Jóval azelőtt, hogy Magyarországon, Lengyelországban és tavaly decemberben Romániában is kirobbant volna a kelet- és nyugat-európai piacokon gyártott termékek közötti különbség miatti vita, az erdélyi vásárlók jól tudták, hogy jelentős különbség van az itteni Jacobs vagy Amaroy kávé és a Németországból behozott, egyazon feliratú termék között. És azt is, hogy érdemesebb ismerőstől, a piacról vagy az úgynevezett „magyar üzletekből” beszerezni az eredeti németországi Ariel vagy Omo mosószert, mert az sokkal jobban fehérít, tisztít, mint a nagyáruházak polcain található azonos csomagolású társa.

Az azonos gyártó által más-más piacokra készült termékek közötti minőségbeli különbséget több országban laboratóriumi tesztekkel is bizonyították, s a kelet-európai országok kormányai az uniós hatóságoktól kérték, hogy vizsgálják ki, miért jut silányabb minőségű termék a keleti országokba. Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy egyre többen a termékek vonalkódja alapján döntik el, hogy például milyen kávét vásárolnak. Ő tapasztalatból mondja, hogy azok a legízletesebbek, amelyek számsora 700-zal kezdődik, mert azokat kávétermő országban csomagolják.

A 13 számból álló vonalkód megfejtése érdekében Csomóss Miklós fogyasztóvédő szakemberhez fordultunk, aki ezt a termék személyazonosságijának nevezte, hiszen ezen tüntetik fel, hogy melyik országból származik (ez az első három szám), melyik cég gyártotta, de szerepel benne a termékazonosító és egy ellenőrző szám is. A vonalkód ugyanakkor néha megtévesztő lehet, hiszen ha egy bizonyos terméket ömlesztve hoznak be az országba, és itt csomagolják, akkor már nem a származási ország szerepel rajta. Továbbá vannak olyan számok, amelyek a kiskereskedelmek és kiszállítók lokális használatára vannak fenntartva, például a 200-290 közötti számok, így megtörténhet, hogy egy üzletlánc minden termékén csupán ennyi van feltüntetve.

Az első vonalkódot különben 1950-ben Bernard Silver és Norman Joseph Woodland alakította ki, s az első, gyakorlatban is alkalmazottat 1973. április 3-án az IBM mutatta be. Az első termék, amit vonalkód alapján azonosítottak, egy Wrigleys rágógumi volt – azóta is múzeumban őrzik. Az újságok és egyéb sajtótermékek vonalkódja az egész világon 977-es számmal kezdődik, a könyveké 978-cal függetlenül attól, hol és milyen tulajdonban készültek. Románia vonalkódja: 594, Magyarországé 599, Németországé 400-440 közötti lehet, Franciaországé 300-370, Kínáé 690-692, Svédországé 730, Olaszországé 800-830. Ausztriáé: 900-910, Hollandiáé 870, Spanyolországé 840, s ha finom csokit szeretnénk, akkor a 760-nal kezdődő vonalkódot figyeljük, ez ugyanis Svájc azonosítója.