Nekünk kis erőfeszítés, nekik nagy segítség. Adólejeinkre várnak a civil és vallási szervezetek
Fotó: Pixabay
Bár már évek óta lehetőség nyílik arra, hogy a romániai munkavállalók a befizetett jövedelemadójuk egy része felett rendelkezzenek, még mindig igen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább az államkasszában hagyják a felajánlható összegeket. Idén május 25-éig lehet rendelkezni a jövedelemadó 3,5 százalékával, számos szervezet várja a felajánlásokat.
2021. május 17., 07:512021. május 17., 07:51
2021. május 17., 13:022021. május 17., 13:02
Május 25-ig ajánlhatjuk fel a személyi jövedelemadónk 3,5 százalékát civil szervezeteknek, egyházaknak vagy diákoknak ösztöndíjként, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az államkasszában hagyja a jótékony célokra felajánlható összeget.
Az űrlapot a személyes adatainkkal kell kitölteni, majd következik a kedvezményezett szervezet, alapítvány adószáma, bankszámlaszáma és a hivatalos megnevezése. Ezek az információk a kiszemelt civil szervezet honlapján, Facebook-oldalán megtalálhatók. A kitöltött nyomtatványt postai úton, tértivevényes ajánlott küldeményként lehet beküldeni az adóhivatalnak, vagy személyesen be lehet nyújtani a területi kirendeltségeknél, aki pedig rendelkezik elektronikus aláírással online is beküldheti az adóhivatalnak.
Az államkincstárnak a felajánlástól számított 90 napon belül át kell utalnia az összeget a kedvezményezettnek. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány alatt igényelt állami támogatásokból származó jövedelem után adózni kell ugyan, de ebből nem lehet felajánlani a 3,5 százalékot, tehát ha egy alkalmazott kényszerszabadságon volt, arra az időszakra kapott fizetéséből nem irányítanak át pénzt a civil szervezeteknek.
Az előző évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy
Ez azt jelenti, hogy akár hétszer akkora összeget ajánlhattak volna fel az adófizetők, hogy segítsék a civilek tevékenységét, ám nem tették meg, így nagy összeg maradt az államnál.
Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly összesen 24,3 milliárd lej személyi jövedelemadót fizettek be, ebből 153,3 millió lejt irányítottak át a civil szférának, ami kevéssel több, mint 0,6 százalék. Az idei költségvetési törvényben 26,1 milliárd lejnyi személyi jövedelemadóra számítanak, és a korábbi évek felajánlási kedvére alapozva, úgy becsülték meg, hogy 160 millió lejt kell majd átirányítani a civil szférának, ami szintén hozzávetőleg 0,6 százalék.
– állapította meg az RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: a civil szféra nehezen valósít meg saját jövedelmet, amiből fenntartsa a tevékenységet, megszervezze a programokat, a világjárvány idején ez még több akadályba ütközik. Általában az önkormányzatok valamilyen pályázati rendszerben igyekeznek támogatni a civileket.
A szakpolitikus egyúttal arról is beszámolt, hogy jelenleg egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely a cégek szponzorálási lehetőséget könnyítené meg olyan módon, hogy akárcsak a magánszemélyek, irányíthassák át a már befizetett adójuk egy részét a civileknek. Jelenleg ez úgy működik, hogy a vállalkozó támogatja egy összeggel az egyesületet, alapítványt, majd annak értékét leírhatják az adójukból.
„A magánszemélyek sem élnek mind a lehetőséggel, hogy átirányítsák az adójukat a civil szférának, ám szerintem esetükben még mindig jobb az arány, mint a cégeknél a szponzorációs alap kihasználtsága” – irányította rá a figyelmünket Miklós Zoltán. A honatya abban bízik, hogy ha törvénymódosítással megváltoztatják a szponzorációs alap hozzáférését, már jövő évtől ugyanígy átirányíthatják a profitadó egy részét a civil szervezeteknek, ezzel is segítve a működésüket.
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
1 hozzászólás