2009. október 29., 09:422009. október 29., 09:42
Brüsszel szerint az Uniónak 2020-ig évente 2–15 milliárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában „ambiciózus megállapodás születik”.
Az Unión belül azonban továbbra is vannak olyan tagországok, amelyek kizárólag szennyezésarányosan osztanák el a terheket, tehát mindenki annak arányában fizetne, amilyen arányban szennyezi a föld légkörét. Más országok szerint tisztán GDP-arányosan kellene a terheket vállalni, a jómódúbbak fizetnének többet.
Külön csoportot képviselnek itt a közép- és kelet-európai tagállamok, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a szennyezés csökkentésében elért eddigi eredményeiket és gazdasági teherbíróképességüket kellő mértékben vennék figyelembe. Az Unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek.
Koppenhágában ráadásul ennél is hoszszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80–95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
Álláspontjának fontos elemeként az EU azt is javasolja nemzetközi tárgyalópartnereinek: tűzzék ki célul, hogy 2020-ra a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátása 10, a tengeri közlekedésé 20 százalékkal csökkenjen 2005-höz képest. Ezt a két ágazatot jelenleg semmilyen megállapodás nem kötelezi a légszennyezés csökkentésére.
Annak ellenére, hogy jelenleg még nem biztos, kialakul-e kompromisszum Koppenhágában, az EU úgy látja, a vitát nem lehet tovább halasztani. „Nincs B tervünk Koppenhágára, mert nem rendelkezünk B bolygóval” – fogalmazott nemrégiben José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, aki részt vesz a csütörtöki és pénteki uniós értekezleten.
Ami a gazdasági válságot illeti, a brüsszeli csúcstalálkozón egyebek között a kivezetési stratégákkal kapcsolatos harmonizáció fontosságára és az államháztartás lehetőség szerinti kordában tartására hívják majd fel a figyelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok