2010. szeptember 10., 10:032010. szeptember 10., 10:03
A friss számítások szerint a korábban vártnál gyengébb lehet a hét legfejlettebb iparral rendelkező ország (G7) második félévi növekedése. A párizsi székhelyű szervezet szerint a G7 országaiban a harmadik negyedévben 1,4 százalékos, a negyedikben pedig 1 százalékos növekedés várható az első negyedévi 3,2 és a második negyedévi 2,5 százalékot követően.
Az OECD figyelmeztetett: a nyilvánosságra hozott adatok közvetlenül nem hasonlíthatók össze a júniusi előrejelzésekkel, hiszen más információkon alapulnak, ettől függetlenül tükrözik a piac csökkenő várakozásait. Míg korábban, éves összehasonlításban 2,8 és 2,7 százalékra becsülte az OECD az amerikai bővülés mértékét az év utolsó két negyedévében, addig a most nyilvánosságra hozott adatok rendre 2 és 1,2 százalékos növekedést jósolnak. Az OECD hangsúlyozta, hogy nagy bizonytalanság övezi az előrejelzéseket: „még nem világos, hogy a lendületvesztés csupán átmeneti, vagy,hogy inkább fogyasztás struktúrájából fakadó alapvető hibákat jelez, amelyek a kormányzati költekezés csökkenésével felszínre törnek” – írta az OECD. Mindkét forgatókönyv más és más költségvetési, illetve jegybanki lépéseket követelne meg.
Amennyiben növekedés lassulása mögött hosszabb távon ható erők húzódnak meg, úgy a monetáris élénkítés eszköze lehet a megoldás: a kvantitatív (mennyiségi) lazítás mellett a nullához közeli kamatszint fenntartása is enyhítést nyújthat. Az OECD szerint „a fiskális konszolidáció is késleltethető, amennyiben azt lehetővé teszik a finanszírozási körülmények”. Kedvezőbb esetben, amikor a talpra állás lelassulása inkább átmeneti jellegű, monetáris támogatás visszavonása néhány hónappal elhalasztható, de a tervezett költségvetési konszolidációt folytatni ajánlott. Az OECD tanulmányában kedvezőnek ítélte az inflációs helyzet alakulását. Annak ellenére, hogy a nyersanyagárak nőttek az elmúlt időszakban, az alapvető trend további csökkenés irányába mutat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok