2011. június 23., 09:062011. június 23., 09:06
Bizalmat szavazott a görög parlament a kormánynak, így a kabinet meghozhatja azt a rendkívül kemény megszorító intézkedéscsomagot, amely előfeltétele annak, hogy megkapja az országot sújtó mély gazdasági válság leküzdéséhez szükséges külföldi hitelcsomag 12 milliárd eurós újabb részletét. A képviselők tegnap hajnalban voksoltak a kabinet támogatásáról. Mint arról beszámoltunk, Jeórjiosz Papandreu pénteken alakította át kormányát, és arra kérte a parlamentet, hogy támogassa a kabinetet, amely fájdalmas gazdasági reformokkal törekszik a válság leküzdésére. Papandreu úgy fogalmazott, hogy nincs még vége a görög adósságok problémájának, és Görögország válaszút előtt áll. Az országnak most arra kell koncentrálnia, hogy az európai uniós partnerekkel együttműködve elkerülje „a hirtelen halált”, azaz az államcsődöt – hangoztatta a miniszterelnök. A kormányfő felszólította honfitársait, álljanak ki a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedési csomag mellett, hogy elkerülhessék a csődöt. Hozzáfűzte, hogy a nemzeti megosztottság nem segíti elő az ország túlélését. Kifejtette, hogy az ország pénztartalékai hamarosan kimerülnének a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió újabb kölcsönfolyósítása nélkül, és a problémákat nem lehetne megoldani a nemzetközi segítség visszautasításával.
A szakértők eközben már arról beszélnek, hogy az adósságcsapdából való kiszabadulás érdekében a görög kormány rákényszerül az állami vállalatok és ingatlanok egy részének értékesítésére. Reményei szerint ebből a forrásból mintegy 50 milliárd euró folyhat be 2015-ig az államkasszába. Szakértők a görög állami vagyon értékét 300 milliárd euróra becsülik.
Mint a szakemberek megfogalmazták, a görög adósságválság feneketlen hordónak tűnik: az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott pénzügyi mentőövek gyakorlatilag az utolsó centig a korábban fölvett (állampapírokkal finanszírozott) kölcsönök és kamataik törlesztésére mennek el. Idén 27,6 milliárd eurót kell Athénnak visszafizetnie, jövőre 33,7 milliárd euró esedékes. 2013-ban 30,7 milliárd, rá egy évre 31,8 milliárd, majd 2015-ben 74,1 milliárd euró lesz a tőketörlesztés és a kamatok összege. Ez összesen 198 milliárd eurót jelent, ami azonban csak 58 százaléka a teljes görög államadósságnak – állítják például a német Der Spiegel elemzői.
A válság terheinek nagy részét az állampolgároknak kell viselniük. Kevesebb állami juttatásban részesülnek, miközben magasabb adókat fizetnek, fizetésüket befagyasztotta, a nyugdíjakat megkurtította a kormány. A magánszférában foglalkoztatottakra is rájár a rúd: körükben a munkanélküliség aránya másfél év leforgása alatt 11,5-ről 16,2 százalékra szökött fel. A 34 évnél fiatalabb munkavállalók több mint 40 százalékának nincs állása.
Szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy Athén most gyors ütemben akarja dobra verni az állami ingatlanokat és vállalatokat, amelyek így a valós értéküknél alacsonyabb áron cserélhetnek gazdát. Az eladásra szántak között van az egyébként nyereségesen működő állami villamosművek (DEI) 17 százalékos tulajdonrésze – a szakszervezet azonban máris azzal fenyegetőzik, hogy privatizáció esetén sztrájkokkal fogja sötétbe borítani az egész országot. Vevőt keresnek a régi athéni repülőtérre, a Hellinikonra, amelyet 2004-ben bezártak. Területe az athéni tengerpart egyik legszebb szakaszára esik, 16 kilométerre a főváros központjától. Az új athéni repülőtér, az Eleftheriosz Venizelosz 55 százalékos tulajdonrésze sem maradna a görög állam kezében, mint ahogy az OTE telefontársaság 10 százalékát is eladják a Deutsche Telekomnak, amely már vételi ajánlatot tett.
De az olyan állami társaságok is magánkézbe kerülhetnek a jövőben, mint az állami sportfogadási és szerencsejáték-társaság, a mezőgazdasági bank (ATE), az állami vasúttársaság (Trainose), Thesszaloniki város gáz- és vízszolgáltató társasága, valamint számos, az Égei-tengeren fekvő sziget repülőtere, valamint a thesszaloniki és a pireuszi kikötő egy része. Eladás vár mintegy 75 ezer ingatlanra, illetve néhány tengeri sziklaszirtre és apró szigetre. Emellett a kormány eladná az északi országrészben, Xanthi város közelében található nyolcmillió négyzetméteres telket, amelyen egykor az Amerika Hangja rádióállomás működött, valamint a Kréta szigetén lévő egykori amerikai támaszpontot (750 ezer négyzetméter).
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
szóljon hozzá!