A kormány fő erejét képező szociáldemokraták (PSD) szerint a lej gyengülését „mesterségesen” gerjesztik, egyúttal felszólították a BNR-t a stabilitás biztosítására szólították fel. „Ha nincsenek természetes okok, akkor az euró növekedése nem lehet más, mint mesterséges. Ha nőttek a külföldi beruházások, és több eurót hoztak az országba, ha több uniós forrást sikerült lehívni, ami több eurót hozott az országba, ha kevesebb román hagyta el az országot, és kevesebb eurót vittek ki, ha az import nem nőtt, és nem volt szükség több valutára… ha Románia körül az euró csökken… akkor az euró növekedése mesterséges! Mit tesz a BNR, amelynek kötelessége a bankrendszer felügyelete és az árfolyam stabilitásának biztosítása?” – állt a PSD hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A poszt érdekessége amúgy, hogy olyan felvételt csatoltak hozzá, amelyen egy Terminátor-szerű robot látható, a felirata pedig „A mesterséges intelligencia lecsap a lej-euró árfolyamra”.

Eközben a román jegybank illetékesei változatlanul

„Amikor a piacon adminisztratív úton akarsz egyensúlyt teremteni, valami mást billentesz ki az egyensúlyi állapotából” – magyarázta Dan Suciu, a BNR szóvivője, amikor a Digi 24 hírtelevízió a lej lejtmenetéről faggatta. Rövid és hosszú távú teendőket is megjelölt egyúttal, amelyekkel a kormány rendezni tudja a kialakult helyzetet. Meglátása szerint elsősorban arra van szükség, hogy a szociálliberális kabinet újragondolja az adó- és pénzügyi döntéseit. Hosszú távon pedig meg kell teremteni a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát, azaz növelni kell az exportot, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az importot, és megfelelő bérpolitikával vissza kell szorítani  fogyasztást.

Közben a piacról hétfőn jó hír érkezett: nyolc napon át tartó folyamatos növekedés és történelmi csúcsok után megtorpant a román deviza gyengülése az egységes európai fizetőeszközhöz képest: 4,7628 lej/eurós referencia-árfolyamot hirdetett a jegybank, ami 0,04 százalékos csökkenést mutat a pénteken jegyzett 4,7648 lej/eurós történelmi csúcshoz képest. Kedden ugyanakkor egy bázisponttal csökkent, évi 3,10 százalékra mérséklődött a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR). 2019 elején évi 2,99 százalék volt a mutató. A BNR tájékoztatása szerint a jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a hétfőn jegyzett 3,34 százalékról kedden évi 3,31 százalékra csökkent, míg a kereskedelmi bankok egymás közötti hitelezésekor használt kilenc hónapos ROBOR évi 3,43 százalékról 3,42 százalékra mérséklődött. A 12 hónapos ROBOR egy bázisponttal csökkent, most évi 3,50 százalék.

Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsos azt ígéri, a napokban megismerhetjük a 2019-es évi állami költségvetés tervezetét. Vâlcov szerint a dokumentum már készen áll, és a tavaszi parlamenti ülésszak kezdetén, tehát „február 5-én vagy 6-án” kerül a parlament elé. Közölte, az államháztartási törvénytervezet „nagyon kellemes meglepetéseket” tartalmaz, többek közt jelentősen nő az oktatásra és az egészségügyre fordítandó összeg. Leszögezte egyúttal, hogy a kapzsisági adót is kivető 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet nem fogják sem visszavonni, sem módosítani. Amint arról több ízben is írtunk, bankpiaci illetékesek és elemzők is azt várják, hogy a 2019-es költségvetés stabilizálhatja az árfolyamot és az irányadó bankközi kamatlábakat is.