Elszámolták. A büdzsében előrejelzettnél 1,84 százalékponttal nagyobb lett a hiány
Fotó: Pixabay.com
A 2019-es évi állami költségvetési hiánya elérte a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát, ami 0,2 százalékponttal meghaladja a novemberi büdzsékiigazításkor becsült 4,4 százalékot – jelentette be kedden Florin Cîțu pénzügyminiszter.
2020. január 28., 20:142020. január 28., 20:14
„Kicsivel több, mint amit a novemberi kiigazításkor becsültünk, és megvan az is, honnan származik a különbség. Voltak évek alatt felgyűlt számlák, amelyeket ki kellett fizetni” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője. Mint rámutatott, a 0,2 százalékpontos növekedés egyebek mellett annak tudható be, hogy az államkasszából 0,91 milliárd lejt kellett az év végén kifizetni a nagyváradi Micula fivéreknek kárpótlásképpen, továbbá 1,3 milliárd lej ki nem fizetett osztalék volt az állami vállalatoknál. „Két dolog, amit nem tudtunk előrejelezni, és nem tudtunk elkerülni” – magyarázta Florin Cîțu.
Azzal vádolta meg egyúttal az előző kormányt, hogy tavaly év elején túlméretezte a bevételeket azért, hogy mesterségesen 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt, év közben pedig a beruházásoktól elvett pénzforrásokat, amiből a megnövekedett szociális kiadásokat fedezte.
Cîțu szerint a befektetők bíznak a román gazdaságban, ezt igazolják a nemzetközi pénzpiacokon előnyös feltételek mellett felvett hosszú lejáratú kölcsönök.
Mint ismeretes, az Orban-kabinet már kormányra lépésekor hangsúlyozta, hogy nem lesz tartható a szociáldemokraták által a 2019-es évi állami költségvetés kidolgozásakor kitűzött és a maastrichti
kritériumoknak is megfelelő 2,76 százalékos hiánycél. Ez a 4,6 százalékos deficit viszont az elmúlt kilenc évben a legnagyobbnak számít az országban. Legutóbb 2010-ben, a nemzetközi gazdasági válság idején volt nagyobb a hiány, akkor GDP-arányosan elérte a 6,5 százalékot. 2018-ban 2,88 százalék volt az államháztartási hiány.
Ludovic Orbanék most azzal számolnak, hogy még idén sem tudják az előírásoknak megfelelően 3 százalék alatt tartani a hiányt, a 2020-as büdzsé 3,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
Ugyanakkor a Költségvetési Tanács a napokban figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben nem kezdi el már az idén a fiskális konszolidációt, az év végén 4,6–4,8 százalékra nőhet az államháztartás deficitje, majd 2021-ben 6 százalék fölé, 2022-ben 7 százalék fölé emelkedhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!