A hazai bankok által a legalapvetőbb tevékenységek után felszámolt illetékekről közölt összeállítást az Economica.net gazdasági és pénzügyi hírportál annak nyomán, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) egyik illetékese nemrég arról számolt be: a pénzintézetek „erkölcstelen” pluszköltségekkel terhelik ügyfeleiket.
2015. november 26., 15:352015. november 26., 15:35
2015. november 26., 17:152015. november 26., 17:15
Az összeállításból kiderült, hogy egyes bankok valóban indokolatlanul nagy díjszabást alkalmaznak akkor is, ha a kliens csak a számlaegyenleget kéri a bankautomatánál.
A Román Kereskedelmi Bank (BCR) és a BRD például nem számol fel pluszösszeget, amennyiben az ügyfelek a pénzintézetek saját automatáit használják, ezzel szemben a BCR klienseinek 4,5 lejt, a BRD-s kártyával rendelkezőknek pedig egy eurónak megfelelő összeget kell fizetniük, amennyiben más bank berendezésénél igénylik az egyenleget.
Más pénzpolitikát alkalmaz a Transilvania Bank és a Raiffeisen Bank: noha mindkét pénzintézet 2 lejt számol fel más automaták használatakor, az ügyfél azonban a saját gépeknél sem ússza meg ingyen az egyenleglekérdezést, amelyért minden alkalommal 30 banit vonnak le a számláról.
Saját hálózatában ugyancsak 30 banis díjszabást alkalmaz a CEC Bank, az UniCredit és az OTP Bank, míg más pénzintézetek használatakor 1,5–2,5 lejt kell fizetniük az ügyfeleknek. Az Economica.net összeállítása szerint a legkedvezőbb feltételeket a Garanti Bank kínálja, a saját automatánál történő számlaegyenleg-lekérdezéskor ugyanis nem számol fel pluszilletéket, míg már berendezések használata egy lejbe kerül.
A BCR és a BRD egyébként a készpénzfelvételkor felszámolt illeték terén is „élen jár”: amennyiben az ügyfél más bank automatájánál vesz fel pénzt, egyrészt ki kell fizetnie az összeg egy százalékát, a BCR-nél azonban ez nem lehet kevesebb 15 lejnél, a BRD pedig erre további 5 lejt is rászámol.
Mindez hamarosan megváltozhat, Romániának ugyanis gyakorlatba kell ültetnie egy európai uniós irányelvet, amely szerint minden EU-s állampolgár alapvető joga lenne, hogy rendelkezzen egy bankszámlával, amelyet ingyenesen vagy „észszerű” áron használhat. A bankszámlanyitás az előírás szerint attól is független lenne, hogy az ügyfél rendelkezik-e hitelelmaradással.
Az irányelv szerint a kliensek alapvető banki műveleteket végezhetnének el a készpénzfelvételtől kezdve a más számlára való átutalásig. Az EU a tagállamokra bízza, hogy ezt milyen díjszabás ellenében teszik elérhetővé a bankok, amelyen ingyenesen is biztosíthatják a szolgáltatást. Az Európai Unió illetékesei abban bíznak, hogy az intézkedés nyomán széles körben elterjednek a pénzügyi szolgáltatások, mindez ugyanakkor a nehéz anyagi helyzetben lévőket is segíteni fogja.
Ruxandra Avram, a Román Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatóságának vezetője szerint az uniós irányelv miatt „nehéz idők következnek a bankok számára”. Kifejtette: az intézkedéssel gyakorlatilag arra kötelezik majd a pénzintézeteket, hogy egyesítsék legalább tíz olyan szolgáltatásukat, amelyeket eddig külön-külön értékesítettek, emiatt pedig kiéleződik a versenyhelyzet a bankok között.
Ruxandra Avram arra is kitért: igazságtalannak tartja, hogy a bankok többsége pluszösszeget számol fel, amikor az ügyfél az automatánál igényli a számlaegyenleget. „Meglátásom szerint ez egy erkölcstelen kezelési költség. Én rábízom a pénzemet a bankra, amiért cserébe semmit nem kapok, sőt még nekem kell kitalált összegeket fizetnem” – fogalmazott a BNR igazgatója.
Az irányelv egyébként azt is előírja, hogy az uniós állampolgárok bármikor részletesen tájékozódhatnak arról, hogy az alapvető banki csomagot más – bármely EU-s tagországban működő – pénzintézetek mekkora összegért kínálják, a központi jegybank szakértője szerint pedig ez a bankok közötti konkurenciát fogja kiélezni a kezelési költségek tekintetében is.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!