Hetek, sőt hónapok óta szerepel az országos és az anyaországi hírekben, hogy a nemzetközi cégek gyengébb minőségű termékeket forgalmaznak a kelet-európai országokban. A tudatos vásárlók ezt már rég tudják, mint ahogy azt is, hogy hol lehet és érdemes jó minőségű kávét, mosószert, édességet beszerezni.
2017. március 02., 15:092017. március 02., 15:09
Jóval azelőtt, hogy Magyarországon, Lengyelországban és tavaly decemberben Romániában is kirobbant volna a kelet- és nyugat-európai piacokon gyártott termékek közötti különbség miatti vita, az erdélyi vásárlók jól tudták, hogy jelentős különbség van az itteni Jacobs vagy Amaroy kávé és a Németországból behozott, egyazon feliratú termék között. És azt is, hogy érdemesebb ismerőstől, a piacról vagy az úgynevezett „magyar üzletekből” beszerezni az eredeti németországi Ariel vagy Omo mosószert, mert az sokkal jobban fehérít, tisztít, mint a nagyáruházak polcain található azonos csomagolású társa.
Az azonos gyártó által más-más piacokra készült termékek közötti minőségbeli különbséget több országban laboratóriumi tesztekkel is bizonyították, s a kelet-európai országok kormányai az uniós hatóságoktól kérték, hogy vizsgálják ki, miért jut silányabb minőségű termék a keleti országokba. Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy egyre többen a termékek vonalkódja alapján döntik el, hogy például milyen kávét vásárolnak. Ő tapasztalatból mondja, hogy azok a legízletesebbek, amelyek számsora 700-zal kezdődik, mert azokat kávétermő országban csomagolják.
A 13 számból álló vonalkód megfejtése érdekében Csomóss Miklós fogyasztóvédő szakemberhez fordultunk, aki ezt a termék személyazonosságijának nevezte, hiszen ezen tüntetik fel, hogy melyik országból származik (ez az első három szám), melyik cég gyártotta, de szerepel benne a termékazonosító és egy ellenőrző szám is. A vonalkód ugyanakkor néha megtévesztő lehet, hiszen ha egy bizonyos terméket ömlesztve hoznak be az országba, és itt csomagolják, akkor már nem a származási ország szerepel rajta. Továbbá vannak olyan számok, amelyek a kiskereskedelmek és kiszállítók lokális használatára vannak fenntartva, például a 200-290 közötti számok, így megtörténhet, hogy egy üzletlánc minden termékén csupán ennyi van feltüntetve.
Az első vonalkódot különben 1950-ben Bernard Silver és Norman Joseph Woodland alakította ki, s az első, gyakorlatban is alkalmazottat 1973. április 3-án az IBM mutatta be. Az első termék, amit vonalkód alapján azonosítottak, egy Wrigleys rágógumi volt – azóta is múzeumban őrzik. Az újságok és egyéb sajtótermékek vonalkódja az egész világon 977-es számmal kezdődik, a könyveké 978-cal függetlenül attól, hol és milyen tulajdonban készültek. Románia vonalkódja: 594, Magyarországé 599, Németországé 400-440 közötti lehet, Franciaországé 300-370, Kínáé 690-692, Svédországé 730, Olaszországé 800-830. Ausztriáé: 900-910, Hollandiáé 870, Spanyolországé 840, s ha finom csokit szeretnénk, akkor a 760-nal kezdődő vonalkódot figyeljük, ez ugyanis Svájc azonosítója.
Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany csütörtökön 441,8557 lejt ér, 1,5799 lejjel (0,35 százalékkal) többet, mint szerdán (440,2758 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Optimális esetben már idén nyáron lezárulhat a tranzakció a magyar MVM és az E.ON romániai leányvállalata között – adott hangot derűlátásának Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.
Újra árat emelt csütörtökön töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez volt a februári hónap első drágítása, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.
Tavaly a nyers adatok szerint 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023-hoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Átlagosan 7 százalékkal drágultak az albérletek a tíz legnagyobb romániai városban éves szinten. A legnagyobb áremelkedést a nagyváradi garzonlakások esetében láthatjuk.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 440,2758 lejt ér, 4,4194 lejjel (1,01 százalékkal) többet, mint kedden. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
szóljon hozzá!