Fotó: Jakab Mónika
Számos ok közrejátszott abban, hogy a közelmúltban rengeteg ügyfél késve, néhol több mint féléves elmaradással kapta meg energiaszámláit – ismertette az elektromosáram-szolgáltatók országos szövetségének (AFEER) elnöke.
2023. május 11., 16:202023. május 11., 16:20
Laurențiu Urluescu szerint a közelmúltban, az energiaválság és -drágulás által jellemzett időszakban a cégeknek legalább 15-ször kellett változtatniuk a számlákat kiadó informatikai rendszeren – és ez a legfőbb ok, ami miatt az ügyfelek hosszabb-rövidebb időn keresztül nem kaptak értesítést arról, mennyivel tartoznak. Tudni kell, hogy egy nagyobb szolgáltató által működtetett szoftvernek naponta akár több tízezer számlát is ki kell adnia, ezek pedig ugye nem csupán a fizetendő összeget tartalmazzák. Ha egyetlen rubrikában változtatni kell a számítási vagy megjelenítési módon, az a teljes rendszert befolyásolja.
– erősítették meg IT-szakemberek a Wall-street.ro portálnak, jelezve: az informatikai rendszerek nem arra voltak kitalálva, hogy ennyire rugalmasan kezeljék a változtatásokat, ugyanis erre korábban nem volt igény. Urluescu a portál szerint kijelentette: az új előírásokat valós egyeztetés, alapos tanulmányok elkészítése nélkül vezették be, és rövid alkalmazási határidőt adtak. Emiatt sok esetben előfordultak késések, újraszámolások – idézte fel az AFEER elnöke.
Aki emlékeztetett: a kormány árplafonálási intézkedései jelentették a legnagyobb kihívást, a tavalyi év végén pedig még bonyolultabbá vált a helyzet, amikor 900 ezer felhasználót arra kényszerítettek volna, hogy saját felelősségre tett nyilatkozattal jelentse be, melyik az az egyetlen megengedett csatlakozási pont, ahol esetében ársapkát alkalmazhatnak. Ekkor olyan IT-változtatásokat kellett volna eszközölni, amelyekhez a szolgáltatók nem rendelkezhettek a szükséges adatokkal. Végül lemondtak róla, de csupán négy nappal a beharangozott életbe ültetés előtt – érzékeltette a helyzet visszásságát a szakember, közölve: a fejetlenség így is késéseket okozott decemberben-januárban.
Urluescu kitért az áprilistól bevezetett, egységes formátumú és elméletileg „egyszerűbb” számlák kiadására is. Közlése szerint
Ez főleg a papíralapú értesítések esetében okoz fejtörést és pluszkiadásokat.
A Wall-street.ro cikke szerint a fentebb említett okok mellett az is késéseket okozhat a számlakibocsátásokban, ha egy-egy szolgáltatónak hirtelen megnő az ügyfeleinek a száma. Ez történt például a Hidroelectricával, amely 2021-ben lépett be a szolgáltatói piacra, és most már félmillió klienssel rendelkezik. Szakemberek szerint ha egy szoftvernek egyetlen éjszaka alatt 100 ezer számlát kell kiállítania, egy-két napnyi kiesés nagy gondot okoz. És mivel egy-egy algoritmus megváltoztatása heteket is eltarthat, valahogy be kell hozni a lemaradást, ami mondjuk napi 200-300 ezer számla kiállítását feltételezi, erre pedig nem minden szoftver képes.
Mint ismeretes, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) rendelete szerint immár kötelezik az energiaszolgáltatókat arra, hogy havonta kiküldjék a számlákat, ha pedig egyszerre több mint egyhavi fogyasztást számláznak ki az ügyfélnek, akkor lehetővé kell tenniük a részletfizetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!