2010. március 26., 08:362010. március 26., 08:36
A listára helyettük fölkerültek az autóabroncs-javító műhelyek, a városi, elővárosi és helyi érdekű tömegközlekedési szolgáltatások, egyéb szárazföldi utasszállítók, a tájépítők, a művészti rendezvények létrejöttét előmozdító és a művészeti alkotások létrehozatalára irányuló szolgáltatások, valamint a művészi előadásoknak otthont adó létesítmények üzemeltetői.
Jó hír ugyanakkor a számítógépek, távközlési eszközök, órák és ékszerek javításával, valamint vidámpark-üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozók számára, hogy az első változathoz képest ők lekerültek a listáról.
Nem kerültek ilyen kedvező helyzetbe az autószerelő műhelyek, a szállodák és az egyéb vendégfogadó intézmények, illetve a kempingek és táborok üzemeltetői. Ugyancsak átalányadó megfizetésére készülnek kötelezni a vendéglőket, a rendezvényszervező cégeket, az egyéb, élelmiszerforgalmazással foglalkozó vállalkozásokat, valamint a kocsmákat és egyéb italforgalmazókat. Szintén adókötelesek lesznek a háztartási és kertészeti berendezések javításával foglalkozó vállalkozók, a cipő- és bőrárujavító műhelyek tulajdonosai, a bútorjavítók, a mosodák, a fodrász- és szépségszalonok, valamint a temetkezési vállalkozások.
Kiiktatná a kormány az Adótörvénykönyvből azt a paragrafust, amely adómentessé nyilvánítja az épületek alatti telkeket. A kabinet hivatalos álláspontja szerint ez csupán kis többletterhet róna az adófizetőkre, ám jelentős bevételhez juttatná az államkasszát. Szakértői magyarázatok szerint mindez annyit jelent, hogy ha egy épület ezer négyzetméteres telken áll, de alapterülete csupán 600 négyzetméter, akkor jelenleg csupán a 400 méteres különbözetre kell az ott lakóknak adót fizetniük. A tervezet életbelépése után azonban a teljes, ezer négyzetméteres felület adókötelessé válik. Egyúttal szűkítenék a műemlék épületek tulajdonosainak adókedvezményeit is. Ennek értelmében csak akkor mentesülnek az adó megfizetése alól, ha az elmúlt három évben legalább az adónak megfelelő összegben javító vagy restaurációs munkálatokat végeztettek az épületen. |
A kormány tervezetébe belefoglalták az átalányadó kiszámításának módozatait is a vendéglők, kocsmák és szállodák esetében. Így a vendéglők és kocsmák az intézmény színvonalával és alapterületével egyenes arányban növekvő átalányadót fizetnek. A legalacsonyabb összegű adót, 2000 lejt a falusi kiskocsmák fizetik majd, amelyek alapterülete nem haladja meg a tíz négyzetmétert. Egy 20 négyzetméteres alapterületű falusi kocsma üzemeltetőjének viszont már 3400 lejt kell fizetnie, míg egy szintén vidéki, de 240 négyzetméteres vendéglátó-ipari egység tulajdonosának 34 200 lejt kell befizetnie az államkasszába évente.
A községekben üzemelő vendéglátó-ipari egységek esetén 10 négyzetméterig 2300 lej lesz az átalányadó, a 240 négyzetméter fölötti helyiségek esetén pedig 34 500. A városi vendéglátó-ipari egységek esetén a legkisebb adó összege 2 900, a legnagyobbé 34 800 lej.
A legnagyobb terheket a megyei jogú városokban üzemelő intézményekre róják ki. Itt négy övezetre osztják fel a településeket, így aki egy megyei jogú város A jelzésű, központi zónájában üzemeltet vendéglőt vagy kocsmát, 8 900 és 41 100 lej közötti összeget fizethet évente, a helyiség alapterületétől függően.
A szállodák és egyéb vendégfogadó intézmények átalányadóját a szobák és a csillagok, panziók esetében pedig a margaréták számától teszik függővé. Ennek nyomán az éves átalányadó alapösszege egy szobára 1226 lej, amelyet egycsillagos szállók esetén 0,5 százalékos együtthatóval szoroznak meg. Az együttható mértéke csillagonként 0,25 százalékponttal növekszik, tehát egy ötcsillagos szálloda esetén a szobánkénti szorzó 1,5 lesz.
2012-ig kitolja a kormány a profitadó-előleg bevezetését – jelentette be Emil Boc miniszterelnök a kormányülést követően szerda este. Az eredeti tervezet értelmében már idén januártól bevezették volna a profitadó-előleget, amelyet negyedévente, az előző év azonos időszakában elért nyereség alapján számoltak volna ki. Amennyiben a kiszámított nyereségadó kevesebb, mint az adott tevékenységi körre az előző évi bevétel alapján megállapított minimális adó, akkor a vállalkozónak ez utóbbit kellene befizetnie. |
Ennek nyomán egy egycsillagos szálloda esetében az átalányadó öszszege szobánként 613 lej, a kétcsillagos/margarétás vendégfogadók esetében 915,5, míg az ötcsillagos szállók tulajdonosainak szobánként 1839 lejtől kell búcsút venniük.
A tervezetben ugyanakkor nem pontosították, mekkora az a jövedelemszint, amely alatt átalányadó fizetésére köteleznék a cégeket. A dokumentumban csupán annyi szerepel, hogy az éves jövedelem ne haladja meg a 35–100 ezer eurót. Azt ugyanakkor rögzíti, hogy az adót negyedévente, négy részletben kell majd befizetni, a következő negyedév első hónapjának 25-éig. Emil Boc miniszterelnök még a tavalyi év végén úgy nyilatkozott, a jelenlegi pénzügyminiszter legfontosabb feladata az, hogy átdolgozza a cégekre kirótt átalányadó rendszerét, oly módon, hogy az elsősorban azon ágazatokat érintse, amelyekben a legnehezebb az adócsalás leküzdése. Álláspontja szerint ezek közé tartoznak a vendéglők és a szállodák is. Mint ismeretes, a tavaly bevezetett, eredetileg minden cégre érvényes átalányadó-fizetési kötelezettség nyomán mintegy százezer vállalkozás szűnt meg.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.