„A saját decemberi földgázszámlámat sem értem. Azt látom, hogy megjelenik egy fogyasztás, arra számolnak egy összeget, majd hozzáadnak és levonnak. Az állam próbálja kompenzálni a drágulásokat, emelik a gyerekpénzt, a nyugdíjat is, de kérdés, hogy ez mire elegendő” – fejtette ki a közgazdász. Rámutatott,

„Minden támogatásnak, juttatásnövelésnek örülni kell, ám hosszú távon ez fájón érintheti az állami  költségvetést, ha növekszik a deficit, azt a végén mindannyian megérezzük. Reménykedhetünk, hogy az állam növelni tudja az adóbevételeit, ám ha ez nem sikerül, a megemelt támogatások leterhelik az államkasszát” – emelte ki Szabó Árpád.

Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy az idei év fejleményei nemcsak a hazai döntéseken múlnak, hiszen „az oroszok, az ukránok zsarolják Európát, hogy elzárják a földgázcsapot, vagy hogy mennyi földgázt engednek át a csöveken, az üzemanyagárakat hasonlóképpen a világpolitikai mozgások, döntések befolyásolják”. „Több tényező határozza meg a gazdaság alakulását és a mindennapi életünket, kényelmünket is” – hangsúlyozta a közgazdász, aki szerint éppen emiatt több forgatókönyv is lehetséges, a pesszimistától a derűlátóbbig több változat valósulhat meg, hiszen „csak az utólagos előrejelzés az egzakt tudomány”.

Meglátása szerint a legrosszabb változat az, hogy tovább drágul az energia és az üzemanyag, emiatt minden egyéb drágul, a lakásfenntartás és az élelmiszer kerül a legtöbbe, ami fájó pont a lakosság számára. „Az optimista forgatókönyv szerint sikerül visszaszorítani a koronavírus-járványt, megszűnnek világszerte a korlátozások, újraindul a szállítás, a világgazdaság, a vállalatok működnek, nyereséget termelnek, befizetik az adót, nő az államok bevétele, a kormányok kompenzálni tudják nyugdíj- és béremelésekkel az elszálló energiaárakat, és ez esetben lehet, hogy jobban fogunk élni” – részletezte Szabó Árpád.

Rajtunk is múlik

Aláhúzta egyúttal: érdemes elgondolni azon, hogy mennyire függünk a különböző szolgáltatásoktól, és mennyire vagyunk a saját kényelmünk rabjai. A közgazdász szerint ha átgondoljunk az életvitelünket, akkor tudunk változtatni. Példaként említette, hogy egy mondás szerint a vörösbort szobahőmérsékleten kell felszolgálni, de amikor ez a mondás született, 18–19 Celsius fok volt a szobákban. Azóta viszont már a 21–22 Celsius fok az elterjedt.

„Ha visszaszokunk arra, hogy 20 fokra fűtjük ki a lakásainkat, és felveszünk még egy pluszpulóvert, nem leszünk annyira kiszolgáltatva az energiaár-emelkedésnek, nem romlik olyan mértékben az anyagi helyzetünk és az életminőségünk” – hangsúlyozta Szabó Árpád, hozzátéve, a tapasztalat szerint már ha csak fél fokkal visszaállítják a hőszabályozót, egy fűtésszezonban máris több száz lejt lehet megtakarítani.