Pocsék időszakot jelent infrastrukturális szempontból a 2015-ös év Románia számára, idén ugyanis mindössze 13 kilométerrel bővül a járművezetők által használható autópályák hossza.
2015. december 03., 17:042015. december 03., 17:04
Az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) hamarosan megnyitja a dél-erdélyi sztráda Temesvár és Lugos közötti szakaszának 2-es jelzésű, 25 kilométeres részét, ezzel egyidőben pedig a már 2013-ban elkészült, de egyelőre nem használható 1-es jelzésű, 10 kilométeres szakaszt is átadják.
Ezzel szemben, az ígéretekkel ellentétben egészen 2016 júniusáig zárva marad a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Szászváros közötti, hármas jelzésű, 22 kilométeres része, így az ország sztrádáinak hossza alig 13 kilométerrel bővül.
Hamarosan a határig autópálya vezet
A Capital.ro gazdasági hírportál úgy értesült, hogy a Temesvár–Lugos-sztráda 25 kilométeres szakaszát valamikor két hét múlva, december 15. és 20. között nyitják meg. A kivitelező állítólag már lefektette a legfelső aszfaltréteget, így ezek után már csak abban bíznak, hogy az időjárási körülmények kedvezőek lesznek, és lehetővé teszik az utolsó simítások elvégzését.
A szakasz megnyitása után használhatóvá válik a Temesvár–Lugos-autópálya 1-es jelzésű része is: a román–magyar határ fele vezető tíz kilométeres szakaszt már 2013 végén befejezték, eddig azonban nem lehetett használni, mert egyszerűen a mezőn ért véget. A 25 kilométeres szakaszt egyébként jóval a határidő lejárta előtt avatják fel, a kivitelező olasz Tirrena Scavi vállalattal kötött szerződés értelmében ugyanis a munkálatokat 2016 júliusáig kell befejezni. A sztrádaszakasz megépítése általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 96 millió euróba került.
A Mediafax hírügynökségnek ugyanakkor az útügyi hatóság arról számolt be, hogy a Nagyszeben–Szászváros-sztráda 3-as jelzésű, 22 kilométeres része 2016 júniusáig zárva marad: a határidőről a kivitelezővel állapodtak meg, de az időpont kitolását nem indokolták. A CNADNR azt is közölte, hogy az érintett szakasz egy 200 méteres részét már lebontották, az újraépítés költségét pedig teljes egészében a kivitelező, az olasz Salini Impregilo állja. Mint kiderült: az autópálya-szakasz alapjával adódtak gondok, emiatt jelentek meg repedések nem sokkal a rész megnyitása után.
Az útügyi hatóság korábban az ígérte, hogy a 22 kilométeres lezárt szakaszt már idén decemberben megnyitják, Dan Marian Costescu közlekedésügyi miniszter ugyanakkor néhány napja úgy nyilatkozott: „a sztráda addig marad zárva, amíg minden biztonsági intézkedést és eljárást véglegesítenek”. Narcis Neaga, az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság vezérigazgatója egyébként márciusban úgy nyilatkozott: év végéig 80–90 kilométerrel fog bővülni a romániai autópálya-hálózat, amely 2015 elején körülbelül 700 kilométeres volt.
Nem lehet licitet hirdetni
A Mediafax eközben kormányzati forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy egyelőre nem lehet versenytárgyalást hirdetni a Nagyszeben és Piteşti közötti, 115 kilométeres sztráda megépítésére, mert az öt szakasz közül csak kettő esetében készült el a megvalósíthatósági tanulmány, a környezetvédelmi engedélyt pedig csak a teljes pályára bocsátják ki.
A kormány állítólag megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy ebben az esetben tekintsenek el az előírásoktól. A megvalósíthatósági tanulmány egyébként a két szélső, 1-es és 5-ös jelzésű részre készült el, ennek oka valószínűleg az, hogy a három belső szakasz nyomvonala nehézkes, hegyvidéki terepen vezet – ezek esetében a tanulmányt csak jövő évre véglegesítik. A Mediafax értesülései szerint így a versenytárgyalást leghamarabb 2017-ben lehetne kiírni, a kabinet viszont azt szeretné, ha ezúttal az egyes szakaszokra is ki lehetne váltani a környezetvédelmi engedélyt, így a Nagyszeben és Piteşti felőli részek építésének korábban, már jövő évben neki lehetne látni.
A Kárpátokon átívelő autópályára nagy szükség lenne, a jelenlegi útviszonyok ugyanis komoly fejtörést okoznak főként a teherforgalom számára. Az Olt-völgyét például december első napjaiban le kellett zárni a földcsuszamlás miatt, tavaly pedig a Piteşti és Râmnicu Vâlcea közötti szakasz volt használhatatlan a teherautók számára két és fél hónapon keresztül – a fuvarozók állítólag emiatt 35 millió eurós veszteséget könyveltek el. Az útlezárások az ország egyik legnagyobb vállalatának, a mioveni-i Dacia-gyárnak is komoly gondot okoznak, az üzem vezetői emiatt többször is felszólították a kormányt a sztrádaépítés ütemének gyorsítására.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!