Szivattyúállomás a Duna partján. A mezőgazdasági minisztérium az irrigációs fővezetékek kiépítését finanszírozza
Fotó: ANIF.RO
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Az 1989-es rendszerváltáskor jegyzett hárommillió hektárnyi öntözött területből tavaly mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs technológiák importjáról.
2024. május 12., 19:042024. május 12., 19:04
2024. május 12., 20:062024. május 12., 20:06
A mezőgazdasági minisztérium öntözési projektje lassan érik be, miután tavaly nyáron 1,35 millió hektár mezőgazdasági terület volt öntözhető Romániában, ezen területek kilencven százaléka a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben található. Az irrigációs rendszerekbe bevonható szántóterületek és a valóságban is öntözött földek között azonban nagyságrendbeli különbség van: egy 2023-as minisztériumi összesítés szerint Romániában összesen 500 ezer hektár mezőgazdasági területet öntöztek a gazdák. Csupán az itt gazdálkodó agrárvállalkozóknak, mezőgazdasági társulásoknak és szövetkezeteknek volt anyagi lehetőségük beruházni a kiépített fővezetékekhez csatlakoztatható irrigációs rendszerekbe, amelyek hatékonyan eljuttatják az öntözővizet a növényekhez.
Ha a gazdák befektetnek, akkor lehet az öntözővizet eljuttatni a termőföldre
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Az irrigáció kérdése az utóbbi tíz évben érezhetően megváltozott időjárási viszonyok miatt vált elodázhatatlanná Romániában. 1989-ben az ország papíron 3,7 millió hektár öntözhető mezőgazdasági területtel rendelkezett, amiből mintegy 3 millió hektáron működött a korabeli viszonyok között korszerűnek számító öntözőrendszer. A múlt század nyolcvanas éveiben hatalmas befektetéssel kiépített irrigációs csatornák és az elosztórendszer a kilencvenes évek föld-visszaszolgáltatási lázában tönkrement: az emberek széthordták a gazdátlanná vált szivattyúállomások berendezéseit, a földre fektetett vagy földbe ásott alumíniumcsövekből kiépített öntözőrendszert.
További egy évtizeden át nem létezett kormánystratégia az öntözőrendszerek újjáépítésére, a mezőgazdasági minisztérium elfogadta a megváltoztathatatlannak ítélt helyzetet. Csupán a 2010-es évek egymást követő aszályai kongatták meg a vészharangot, és késztették továbblépésre a bukaresti szaktárcát.
A mezőgazdasági minisztérium vezetői a régi, lepusztult öntözőrendszerek tervrajzait vették elő, és azzal indultak Brüsszelbe kilincselni pénzért az Európai Unió intézményeinél. Próbálkozásuk azonban sikertelen volt, az Európai Bizottság elutasította a több millió euróra becsült rehabilitációs munkálatok finanszírozását, így az irrigáció kimaradt az országos helyreállítási tervből (PNRR).
Az utóbbi 7-8 évben megvalósuló befektetések azonban csigalassúsággal haladnak. A fő gond az, hogy a rendelkezésre álló uniós mezőgazdasági források csupán a beruházások töredékére elegendőek. Ennek ellenére a déli országrészben építik a főcsatornák szerepét ellátó irrigációs folyósokat, amelyekre később csatlakoztathatók az öntözőrendszerek.
Az izraeli mezőgazdasági miniszter (balról a második), és a román szaktárcavezető (mellette jobbról) szakemberek társaságában egy dél-romániai farmon
Fotó: Mezőgazdasági Minisztérium
Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter idén bejelentette, szintet akar lépni az irrigáció lehetőségeinek javításában. Meghívására az elmúlt napokban Romániába látogatott Avi Dichter izraeli mezőgazdasági miniszter, hogy az agrárberuházások területén egyeztessenek. Az izraeli öntözéstechnika közismerten világszintű: a száraz, sivatagos országban a legkorszerűbb irrigációs technikák kifejlesztésének köszönhetően a leghatékonyabban tudják hasznosítani az öntözővizet. A csepegtetős öntözés berendezéseinek új, izraeli fejlesztésű nemzedékei már olyan szenzorokkal vannak ellátva, amelyek a növények vegetatív szükségleteihez mérten adagolják a vizet: az új öntözési rendszerben 60-80 százalékkal sikerült csökkenteni a vízfogyasztást, miközben két-háromszoros hozamnövekedést értek el. Az izraeli irrigációs csúcstechnológia iránt világszerte nagy az érdeklődés, és a román szaktárca szerint erre a román mezőgazdaság is igényt tart.
A két tárcavezető Ialomița, Konstanca és Călărași megyében kereste fel a friss irrigációs beruházások helyszíneit, ahol helyi szakemberekkel egyeztettek az öntözhető területek növelésének szükségességéről.
Egyelőre kérdéses, hogy az öntözőrendszerek további fejlesztésére mennyi pénz áll rendelkezésre, illetve hogy Romániában milyen formában működtethető a viszonylag drága izraeli csúcstechnológia. A minisztérium becslései szerint a következő tíz évben 2 millió hektárra szeretnék növelni az öntözhető területek nagyságát, ez még mindig a kétharmada a 35 évvel ezelőtti területnagyságnak.
Az izraeli Agronoze cég szenzorokkal ellátott öntözőrendszere, amely a növény vegetatív igényeihez mérten szabályozza a vízellátást
Fotó: Agronoze
Közben riasztó statisztikák látnak napvilágot az elmúlt évek egyre súlyosabb aszálykárairól.
Szakemberek szerint a romániai mezőgazdaság jövője a kertészetben és a szántóföldi növénytermesztésben egyaránt az öntözhető területek gyors bővítésétől függ. Ennek hiányában egyre kevesebb gazda fogja vállalni a mezőgazdasági termelést, hiszen az aszályos esztendők számának növekedésével öntözés nélkül teljesen ráfizetésessé válik a gazdálkodás.
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.
A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
Az idei első negyedévben 9148 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,7 százalékkal nagyobb mint 2024 ugyanezen időszakában; a kiadások az összeg 83,8 százalékát kitevő 7667 lejt vittek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!