Adóemeléssel, új adókkal, bérbefagyasztással indulhat 2025

Úgy vélik, a kiigazítás mértéke a 2024-es költségvetési hiány kiindulópontjától függ, ugyanakkor a költségvetési konszolidáció az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások függvénye lesz.

Más országok malmára hajtják a vizet a béremelések

Romániában a növekvő jövedelmek táplálják a gazdasági növekedést, de a probléma az, hogy a belföldi termelés nem tart lépést a helyi kereslettel, így a fogyasztott áruk jó része importból származik, és így a gazdasági növekedést „átvisszük” külföldre – irányítja rá ugyanakkor a figyelmet az Erste elemzése.

Vagyis a fogyasztás növekedésének nagy részét az importált áruk iránti növekvő kereslet hajtja, amihez gyenge román export párosul. A nettó export –4,4 százalékponttal (pp) járult hozzá az éves növekedéshez 2024 második negyedévében. A készletek szintén visszafogták a növekedés lendületét a második negyedévben, –1,4 százalékponttal járultak hozzá – sorolják az elemzők.

Nemrég amúgy az ING közgazdászai is 2 százalékról 1,3 százalékra csökkentették az idei román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket. A bejelentésre nem sokkal azután került sor, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) kiábrándító adatokat közölt Románia 2024 első félévi gazdasági növekedéséről.

korábban írtuk

Pesszimizmus a jelszó a román gazdaság kilátásai kapcsán

A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.

Az infláció tovább csökken, de nem túl gyors ütemben

Az Erste–BCR közgazdászai 2024 végére évi 4 százalékos, 2025 végére pedig évi 3,7 százalékos inflációt prognosztizálnak. (Összehasonlításképpen: a Román Nemzeti Bank (BNR) idén 4 százalékos, 2025 végére pedig 3,4 százalékos inflációs célt tűzött ki.)

„A maginfláció idei lassulását főként az élelmiszer-komponens okozta, míg a szolgáltatások és a nem élelmiszer jellegű termékek esetében merevebb. Ez újabb bizonyítéka a bér-árspirálnak. A merev munkaerőpiac, az erőteljes nominális bérnövekedés (az állami béremeléseknek köszönhetően), a minimálbér-emelések és a nyugdíjak erőteljes emelkedése a keresleti oldalon táplálja az inflációs nyomást” – magyarázzák az elemzők.

Eközben azt várják, hogy a romáén jegybank idén még egy ízben csökkenteni fogja az alapkamatot. Ahogyan amúgy legutóbbi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu, a BNR elnöke is jelezte, hogy további irányadó kamatcsökkentések következhetnek, amennyiben nem történik előre nem látható tőkekiáramlás az országból.

„Feltéve, hogy a külső környezet továbbra is kedvező marad, és a belpolitikai helyzet nem romlik az elnökválasztás és a parlamenti választások előtt, további 0,5 százalékpontos kamatcsökkentésre számítunk idén” – zárják friss elemzésüket az Erste–BCR közgazdászai.

A növekvő adósság befagyasztja a közalkalmazotti béreket

Erre a pénzügyminisztérium által egy parlamenti képviselő kérdésére küldött hivatalos válaszból derült fény, amelyet az Economedia.ro gazdasági portál ismertetett.

A legfrissebb adatok szerint áprilisban, májusban és júniusban Románia államadóssága meghaladta a GDP 51 százalékát. A pénzügyminisztérium nem frissítette az államadóssági adatokat, pedig már szeptember végén járunk. Románia külső adóssága pedig tovább nőtt, az első hét hónapban 10,2 milliárd lejjel 180,3 milliárd euróra emelkedett a Román Nemzeti Bank által közzétett legfrissebb adatok szerint.

Márpedig a költségvetési törvény előírja, hogy ha az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, a kormánynak nyilvánosan be kell mutatnia a terhek csökkentésére és a közszféra bérkiadásainak befagyasztására irányuló programot.

„Az Eurostat által 2024. július 22-én közzétett legfrissebb adatok szerint az Európai Unió módszertana szerinti GDP-arányos államadósság-mutató 2024 első negyedévének végére 51,6%. Ilyen körülmények között a 2010/69-es számú, újra kihirdetett törvény 13. cikkelyében előírt, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel együtt a GDP 50 százalékában meghatározott adósságküszöb túllépésére vonatkozó intézkedések válnak alkalmazhatóvá, és azok végrehajtását egy törvényerővel rendelkező jogszabály jóváhagyásával kell megvalósítani legkésőbb az azt követő félévben, amelyben a GDP 50 százalékában meghatározott államadósságküszöböt túllépték, azaz 2025 első félévében” – áll az Alin-Marius Andrieș államtitkár által aláírt válaszban, amelyet George Simion AUR-os parlamenti képviselő által feltett kérdésekre adott válaszként írt alá.

Az Economedia szerint azonban a kormány eltekinthet a népszerűtlen intézkedés alkalmazásától.

Milyen kötelezettségei vannak a kormánynak, ha Románia államadóssága meghaladja a GDP 50 százalékát?

A pénzügyminisztériumi válaszban említett törvény kimondja, hogy ha az államadósság meghalad bizonyos küszöbértékeket, a kormánynak egy sor intézkedést kell hoznia.

Így ha az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, a kormánynak a lehető leghamarabb be kell mutatnia a nyilvánosságnak és végre kell hajtania egy programot az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentésére. A program magában foglalja, de nem kizárólagosan, a közszféra teljes bérköltségének befagyasztásához vezető intézkedéseket.

• Ha az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék 45 százalékát, de nem éri el a bruttó hazai termék 50 százalékát: a pénzügyminisztérium jelentést nyújt be a kormánynak az adósságnövekedés indoklásáról, és javaslatokat tesz a mutató fenntartható szinten tartására.
• Ha az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, de nem éri el a GDP 55 százalékát:

1. A kormány nyilvánosan bemutatja és a lehető leghamarabb végrehajtja az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított arányának csökkentésére irányuló programot;
2. a program többek között olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a közszféra teljes bérkiadásainak befagyasztásához vezetnek;

• Ha az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék 55 százalékát, de nem éri el a bruttó hazai termék 60 százalékát:

1. Minden, az 50 százalékos szintre vonatkozóan előírt intézkedést megtesznek;
2. A kormány olyan intézkedéseket kezdeményez, amelyek az állami szociális kiadások befagyasztásához vezetnek;

• Ha az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék 60 százalékát:

1. A 55 százalékos szintnél is előírt intézkedéseket kell alkalmazni;
2. A kormány államadósság-csökkentési programot kezdeményez és hajt végre, hogy az államadósság évente átlagosan 5 százalékkal csökkenjen.

A magasabb hiány magasabb hitelfelvételt és adósságot jelent

Az Economedia.ro elemzése emlékeztet, Románia adóssága az elmúlt években egyre gyorsuló ütemben nőtt, miközben a bérek és nyugdíjak folyamatos emelkedése mellett a deficit is egyre mélyült. Ezeket a növekedéseket nem tudták növekvő bevételekből fedezni, ezért hitelfelvételre volt szükség a kifizetésükhöz.

Csütörtökön például Románia közel 5 milliárd eurót vett fel a külföldi piacokon.

Augusztus folyamán a kormány 15,5 milliárd lejnyi kölcsönt vett fel, így az egész évi hitelfelvétel 168 milliárd lejre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a kormány 2024 első nyolc hónapja alatt fedezte az idei évre tervezett hitelfelvételi igény 93 százalékát, amely az alultervezett költségvetési hiányból (87 milliárd lej) és az idén lejáró adósság kifizetéséből (125 milliárd lej, nem aktualizált összeg) áll.

Tekintettel arra, hogy a kormány a választási évben a költségvetési kiadások elszabadulása közepette a bruttó hazai termék 5 százalékáról 7 százalékára emelte a hiánycélt az idén, az év végéig felvenni kívánt összegek meghaladják a 250 milliárd lejt – vetíti előre az elemzés.

korábban írtuk

Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.