Nekünk kis erőfeszítés, nekik nagy segítség. Adólejeinkre várnak a civil és vallási szervezetek
Fotó: Pixabay
Bár már évek óta lehetőség nyílik arra, hogy a romániai munkavállalók a befizetett jövedelemadójuk egy része felett rendelkezzenek, még mindig igen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább az államkasszában hagyják a felajánlható összegeket. Idén május 25-éig lehet rendelkezni a jövedelemadó 3,5 százalékával, számos szervezet várja a felajánlásokat.
2021. május 17., 07:512021. május 17., 07:51
2021. május 17., 13:022021. május 17., 13:02
Május 25-ig ajánlhatjuk fel a személyi jövedelemadónk 3,5 százalékát civil szervezeteknek, egyházaknak vagy diákoknak ösztöndíjként, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az államkasszában hagyja a jótékony célokra felajánlható összeget.
Az űrlapot a személyes adatainkkal kell kitölteni, majd következik a kedvezményezett szervezet, alapítvány adószáma, bankszámlaszáma és a hivatalos megnevezése. Ezek az információk a kiszemelt civil szervezet honlapján, Facebook-oldalán megtalálhatók. A kitöltött nyomtatványt postai úton, tértivevényes ajánlott küldeményként lehet beküldeni az adóhivatalnak, vagy személyesen be lehet nyújtani a területi kirendeltségeknél, aki pedig rendelkezik elektronikus aláírással online is beküldheti az adóhivatalnak.
Az államkincstárnak a felajánlástól számított 90 napon belül át kell utalnia az összeget a kedvezményezettnek. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány alatt igényelt állami támogatásokból származó jövedelem után adózni kell ugyan, de ebből nem lehet felajánlani a 3,5 százalékot, tehát ha egy alkalmazott kényszerszabadságon volt, arra az időszakra kapott fizetéséből nem irányítanak át pénzt a civil szervezeteknek.
Az előző évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy
Ez azt jelenti, hogy akár hétszer akkora összeget ajánlhattak volna fel az adófizetők, hogy segítsék a civilek tevékenységét, ám nem tették meg, így nagy összeg maradt az államnál.
Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly összesen 24,3 milliárd lej személyi jövedelemadót fizettek be, ebből 153,3 millió lejt irányítottak át a civil szférának, ami kevéssel több, mint 0,6 százalék. Az idei költségvetési törvényben 26,1 milliárd lejnyi személyi jövedelemadóra számítanak, és a korábbi évek felajánlási kedvére alapozva, úgy becsülték meg, hogy 160 millió lejt kell majd átirányítani a civil szférának, ami szintén hozzávetőleg 0,6 százalék.
– állapította meg az RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: a civil szféra nehezen valósít meg saját jövedelmet, amiből fenntartsa a tevékenységet, megszervezze a programokat, a világjárvány idején ez még több akadályba ütközik. Általában az önkormányzatok valamilyen pályázati rendszerben igyekeznek támogatni a civileket.
A szakpolitikus egyúttal arról is beszámolt, hogy jelenleg egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely a cégek szponzorálási lehetőséget könnyítené meg olyan módon, hogy akárcsak a magánszemélyek, irányíthassák át a már befizetett adójuk egy részét a civileknek. Jelenleg ez úgy működik, hogy a vállalkozó támogatja egy összeggel az egyesületet, alapítványt, majd annak értékét leírhatják az adójukból.
„A magánszemélyek sem élnek mind a lehetőséggel, hogy átirányítsák az adójukat a civil szférának, ám szerintem esetükben még mindig jobb az arány, mint a cégeknél a szponzorációs alap kihasználtsága” – irányította rá a figyelmünket Miklós Zoltán. A honatya abban bízik, hogy ha törvénymódosítással megváltoztatják a szponzorációs alap hozzáférését, már jövő évtől ugyanígy átirányíthatják a profitadó egy részét a civil szervezeteknek, ezzel is segítve a működésüket.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
1 hozzászólás