Általános drágulással köszöntött be az új év: kioltja az áremelkedés a minimálbér és a nyugdíjak indexálását

A bruttó minimálbér 2022-ben 2550 lejre emelkedett, ami 10,8 százalékos növekedést jelent 2021-hez viszonyítva. A nyugdíjpont értéke 10 százalékkal 1586 lejre, a minimálnyugdíj pedig 1000 lejre emelkedik. Nőtt a gyermeknevelési pótlék is, az úgynevezett gyermekpénz összege januártól 2 éves korig – fogyatékkal élő gyerekek esetében 3 éves korig – 600 lej lesz. A 2 évesnél nagyobb gyerekeknek 18 éves korukig, illetve a középiskolai tanulmányaik befejezéséig (legtöbb 26 éves korukig) 243 lej jár jövő év elejétől. A jövedéki adó az infláció mértékével nőtt majdnem minden termékkategória esetében. Az egyetlen kivétel a cigaretta, amelynek a jövedéki adója 563,97 lej marad 1000 szálanként.

A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint az ólmozott benzin jövedéki adója a 2021-es 2 149,09 lejről 2 226,24 lejre nőtt januártól ezer literenként, az ólommentes benziné 1 827,13 lejről 1 892,72 lejre, a gázolaj jövedéki adója pedig 1 734,66 lej lett ezer literenként a tavalyi 1 674,55 lejjel szemben. Ez az üzemanyag literenkénti árának mintegy 7 banis emelkedéséhez vezet.

A lapunknak nyilatkozó elemző szerint rengeteg tényező befolyásolhatja, miként alakul az idei esztendő, ám egyénileg is kézbe kell vennünk a sorsunkat, hogy szinten tartsuk az anyagi helyzetünket, és ne romoljon az életszínvonalunk. Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a Krónikának elmondta, a járványhelyzet mindenképpen meghatározza, miként alakul ez az év, de a világpolitikai döntések, a világgazdaság alakulása szintén nagymértékben befolyásolja a romániai mutatókat.

„Száz évvel ezelőtt a spanyolnáthának is hat vagy hét hulláma volt, több előrejelzés szerint a koronavírus-járvány is hasonlóan alakul, bár azt nem lehet tudni, milyen mutációk jelennek még meg, mennyire lesznek fertőzőek. De annak nagy a valószínűsége, hogy a vírus ebben az évben még velünk marad, és meghatározza az életünket” – vetítette előre a szakértő. Hozzátette:

az energiaárak és az üzemanyagár emelkedése begyűrűzik szinte minden termék árába, ami jelentős mértékben rontja a lakosság életszínvonalát, hiszen nemcsak a fűtés- és a villanyszámla lesz magasabb, de a fogyasztói kosár is sokkal többe kerül.

„A saját decemberi földgázszámlámat sem értem. Azt látom, hogy megjelenik egy fogyasztás, arra számolnak egy összeget, majd hozzáadnak és levonnak. Az állam próbálja kompenzálni a drágulásokat, emelik a gyerekpénzt, a nyugdíjat is, de kérdés, hogy ez mire elegendő” – fejtette ki a közgazdász. Rámutatott,

ha egy családban két gyerek van, akik kétévesnél nagyobbak, havonta mintegy 60 lejjel több gyerekpénzt kapnak, de ha a földgázszámla havi szinten száz lejjel nő még a kompenzálásokkal együtt is,  máris mínuszba jön ki az egyenleg, buktak 40 lejt.

„Minden támogatásnak, juttatásnövelésnek örülni kell, ám hosszú távon ez fájón érintheti az állami  költségvetést, ha növekszik a deficit, azt a végén mindannyian megérezzük. Reménykedhetünk, hogy az állam növelni tudja az adóbevételeit, ám ha ez nem sikerül, a megemelt támogatások leterhelik az államkasszát” – emelte ki Szabó Árpád.

Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy az idei év fejleményei nemcsak a hazai döntéseken múlnak, hiszen „az oroszok, az ukránok zsarolják Európát, hogy elzárják a földgázcsapot, vagy hogy mennyi földgázt engednek át a csöveken, az üzemanyagárakat hasonlóképpen a világpolitikai mozgások, döntések befolyásolják”. „Több tényező határozza meg a gazdaság alakulását és a mindennapi életünket, kényelmünket is” – hangsúlyozta a közgazdász, aki szerint éppen emiatt több forgatókönyv is lehetséges, a pesszimistától a derűlátóbbig több változat valósulhat meg, hiszen „csak az utólagos előrejelzés az egzakt tudomány”.

Meglátása szerint a legrosszabb változat az, hogy tovább drágul az energia és az üzemanyag, emiatt minden egyéb drágul, a lakásfenntartás és az élelmiszer kerül a legtöbbe, ami fájó pont a lakosság számára. „Az optimista forgatókönyv szerint sikerül visszaszorítani a koronavírus-járványt, megszűnnek világszerte a korlátozások, újraindul a szállítás, a világgazdaság, a vállalatok működnek, nyereséget termelnek, befizetik az adót, nő az államok bevétele, a kormányok kompenzálni tudják nyugdíj- és béremelésekkel az elszálló energiaárakat, és ez esetben lehet, hogy jobban fogunk élni” – részletezte Szabó Árpád.

Aláhúzta egyúttal: érdemes elgondolni azon, hogy mennyire függünk a különböző szolgáltatásoktól, és mennyire vagyunk a saját kényelmünk rabjai. A közgazdász szerint ha átgondoljunk az életvitelünket, akkor tudunk változtatni. Példaként említette, hogy egy mondás szerint a vörösbort szobahőmérsékleten kell felszolgálni, de amikor ez a mondás született, 18–19 Celsius fok volt a szobákban. Azóta viszont már a 21–22 Celsius fok az elterjedt.

„Ha visszaszokunk arra, hogy 20 fokra fűtjük ki a lakásainkat, és felveszünk még egy pluszpulóvert, nem leszünk annyira kiszolgáltatva az energiaár-emelkedésnek, nem romlik olyan mértékben az anyagi helyzetünk és az életminőségünk” – hangsúlyozta Szabó Árpád, hozzátéve, a tapasztalat szerint már ha csak fél fokkal visszaállítják a hőszabályozót, egy fűtésszezonban máris több száz lejt lehet megtakarítani.