Fotó: Agerpres
2009. június 08., 11:422009. június 08., 11:42
Azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony a társasági nyereségadó, még nem minősíthetők adóparadicsomnak. Ha ez lenne a meghatározó, akkor Németországhoz és Franciaországhoz képest Magyarország is adóparadicsomnak lenne tekinthető, míg Magyarországhoz képest Írország lenne az. Az az állítás tehát, hogy a 10 százalékos társasági nyereségadó okán Ciprus adóparadicsom lenne, hamis – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi felelőse. Hozzátette: Magyarországon ebben a vitában a politikai célú manipulációk sajnálatos módon felülírják a tényeket és a szakmai szempontokat.
A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) álláspontja szerint, amelyet teljes mértékben oszt az Európai Bizottság, és amely a G20-csoport áprilisi londoni csúcsértekezletén is megerősítést nyert, adóparadicsomnak az az ország tekinthető, amely tisztességtelen adóversenyt folytat, így például a külföldi befektetőknek alacsonyabb adókulcsot kínál, mint a hazai cégeknek.
További jellemző az adórendszer áttekinthetetlensége és az együttműködés, az adatszolgáltatás megtagadása más országok számára azok saját adófizetőiről, azok ottani üzleti tevékenységéről, bevételeiről, befektetéseiről, adóköteles jövedelmeiről. Ciprus esetében ezek egyike sem áll fenn.
Offshore cégeknek pedig az olyan vállalatok tekinthetők, amelyek abban az országban, ahol bejegyezték őket, semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak, csupán más országokban keletkezett bevételeiket irányítják oda adókikerülés céljából – részletezte Kovács László. Beszámolt arról is, hogy az Európai Unió tagállamainak becslések szerint évente több százmilliárd euró veszteséget okozó adóelkerülés és adócsalás ellen az Európai Bizottságévek óta következetes harcot folytat. Több javaslatot is tett az áfacsalás visszaszorítására, amelyek közül néhányat az uniós pénzügyminiszteri tanács már jóvá is hagyott, és azok rövidesen életbe lépnek, míg mások még jóváhagyásra várnak.
„Ugyancsak a pénzügyminiszteri tanács asztalán van az az Európai Bizottság által februárban elfogadott javaslatom, amely megtiltaná a tagállamoknak, hogy a banktitokra hivatkozva megtagadják az adatszolgáltatást más tagállamok adófizetőinek ottani pénzügyeiről” – tájékoztatott a magyar biztos.Hozzátette: egy következő javaslat ennek az elvnek az egységes alkalmazását javasolja a tagállamoknak az Európán kívüli országok irányába is.
Végül a miniszterek asztalán van az a bizottság által elfogadott Kovács-javaslat is, amely a kamatadó kikerülését megakadályozó, de jelenlegi formájában hiányos szabályozás olyan módosítását kezdeményezi, amely megszüntetné a kiskapukat. Várható, hogy ezeket a javaslatokat a pénzügyminiszteri tanács még ebben az évben jóváhagyja – hangsúlyozta Kovács László.
Mindezt egyrészt a tagállamok veszteségeinek a válság miatt különösen fontos mérséklése, másrészt az indokolja, hogy miközben százmilliók tisztességesen tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, egyes cégek és magánszemélyek óriási összegeket vonnak ki a kötelező adózás alól – fűzte hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok