Tavalyhoz képest jóval kevesebb bevétele volt az államkasszának az idei első negyedévben: január és április között 73,9 milliárd lej – a bruttó hazai termék (GDP) 9,8 százaléka – folyt be a központi büdzsébe, ez 2,8 százalékkal kevesebb 2015 azonos időszakához képest.
2016. május 28., 15:482016. május 28., 15:48
2016. május 28., 17:122016. május 28., 17:12
A pénzügyminisztérium adatait közzétevő News.ro hírportál beszámolója szerint a visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) szerzett bevétel számottevően, 8,8 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest.
Az államkassza így 2016 első negyedévében a GDP-nek alig 0,02 százalékával bővült, ehhez képest 2015 első négy hónapjában a bruttó hazai termék 0,84 százalékával gyarapodott. A pénzügyi tárca ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az országos adóhatóság (ANAF) idén január és április között 66,6 milliárd lejes bevételt jegyzett, ez 1 százalékkal haladja meg a tavalyi adatokat, illetve 3 százalékkal nagyobb az előzetesen becsült jövedelemnél.
Cáfolja a szaktárcát az ANAF
A minisztérium azzal magyarázza az áfából befolyó összeg visszaesését, hogy január elsejétől 24-ről 20 százalékra csökkent az általános forgalmi adó, illetve az élelmiszerekre kivetett illeték már tavaly júniustól 9 százalékra mérséklődött. A másik indok, hogy az említett időszakban 254,8 millió lejjel növekedett az áfából visszaosztott összeg.
Nem ért egyet ezzel Gelu Diaconu, az ANAF elnöke, aki szerint a viszszaesés kizárólag a növekedő adócsalásnak tudható be, hiszen év eleje óta a fogyasztás óriási mértékben, közel 20 százalékkal bővült. Diaconu azzal érvelt, hogy az áfából származó bevétel már januárban is jelentős mértékben csökkent. Az általános forgalmi adóval ellentétben más téren előrelépés történt: a profitadóból származó bevétel 12 százalékkal, a nyugdíjalaphoz való hozzájárulások összege 3,5 százalékkal, a jövedéki adóból származó jövedelem pedig 2,7 százalékkal bővült az első negyedévben. 13,5 százalékkal nagyobb összeg folyt be a különböző javak használatára, azaz elsősorban a szerencsejátékok üzemeltetésére kivetett illetékből is.
Visszaesést tapasztaltak a helyi önkormányzatok is, az ingatlanadóból befolyt összeg ugyanis 20,6 százalékkal esett vissza – ez annak „köszönhető\", hogy két hónappal, június végéig meghosszabbították a határidőt, amíg 10 százalékos kedvezménnyel fizethetik be a jogi és magánszemélyek az illetéket.
A béremelések miatt nagyobb volt a kiadás
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint eközben az államkassza kiadásai elérték a 73,8 milliárd lejt: ez összegben kifejezve 5,3 százalékkal haladja meg a 2015-ös adatokat, a GDP-hez viszonyítva ugyanakkor arányosan 0,1 százalékos visszaesést jelent. A tavalyi év második felében végrehajtott béremelés – a helyi közigazgatásban 12 százalékkal, az egészségügyben 25 százalékkal, a tanügyben 15 százalékkal, a közszféra más ágazataiban pedig 10 százalékkal nőttek a fizetések – nyomán 8,4 százalékkal emelkedett a közalkalmazottak bérkerete. Emellett tavaly június elsejétől megkétszerezték a kiskorúaknak járó gyermekpénzt, július elsejétől pedig a bruttó minimálbért is növelték 75 lejjel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!