontos megvalósítást jegyző autópálya-alagút – melynek ünnepélyes átfúrására Marcel Ciolacut is várták, de a miniszterelnök végül nem jelent meg – Curtea de Argeș közelében található, a Szeben–Pitești sztráda negyedik, Tigveni–Curtea de Argeș közötti szakaszán (9,9 kilométer). A Momaia-dombba fúrt járatok 1,3 km hosszúak;
A Daniela nevű alagút hétfői átfúrásáról több politikus is videót posztolt közösségi oldalán.
A szakasz tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést 2021 novemberében írták alá az osztrák Porr Construct céggel, a szerződés időtartama 60 hónap, amelyből 16 hónap a tervezési időszak, 44 hónap pedig a kivitelezés. Így a szerződés szerint a munkálatokat 2027-ben kell befejezni, viszont az áfa nélkül 1,678 milliárd lejért dolgozó kivitelező olyannyira jól halad, hogy határidő előtt végezhet az Európai Unió szállításügyi programja révén finanszírozott munkálatokkal.
A Tigveni–Curtea de Argeș szakasz 13 műtárgyat tartalmaz, köztük 12 hidat, felüljárót és viaduktot, a leghosszabb viadukt 630 méter hosszú. A legnehezebb a Danieláról és Alináról elnevezett, egyenként 1,3 km hosszú alagutak megépítése, a fúrásoknak 2023 októberében fogtak neki. Most a Danieláról elnevezett műtárgy esetében értek a végére (Szeben–Pitești menetirány), a másik oldalt kiszolgáló Alina átfúrása áprilisban várható.
A Curtea de Argeș-i alagutakban nem a hagyományos alagútfúró gépekkel (TBM) dolgoznak, hanem az úgynevezett új osztrák alagútépítési módszert (New Austrian Tunnel Method – NATM) alkalmazzák. A NATM alapelve, hogy az alagút körüli talaj vagy kőzet természetes szilárdságát és teherbírását aktívan felhasználja az alagút megtámasztására. Az alagútépítés során a fúrás és a támasztószerkezetek kialakítása szakaszosan történik, az alagút falát azonnal megerősítik lőttbetonnal. A technikát gazdaságosabbnak tartják, mint a hagyományos merev alagútépítési módszert.
Eddig a munkálatok csaknem kétharmadával készültek el az említett szakaszon, a Porr 600 dolgozót és 190 munkagépet vetett be. Az alagút kifúrása az építkezés lényeges szakasza, de a megnyitásig még bőven vannak szerkezeti, beltéri munkálatok, tesztelések. Ezek idejét korábban másfél évre becsülték, de
Ez csatlakozni fog a Szeben–Pitești sztráda ötödik, Curtea de Argeș–Pitești közti szakaszához, amely idén az első átadott autópályarészt adhatja: az olasz WeBuild április-májusban végezhet a fennmaradó 15 kilométeres aszfaltcsík megépítésével; itt tavaly már átadtak egy 16 kilométeres részt.
Az A1-es autópálya Nagyszeben és Pitești között húzódó részét (122 km) öt főszakaszra bontották. Az elsőt – Szeben körgyűrűje és Bojca között, 13 km – 2022-ben átadták, a második – Bojca–Cornetu, 31 km – a rendkívül nehéz, hét alagutat is feltételező terepviszonyok miatt még ködbe vész, a harmadikon – Cornetu–Tigveni, 37 km – idén januárban kezdték meg a munkálatokat, amelyek várhatóan 2028-ig tartanak. Utóbbi szakaszon épül meg a sztráda leghosszabb, 1,78 km-es alagútpárja Poiana térségében.
A Szeben–Pitești autópálya az A1-es sztráda részeként a IV-es páneurópai közlekedési folyosó része is, mely nyugat-kelet irányban szeli át Romániát. Szebentől nyugat felé fut a dél-erdélyi autópályának is nevezett része, mely Nagylaknál hagyja el az országot (ebből már csak egy rövid szakasz hiányzik Hunyad és Temes megye határán).
A Daniela autópálya-alagút belülről
Fotó: Facebook/Irinel Ionel Scriosteanu
Az A3-as sztráda észak-erdélyi autópályának nevezett része (mely Brassótól Borsig húzódik majd) eközben rosszabbul áll, viszont
Az illetékes hatóság ugyanis elutasította az óvásokat az áfa nélkül 6,8 milliárd lejből megépítendő, Vaskapu–Zilah–Szilágynagyfalu vonalon 41 kilométeren át húzódó aszfaltcsík esetében, mely az utolsó, még kivitelező nélküli szakasz volt az észak-erdélyi sztrádán.
Ha elkészül a Meszes-alagút, ez lesz a leghosszabb romániai alagút: külön-külön mindkét menetirány számára 2,89 kilométer hosszú járat épül. De 65 viaduktot, hidat és felüljárót is meg kell építeni, melyek hossza összesen 13 kilométert tesz ki. A szerződés szerint a sztrádaszakasznak 6 és fél év alatt kell elkészülnie, ebből 18 hónap a tervezési időszak.
Ezúttal a Várad és Nagyszalonta között megrajzolt 33,7 kilométernyi első szakasz esetében óvták meg a február közepén kihirdetett eredményt. Mely szerint amúgy ugyanaz a román–ukrán konzorcium a győztes, amely a harmadik, Kisjenő és Arad közti szakasz esetében is megnyerte a licitet, viszont ott is óvtak a vesztesek. A második, Szalonta–Kisjenő szakasz esetében március 28. a legújabb eredményhirdetési határidő.
Mindez persze nem zavarja az összképet: a túlnyomórészt az európai uniós támogatásoknak köszönhetően rekordgyorsasággal épülnek az autópályák és autóutak, azaz gyorsforgalmik Romániában. Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter továbbra is fenntartja, hogy idén legalább 250 kilométernyit adnak át belőlük, amivel csaknem 1500-ra nő a kilométerszám, három éven belül pedig a 2000-et is meghaladhatjuk. Ionel Scrioșteanu mindezt azzal toldotta meg a napokban, hogy 2031-re várhatóan Románia valamennyi megyéje rendelkezik majd gyorsforgalmi útszakasszal.
Utóbbi egyébként a hétfői esemény kapcsán emlékeztetett,
Emellett azt is ígérték, hogy 2025-ben párhuzamosan legalább négy autópálya-alagutat fúrnak: az említett helyszín mellett egyszerre további kettőt, az úgynevezett medvealagutakat az A3-as észak-erdélyi sztrádán Marzsina és Holgya között, illetve a Nagyszeben-Pitești autópálya másik szakaszán a Poiana-alagutat, mely 1,8 kilométerével az eddigi leghosszabb lesz.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
szóljon hozzá!