Szivattyúállomás a Duna partján. A mezőgazdasági minisztérium az irrigációs fővezetékek kiépítését finanszírozza
Fotó: ANIF.RO
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Az 1989-es rendszerváltáskor jegyzett hárommillió hektárnyi öntözött területből tavaly mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs technológiák importjáról.
2024. május 12., 19:042024. május 12., 19:04
2024. május 12., 20:062024. május 12., 20:06
A mezőgazdasági minisztérium öntözési projektje lassan érik be, miután tavaly nyáron 1,35 millió hektár mezőgazdasági terület volt öntözhető Romániában, ezen területek kilencven százaléka a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben található. Az irrigációs rendszerekbe bevonható szántóterületek és a valóságban is öntözött földek között azonban nagyságrendbeli különbség van: egy 2023-as minisztériumi összesítés szerint Romániában összesen 500 ezer hektár mezőgazdasági területet öntöztek a gazdák. Csupán az itt gazdálkodó agrárvállalkozóknak, mezőgazdasági társulásoknak és szövetkezeteknek volt anyagi lehetőségük beruházni a kiépített fővezetékekhez csatlakoztatható irrigációs rendszerekbe, amelyek hatékonyan eljuttatják az öntözővizet a növényekhez.
Ha a gazdák befektetnek, akkor lehet az öntözővizet eljuttatni a termőföldre
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Az irrigáció kérdése az utóbbi tíz évben érezhetően megváltozott időjárási viszonyok miatt vált elodázhatatlanná Romániában. 1989-ben az ország papíron 3,7 millió hektár öntözhető mezőgazdasági területtel rendelkezett, amiből mintegy 3 millió hektáron működött a korabeli viszonyok között korszerűnek számító öntözőrendszer. A múlt század nyolcvanas éveiben hatalmas befektetéssel kiépített irrigációs csatornák és az elosztórendszer a kilencvenes évek föld-visszaszolgáltatási lázában tönkrement: az emberek széthordták a gazdátlanná vált szivattyúállomások berendezéseit, a földre fektetett vagy földbe ásott alumíniumcsövekből kiépített öntözőrendszert.
További egy évtizeden át nem létezett kormánystratégia az öntözőrendszerek újjáépítésére, a mezőgazdasági minisztérium elfogadta a megváltoztathatatlannak ítélt helyzetet. Csupán a 2010-es évek egymást követő aszályai kongatták meg a vészharangot, és késztették továbblépésre a bukaresti szaktárcát.
A mezőgazdasági minisztérium vezetői a régi, lepusztult öntözőrendszerek tervrajzait vették elő, és azzal indultak Brüsszelbe kilincselni pénzért az Európai Unió intézményeinél. Próbálkozásuk azonban sikertelen volt, az Európai Bizottság elutasította a több millió euróra becsült rehabilitációs munkálatok finanszírozását, így az irrigáció kimaradt az országos helyreállítási tervből (PNRR).
Az utóbbi 7-8 évben megvalósuló befektetések azonban csigalassúsággal haladnak. A fő gond az, hogy a rendelkezésre álló uniós mezőgazdasági források csupán a beruházások töredékére elegendőek. Ennek ellenére a déli országrészben építik a főcsatornák szerepét ellátó irrigációs folyósokat, amelyekre később csatlakoztathatók az öntözőrendszerek.
Az izraeli mezőgazdasági miniszter (balról a második), és a román szaktárcavezető (mellette jobbról) szakemberek társaságában egy dél-romániai farmon
Fotó: Mezőgazdasági Minisztérium
Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter idén bejelentette, szintet akar lépni az irrigáció lehetőségeinek javításában. Meghívására az elmúlt napokban Romániába látogatott Avi Dichter izraeli mezőgazdasági miniszter, hogy az agrárberuházások területén egyeztessenek. Az izraeli öntözéstechnika közismerten világszintű: a száraz, sivatagos országban a legkorszerűbb irrigációs technikák kifejlesztésének köszönhetően a leghatékonyabban tudják hasznosítani az öntözővizet. A csepegtetős öntözés berendezéseinek új, izraeli fejlesztésű nemzedékei már olyan szenzorokkal vannak ellátva, amelyek a növények vegetatív szükségleteihez mérten adagolják a vizet: az új öntözési rendszerben 60-80 százalékkal sikerült csökkenteni a vízfogyasztást, miközben két-háromszoros hozamnövekedést értek el. Az izraeli irrigációs csúcstechnológia iránt világszerte nagy az érdeklődés, és a román szaktárca szerint erre a román mezőgazdaság is igényt tart.
A két tárcavezető Ialomița, Konstanca és Călărași megyében kereste fel a friss irrigációs beruházások helyszíneit, ahol helyi szakemberekkel egyeztettek az öntözhető területek növelésének szükségességéről.
Egyelőre kérdéses, hogy az öntözőrendszerek további fejlesztésére mennyi pénz áll rendelkezésre, illetve hogy Romániában milyen formában működtethető a viszonylag drága izraeli csúcstechnológia. A minisztérium becslései szerint a következő tíz évben 2 millió hektárra szeretnék növelni az öntözhető területek nagyságát, ez még mindig a kétharmada a 35 évvel ezelőtti területnagyságnak.
Az izraeli Agronoze cég szenzorokkal ellátott öntözőrendszere, amely a növény vegetatív igényeihez mérten szabályozza a vízellátást
Fotó: Agronoze
Közben riasztó statisztikák látnak napvilágot az elmúlt évek egyre súlyosabb aszálykárairól.
Szakemberek szerint a romániai mezőgazdaság jövője a kertészetben és a szántóföldi növénytermesztésben egyaránt az öntözhető területek gyors bővítésétől függ. Ennek hiányában egyre kevesebb gazda fogja vállalni a mezőgazdasági termelést, hiszen az aszályos esztendők számának növekedésével öntözés nélkül teljesen ráfizetésessé válik a gazdálkodás.
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
A Versenytanács engedélyezte azt a 347,5 millió euró értékű tranzakciót, amelynek keretében a Transilvania Bank át kívánja venni az OTP Bank romániai üzletágát. Ez lépés elengedhetetlen volz ahhoz, hogy a magyar bank végleg kivonuljon a romániai piacról.
Az idei első öt hónapban éves viszonylatban 5 százalékkal csökkent Románia primerenergia-termelése, illetve 2,4 százalékkal a villamosenergia-termelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!