Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága

Szivattyúállomás a Duna partján. A mezőgazdasági minisztérium az irrigációs fővezetékek kiépítését finanszírozza

Fotó: ANIF.RO

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Az 1989-es rendszerváltáskor jegyzett hárommillió hektárnyi öntözött területből tavaly mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs technológiák importjáról.

Makkay József

2024. május 12., 19:042024. május 12., 19:04

2024. május 12., 20:062024. május 12., 20:06

A mezőgazdasági minisztérium öntözési projektje lassan érik be, miután tavaly nyáron 1,35 millió hektár mezőgazdasági terület volt öntözhető Romániában, ezen területek kilencven százaléka a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben található. Az irrigációs rendszerekbe bevonható szántóterületek és a valóságban is öntözött földek között azonban nagyságrendbeli különbség van: egy 2023-as minisztériumi összesítés szerint Romániában összesen 500 ezer hektár mezőgazdasági területet öntöztek a gazdák. Csupán az itt gazdálkodó agrárvállalkozóknak, mezőgazdasági társulásoknak és szövetkezeteknek volt anyagi lehetőségük beruházni a kiépített fővezetékekhez csatlakoztatható irrigációs rendszerekbe, amelyek hatékonyan eljuttatják az öntözővizet a növényekhez.

Galéria

Ha a gazdák befektetnek, akkor lehet az öntözővizet eljuttatni a termőföldre

Fotó: Sóki Tamás/MTI

Botladozó kormánystratégia, kevés az öntözött mezőgazdasági terület

Az irrigáció kérdése az utóbbi tíz évben érezhetően megváltozott időjárási viszonyok miatt vált elodázhatatlanná Romániában. 1989-ben az ország papíron 3,7 millió hektár öntözhető mezőgazdasági területtel rendelkezett, amiből mintegy 3 millió hektáron működött a korabeli viszonyok között korszerűnek számító öntözőrendszer. A múlt század nyolcvanas éveiben hatalmas befektetéssel kiépített irrigációs csatornák és az elosztórendszer a kilencvenes évek föld-visszaszolgáltatási lázában tönkrement: az emberek széthordták a gazdátlanná vált szivattyúállomások berendezéseit, a földre fektetett vagy földbe ásott alumíniumcsövekből kiépített öntözőrendszert.

Az irrigációs hálózat a kilencvenes évek végére gyakorlatilag felszámolódott, és csak nyomokban maradt meg egy-egy társulás területén.

További egy évtizeden át nem létezett kormánystratégia az öntözőrendszerek újjáépítésére, a mezőgazdasági minisztérium elfogadta a megváltoztathatatlannak ítélt helyzetet. Csupán a 2010-es évek egymást követő aszályai kongatták meg a vészharangot, és késztették továbblépésre a bukaresti szaktárcát.

A mezőgazdasági minisztérium vezetői a régi, lepusztult öntözőrendszerek tervrajzait vették elő, és azzal indultak Brüsszelbe kilincselni pénzért az Európai Unió intézményeinél. Próbálkozásuk azonban sikertelen volt, az Európai Bizottság elutasította a több millió euróra becsült rehabilitációs munkálatok finanszírozását, így az irrigáció kimaradt az országos helyreállítási tervből (PNRR).

Az elmaradt finanszírozás érzékenyen érintette az ágazatot, ezért a kormány új stratégiát választott: az uniós mezőgazdasági forrásokból megpályázható összegek mellé román költségvetési pénzeket is elkülönítettek.

Az utóbbi 7-8 évben megvalósuló befektetések azonban csigalassúsággal haladnak. A fő gond az, hogy a rendelkezésre álló uniós mezőgazdasági források csupán a beruházások töredékére elegendőek. Ennek ellenére a déli országrészben építik a főcsatornák szerepét ellátó irrigációs folyósokat, amelyekre később csatlakoztathatók az öntözőrendszerek.

Galéria

Az izraeli mezőgazdasági miniszter (balról a második), és a román szaktárcavezető (mellette jobbról) szakemberek társaságában egy dél-romániai farmon

Fotó: Mezőgazdasági Minisztérium

A termőföldek egyötödét sújtotta aszálykár

Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter idén bejelentette, szintet akar lépni az irrigáció lehetőségeinek javításában. Meghívására az elmúlt napokban Romániába látogatott Avi Dichter izraeli mezőgazdasági miniszter, hogy az agrárberuházások területén egyeztessenek. Az izraeli öntözéstechnika közismerten világszintű: a száraz, sivatagos országban a legkorszerűbb irrigációs technikák kifejlesztésének köszönhetően a leghatékonyabban tudják hasznosítani az öntözővizet. A csepegtetős öntözés berendezéseinek új, izraeli fejlesztésű nemzedékei már olyan szenzorokkal vannak ellátva, amelyek a növények vegetatív szükségleteihez mérten adagolják a vizet: az új öntözési rendszerben 60-80 százalékkal sikerült csökkenteni a vízfogyasztást, miközben két-háromszoros hozamnövekedést értek el. Az izraeli irrigációs csúcstechnológia iránt világszerte nagy az érdeklődés, és a román szaktárca szerint erre a román mezőgazdaság is igényt tart.

A két tárcavezető Ialomița, Konstanca és Călărași megyében kereste fel a friss irrigációs beruházások helyszíneit, ahol helyi szakemberekkel egyeztettek az öntözhető területek növelésének szükségességéről.

Egyelőre kérdéses, hogy az öntözőrendszerek további fejlesztésére mennyi pénz áll rendelkezésre, illetve hogy Romániában milyen formában működtethető a viszonylag drága izraeli csúcstechnológia. A minisztérium becslései szerint a következő tíz évben 2 millió hektárra szeretnék növelni az öntözhető területek nagyságát, ez még mindig a kétharmada a 35 évvel ezelőtti területnagyságnak.

Galéria

Az izraeli Agronoze cég szenzorokkal ellátott öntözőrendszere, amely a növény vegetatív igényeihez mérten szabályozza a vízellátást

Fotó: Agronoze

Közben riasztó statisztikák látnak napvilágot az elmúlt évek egyre súlyosabb aszálykárairól.

A szakminisztérium kimutatása szerint a 2022-es esztendőben az 5,4 millió hektáron termesztett gabonából 1, 2 millió hektáron jegyeztek súlyos aszálykárt, de a többi, nem öntözött területen is mintegy húsz százalékkal volt alacsonyabb a hozam.

Szakemberek szerint a romániai mezőgazdaság jövője a kertészetben és a szántóföldi növénytermesztésben egyaránt az öntözhető területek gyors bővítésétől függ. Ennek hiányában egyre kevesebb gazda fogja vállalni a mezőgazdasági termelést, hiszen az aszályos esztendők számának növekedésével öntözés nélkül teljesen ráfizetésessé válik a gazdálkodás.


korábban írtuk

Lassú ütemben bővül az öntözőrendszer, Kolozs megyében és Háromszéken folynak irrigációs munkálatok Erdélyben
Lassú ütemben bővül az öntözőrendszer, Kolozs megyében és Háromszéken folynak irrigációs munkálatok Erdélyben

Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.

korábban írtuk

Irrigációs rendszerek nélkül ráfizetésessé válhat a gazdálkodás Erdélyben is, összefogással lehetne újraindítani az öntözést
Irrigációs rendszerek nélkül ráfizetésessé válhat a gazdálkodás Erdélyben is, összefogással lehetne újraindítani az öntözést

Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké
2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. június 10., hétfő

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye

Az egységes európai fizetőeszköz 0,5 százalékkal 1,0751 dollárra, az elmúlt egy hónap legalacsonyabb szintjére gyengült hétfőn, miután Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár pártját legyőzték a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye
2024. június 10., hétfő

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban

Májusban már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, mivel a gabona és a tejtermékek árindex-emelkedését nem ellensúlyozta teljes mértékben a cukor árának csökkenése.

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban