Fotó: Beliczay László
Az Új otthon elnevezésű lakásvásárlási program iránt sokkal kevesebben érdeklődnek, mint egy évvel ezelőtt. Felére csökkent az igénylések száma, a kiszámíthatatlan helyzet, a hatalmas mértékű infláció és a növekvő kamat elbizonytalanítja a lakásvásárlókat – fejtették ki gazdasági elemzők.
2022. április 22., 19:012022. április 22., 19:01
Drasztikusan megváltozott a trend: miközben egy évvel ezelőtt még soha nem tapasztalt érdeklődés övezte az Új otthon lakásvásárlási programot, idén felére csökkent az igénylések száma. Elemzők szerint a növekvő infláció és kamat elbizonytalanítja a potenciális lakásvásárlókat.
Az országos garanciaalap (FNGCIMM) tájékoztatása szerint a program első hónapjában valamivel több mint ezer hitelkérelmet hagytak jóvá, miközben tavaly ilyenkor a program indítása utáni első hónapban már közel kétezer kérést hagytak jóvá. Az Új otthon program összköltségvetése idén 1,5 milliárd lej, a keretnek eddig mindössze 15 százaléka fogyott el. Idén egy átlaghitel értéke 76 ezer euró, 7 ezer euróval több, mint egy évvel korábban.
Megalapozottnak tartja a visszafogottságot Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Lapunknak kifejtette, 15 éves rekordon van az infláció, a március végi legfrissebb adatok szerint átlépte a 10 százalékos pszichológiai határt.
– részletezte a közgazdász. Hozzátette, a meredeken növekvő infláció kezelésére a Román Nemzeti Bank legfontosabb eszköze az alapkamat-emelés, ha az infláció tovább emelkedik, valószínű elkerülhetetlen lesz a további alapkamat-növelés, ami beépül a banki hitelek kamataiba. Ahogy emelkedik a kamat, növekednek a törlesztőrészletek, így egyre többen döntenek úgy, hogy ezt nem vállalják be, vagy nem is hagynak számukra jóvá hitelt, mert nem elég rá a jövedelmük.
Az Új otthon program iránt lecsökkent érdeklődés az ingatlanpiacon a kereslet visszaeséséhez, az árak mérséklődéséhez kellett volna vezessen, ám egyelőre nem ez történt – hívta fel a figyelmet Szász Levente. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja készített egy elemzést, eszerint az ingatlanárak az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt időszakban jelentősen növekedtek, ráadásul a tranzakciók száma is nőtt.
– fejtette ki Szász Levente. Az elemzés szerint Kolozsváron egy hónap alatt, februártól márciusig 4,2 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, Bukarestben 2,4 százalékkal, Brassóban 2,7 százalékkal, Temesváron 0,2 százalékkal.
Egyre nehezebb lakást venni. A háború, a növekvő infláció, az energiaválság a hitelek drágulásához vezet
Fotó: Pinti Attila
A bizonytalanság mindig tükröződik a hitelkamatokban, a háború, a növekvő infláció, az energiaválság oda vezet, hogy drágulnak a hitelek – szögezte le lapunknak Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Kifejtette, a bankok is tesznek ilyenkor egy lépést hátra, szigorúbban bírálják el a hiteleket, bizonytalannak ítélt jövedelmeket már nem vesznek figyelembe. Ez oda vezet, hogy csökken a hitelfelvevő képesség, egyre kisebb összegekhez lehet hozzáférni.
A kockázat mind a két oldalon megnövekedett – mondta a pénzügyi szakértő. Felidézte, a 2008-as válság után a központi bankok pénzt nyomtak a piacra, a bankközi kamatok viszonylag alacsonyak voltak, ami azt eredményezte, hogy a lakosság aránylag olcsón és stabilan jutott az elmúlt tíz évben hitelhez, sokan vásároltak ingatlant, rengeteg ingatlanfejlesztés zajlott. Éppen az ösztönzött hitelfelvételi lehetőség következtében hatalmas ütemben növekedtek az ingatlanárak, és ez nem állt le, hiszen most már az építőanyag is robbanásszerűen megdrágult. „Kettős nyomás nehezedik a potenciális vásárlókra: drágul az ingatlan, emelkedik a kamat. Tehát egyre nagyobb hitelt kellene felvenni, egyre drágábban, ez sokakat elrettent” – mondta Bordás Attila.
Az Új otthon program változó kamatozású, a jelenlegi körülmények mellett érdemes megnézni a fix, vagyis rögzített kamatozású jelzáloghitelre adott ajánlatokat – tanácsolják az elemzők. Bordás Attila kifejtette, harminc évre egyetlen bank sem kötelezi el magát fix kamattal, ilyen ajánlatot ne is keressünk.
A szakértő elmondta, olyan ajánlatok is vannak a piacon, hogy a bankok egy és hét év között kínálják a rögzített kamatot. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban kiszámítható a törlesztőrészlet, és valószínűsíthető, hogy ennyi idő alatt megszűnik a bizonytalanság, javul a helyzet. Ezért érdemes megfontolni, még akkor is, ha a rögzített kamat 1–2 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi változó. Bordás Attila hangsúlyozta, a bankrendszernek refinanszírozhatóvá kell tennie a hiteleket a magánszemélyek számára, tehát ha közben megjelenik egy előnyösebb ajánlat, az ügyfélnek jogában áll lépni, a fix kamatozás esetén ugyanakkor a bank kérhet 1–3 százalékos előtörlesztési illetéket.
Kilenc éve nem volt ekkora a hitelkamatláb
A szerdai 4,71 százalékról 4,73 százalékra nőtt csütörtökön a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR). Ennél magasabb ROBOR-szintet 2013. április 10-én jegyeztek, amikor 4,74 százalékon állt a mutató. 2020 elején évi 3,19 százalékon állt a ROBOR, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a szerdai 4,88 százalékról 4,90 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 4,96 százalékról 4,97 százalékra emelkedett. A BNR igazgatótanácsa nemrég 2,5 százalékról 3 százalékra emelte az alapkamatot. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 1,86 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,17 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!