2012. március 01., 08:542012. március 01., 08:54
Mint Gyulai Iván a Krónika kérdésére elmondta: ma a világ vezetői úgy akarják megoldani a válságot, hogy még több gazdasági növekedést szeretnének. „Ezzel az a gond, hogy nem számolnak azzal, hogy maga a törekvés, hogy minél nagyobb gazdasági növekedést akarunk, állítja elő a válságot” – szögezte le az ökológus.
„Azt várjuk a gazdaságtól, hogy pénzt termeljen a társadalmi gondok megoldására, és hogy legyen pénz a környezeti problémák megoldására is. A kapitalista termelés ugyanakkor úgy működik, hogy minél nagyobb profitot akar előállítani, ezt pedig csak a hatékonyság növelésével tudja megtenni. Ez részben a munka hatékonyságának növelését jelenti, azaz hogy kevesebb emberrel többet dolgoztat, így nagyobb értéket állít elő, és értelemszerűen kevesebb bért és kevesebb járulékot fog kifizetni” – hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette: ezzel az a gond, hogy szolgálja ugyan a növekedést, de azokat, akik így kiszorulnak a munkapiacról, máshol kellene foglalkoztatni, ez a feladat pedig szerinte a társadalomra hárul. „A társadalom úgy tud róluk gondoskodni, ha az állam adót szed. Ezzel szemben azok, akik a nyereség maximalizálására törekednek, attól sem riadnak vissza, hogy megzsarolják a kormányokat: vagy adót és járulékfizetési kötelezettséget csökkentenek, vagy máshol fektetnek be. Az állam ilyenkor nem tehet mást, mint enged ezeknek a követeléseknek, így viszont nem lesz elég bevétele eltartani azokat, akiket kiszorított a munkaerőpiacról” – vallja Gyulai.
Másrészt – fűzte hozzá – ezeket a multinacionális cégeket az jellemzi, hogy nem akarják betartani a környezetvédelmi előírásokat, amellyel olyan járulékos költségeket termelnek, amelyeket megint csak a társadalom egészének kell kifizetnie. „A növekedés nem válasz a szegénység felszámolására” – szögezte le Gyulai Iván.
A miskolci ökológus előadásában ugyanakkor kifejtette: a világ jövedelmének egyenlőtlen elosztása, illetve a környezeti válság, azaz a Föld erőforrásainak túlzott kihasználása hosszú távon összeomláshoz fog vezetni. Mint részletezte, jelenleg éves szinten bolygónk regenerálódóképességéhez mérten másfél bolygót használunk. Példaként azt hozta fel, hogy az olajkészlet fele már elfogyott, ami pedig megmaradt, azt jóval nehezebb és költségesebb lesz kitermelni. Ezzel párhuzamosan legalább ugyanilyen ütemben fogy a rendelkezésre álló foszfor- és édesvízkészlet is.
„Egyszerűen nincs elég erőforrás a növekedés fenntartásához. A jelenlegi fogyasztás mellett a Föld mindöszsze 1,5 milliárd embert képes eltartani” – vallja Gyulai, aki szerint paradigmaváltásra van szükség: a kiutat a fogyasztás visszafogása jelentheti. „Ezt azonban szinte lehetetlenné teszi a jövedelmek egyenlőtlen elosztása. A világ GDP-jének 7 százaléka 497 ember tulajdonában van, 47 százalékát egymilliárd ember használja, mintegy 6 milliárd embernek pedig mindössze egynegyede jut a világ teljes vagyonának” – emelte ki Gyulai Iván.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.