2011. február 02., 10:022011. február 02., 10:02
A minisztérium később közleményben fűzte hozzá, hogy a kabinet még hivatalosan nem tárgyalt erről a témáról, az energia árának liberalizálását az IMF vetette fel a tegnapi tárgyalásokon. Mint rámutatnak, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) a közeljövőben elemzést készít az IMF javaslatáról, ezt bemutatja majd a kormánynak, amely megvizsgálja, alkalmazható-e az árliberalizáció, vagy sem. Ugyanakkor a közlemény arra is kitér, hogy a javaslat csak az ipari fogyasztókra vonatkozik, a lakossági árat, illetve a közérdekű intézmények díjszabását nem liberalizálják.
Csak ütemterv szerint, fokozatosan lehet liberalizálni az energiapiac árait, hiszen katasztrofális következményekkel járna, ha ez egyik napról a másikra bekövetkezne – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság vezérigazgatója. A szakember szerint előbb hatástanulmányt kell készíteni, amelynek nemcsak az energetikai piac alakulását, hanem a liberalizálás szociális vetületeit is figyelembe kell vennie, s csupán a teljes kép ismeretében lehet kidolgozni a liberalizálás ütemtervét.
A vezérigazgató is úgy látja, hogy első lépésben az ipari árat lehet liberalizálni, s csak később a háztartási fogyasztói díjszabást. „Az energiapiac liberalizálása egyértelműen áremelkedéssel jár, elsősorban az országban megtermelt gáz ára fog növekedni, hogy elérje az importgáz árát. Kevés a valószínűsége annak, hogy a külföldről behozott gáz ára csökken, hogy egységes legyen a díjszabás” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. A vezérigazgató szerint az energiapiac liberalizálásának meg kell szüntetnie a szabályozott termelői árakat, s mindegyik termelőnek ki kell dolgoznia a saját stratégiáját. „Két lehetőségük van: vagy olyan árakat szabnak meg, hogy versenyképesek maradjanak, s egy időben fedezni tudják a költségeiket, vagy eltűnnek a piacról” – fogalmazott Nagy-Bege.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az energiapiac liberalizálásának ötlete nem újdonság, Románia már az EU-s csatlakozási szerződésben vállalta, majd az Európai Bizottság felkérésére a kormány tavaly jóvá is hagyta egy tanulmány elkészítését az energiapiac liberalizálásának várható következményeiről. Az energiaár-szabályozó hatóság tavalyi költségvetésében benne volt a tanulmányra szánt összeg, de a pénzt év közben visszavették. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy idén elkészül a hatástanulmány. Eközben a hírügynökségek megkeresésére a két legnagyobb földgáztermelő, a Petrom, illetve a Romgaz illetékesei nem kívánták kommentálni az árliberalizálási javaslatot.
A tegnapi kormány–IMF tárgyalásokon szó esett a veszteségesen működő állami vállalatok sorsáról is, az azoknak nyújtott állami támogatások mértékéről. Az országos adóhatóság ugyanis tegnap tette közzé a legnagyobb adós állami vállalatok listáját, amely szerint a Román Vasúttársaság (CFR) tartozik legtöbb pénzzel az állami költségvetésnek. A CFR adóssága meghaladja az 1,725 milliárd lejt (több mint 400 millió euró), az országos kőszéntársaság (CNH) pedig 1,467 milliárd lejjel (350 millió euró) tartozik. Az IMF a menthetetlenül veszteséges társaságok egy részének felszámolását, mások eredményességének javítását szorgalmazza.
Amint arról beszámoltunk, az IMF küldöttsége a Romániával 2009-ben megkötött, csaknem 20 milliárd értékű hitelmegállapodás soron következő felülvizsgálata céljából tartózkodik Bukarestben. A felek várhatóan a héten véglegesítik a szándéklevelet, amely tartalmazni fogja az IMF-fel szemben vállalt újabb kötelezettségeket, amelyek a következő hitelrészlet lehívásához szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
Látogatottsági adatok